Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-12 / 45. szám
Budapest, 1930 november 12. ? 9» Komoly tervek hatalmas snálloda- suanatórmm építésére a A főváros újabb felterjesztésben a kormánytól hozzájárulást kér a jánoshegyi vízvezeték megvalósításához — Élénk sportélet a hegyekben Alig néhány esztendeje, hogy a budapesti közönség „felfedezte” a gyönyörű budai erdő- és hegyvidéket. De azóta annál inkább megszerette. A főváros tulajdonában lévő erdőségeket és hegyeket a sportoló kiránduló közönség évről-évre nagyobb és nagyobb számban keresi fel. Voltak vasárnapok, amikor egyedül a svábhegyi fogaskerekű vasút több mint tízezer jegyet adott ki a kirándulóknak, zsúfolton járnak kora reggeltől késő estig vasárnap és ünnepnaponkint a villamos vasutak vonatai a Zugligetbe és mérhetetlen a száma azoknak, akik turistaöltözetben gyalogszerrel vágnak neki a hegyeknek. Legújabb örvendetes jelenségként jegyezhetjük fel azt is, hogy külön nyomástfokozó- vagy átemelőtelepre is szükség lesz s ilyenformán a jánoshegyi vízvezeték elkészítése legalább 150.000 pengőbe kerül. 1929-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy ezt a 150.000 pengőt három éven át, ötvenezer pengős részletekben illeszti be a főváros büdséjébe, ami minden esztendőben meg is történt, úgyhogy az építkezésre szánt pénz már együtt is van, mindaz- által az építkezést megkezdeni mégsem lehet, mert a belügyminiszter a közgyűlési határozatot nemrégiben megküldött leirata szerint jóváhagyhatónak nem találta. a külföld érdeklődését is felkeltette a budai hegyek vadregényes szépsége, amely nem vetekszik ugyan magasságokban az osztrák, vagy a svájci alpesekkel, de' vannak olyan egyéb előnyös tulajdonságai, amelyek Európának égjük legszebb középhegységévé tették. A közönség nagyrésze különös szeretettel a Jánoshegyet és közvetlen környékét keresi fel, mert a félezer méternél magasabb hegy ormáról olyan páratlan panorámában gyönyörködhetnek a heti robotban kifáradt emberek, amelynek kedvéért ma már messze földről ellátogatnak Budapestre. Pihenő napokon a Normafa és Szent Anna-kápolna környékén lévő réteken az üdülést keresők ezrei tanyáznak és pezsgő élet van a kilátó-torony körül is. A Jánoshegy vidékének nagy hiánya azonban, hogy az erdőség igen vízszegény, forrásai egyáltalán nincsenek, s így a. kirándulók tömegei nélkülözik a frissítő ivóvizet. A budai hegyvidék egyre növekvő látogatottsága, a nyári és téli sportélet szinte ugrásszerűen emelkedő felvirágzása arra indította a székesfőváros vezetőségét, hogy különös gonddal torolja fel azokat a problémákat és törekvéseket, amelyek Budapest „Semmering”-jének kibontakozására alkalmasak. Elsősorban a vízhiány megszüntetésére tettek lépéseket és már 1926-ban elhatározták, hogy a svábhegyi vízvezetéket a Jánoshegyig meghosszabbítják. A feladat azonban nem volt könnyű. A Vízművek igazgatóságának műszaki véleménye szerint ugyanis ennek a vidéknek a vízellátása a magassági viszonyok miatt a Széchenyi hegyi víztartómedence elosztó hálózatának kiterjesztésével, a báró Eötvös úti ág meghosszabításával nem oldható meg, hanem még SORG ANTAL ÉPÍTŐIPARI R.-T. GŐZTÉGLAGYÁRA KÖZPONTI IRODA: Bpesf, X,, Gergely u, 0, TELEFÓN: JÓZSEF 460-19 HÓVAL BENZINKUTAK PAJOR LÁSZLÓ a legjobb üzemanyagot és a legjobb amerikai Readway-ola j at szolgáltatják Tel.: Aut. 189-58 és 290 07 Büd^St, V., VÉCÍ Út 18 Rieísche! és Henneberg Részvénytársaság Budapest, VIII., Práter ucca 12. szám. Telefon: József 325—18. Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések A belügyminiszter 45.518/1930. IV. számú leiratában az engedély megtagadását azzal indokolta meg, hogy a Jánoshegy környékén a vízmű-igazgatóság kimutatása szerint egyelőre olyan csekély lenne a várható vízfogyasztás, hogy annak a kedvéért a drága vízvezetéket megépíteni nem indokolt. A belügyminiszter elutasító álláspontjába a főváros közönségének uem lehet egyszerűen belenyugodni, mert az adott eset elbírálásánál nem az a döntő szempont, hogy sok vagy kevés víz fogy-e pillanatnyilag, hanem a közérdek: egy óriási vidék vízzel való ellátása. A jánoshegyi vízvezeték ügyével a legközelebbi tanácsülés foglalkozik ismét, s ennek eredménye valószínűen az lesz, hogy újabb felterjesztésben és a helyzet alaposabb ismertetésével arra kérik a belügyminisztert, hogy vegye revízió alá korábbi álláspontját és a vízvezeték elkészítését engedje meg. A tanács akciójának különös aktualitást ad az a figyelemreméltó körülmény, hogy néhány héttel ezelőtt egy külföldi érdekeltség arra vonatkozóan kért információt, milyen feltételek mellett kaphatna a fővárostól egy jánoshegyi szálló és szanatórium építéséhez, illetve komoly elhatározás esetén a főváros telekátengedés, vagy egyéb formában hajlandó volna-e valamilyen előnyök biztosítására.. A külföldi érdeklődéssel függ össze minden valószínűség szerint az a beavatott helyről szerzett értesülésünk is, hogy az egyik budapesti nagy szállodaérdekeltség hasonló tervvel foglalkozik és örömmel vár bármely formában megnyilvánuló biztatásra, amely elősegítené a jánoshegyi szálló- és szanatóriumépítés lehetőségét. Mindkét irányban nagy bizakodással néznek a terv megvalósulása elé, mert a szakemberek úgy látják, hogy hasonló klimatikus viszonyok között, ötszázméteren felüli helyen világváros közelében, ilyen panorámával nincs még egy gyógyszállója Középeuró- pának, amely vetekedne környezetben, fekvésben és egyéb tekintetben az elgondolt jánoshegyi tervvel. A nagyszabású tervele előfeltétele természetesen a vízvezeték kiépítése, enélkül még gondolni sem lehet építkezésre. A jánoshegyi vízvezeték dolgában érdeklődtünk a vízvezetéki és világítási ügyosztályban, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — A jánoshegyi vízvezeték terveit a Vízműigazgatóság már elkészítette. - A pénz is megvan, csak a kormány jóváhagyását kell megszerezni. A miniszter valószínűleg megváltoztat j a előbbi felfogását és nem tekinti döntő körülménynek a jelenleg várható vízfogyasztást. A belügyminiszter leiratában ugyanis ezen ügy elbírálásánál csupán a jánoshegyi nagyvendéglő jelenlegi és a tervezett, de meg nem épült szanatórium és szálló későbbi víz- fogyasztását vette tekintetbe és valószínűleg elkerülte a figyelmét az a körülmény, hogy a tervbe vett vízcső fektetési munkálatoknak legfőbb indoka az volt, hogy a szóban lévő területen megforduló és tartózkodó sokezer kiránduló, sportoló és turista közönség ivóvízszükségletét nyilvános vízcsapok létesítésével kell biztosítani. A budai hegyvidéket felkereső közönség legnagyobb része ugyanis a Jánoshegyen és környékén lévő tisztásokat keresi fel leginkább s egész nap itt tartózkodik. Itt, ezeken a helyeken mutatkozik legkirívóbban az ivóvíz hiánya, FÉNYES VARIETÉ MŰSOR KERETÉBEN SZÍNREKERÜL TÁBORI FELLÉPTÉVEL az „OKLEÁNSI 8ZÜZ‘* NÉZZE MEG OKVETLEN A KOMÉDIA ORFEUM JÓKAI-TÉR 10. ANDRÁSSY ŰT MELLETT novemberi rekord műsorát 1—2—3 P HELYÁRAK UTALVÁNYOK ÉRVÉNYESEK. JEGY- RENDELÉS TELEFÓN AUTOMATA 18 0 — 20 amelynek pótlása tehát úgy közegészségügyi, mint szociális szempontból is legelsőrendű és halasztást nem tűrő feladat. A budai hegyvidék sportéletének fellendítését szolgálja egy másik igen figyelemreméltó terv is. A BSZKRT-ha beolvadt közAiti vaspálya társaság még a háború előtt a Hárshegyen szánkópályát létesített, a háború azonban megakadályozta az egész sporttelep kiépítését és a ródlipályának csak egyharmad része készült el 45.000 korona költséggel. A BSZKRT nem helyezett súlyt a szánkópálya fenntartására, így a főváros most saját kezelésébe vette vissza és a meglévő pályarészen az idén télen, megfelelő hóviszonyok mellett meg is indulhat a sportélet. Az illetékesek azonban szeretnék, lia ezt a szánkópályát a meglévő tervek szerint végleg ki lehetne építeni, amely esetben több mint három kilométer hosszú ideálisan. jó pályán száguldhatnának a téli sport kedvelői. Ebben az esetben természetesen gondoskodás történne a szánkóknak a hegytetőre való felvontatásáról és melegedő-helyiségek létesítéséről is, viszont ilyen instrukciók mellett olyan látogatottságra is lehetne számítani, amely komoly bevételt jelentene belépődíjakban a főváros számára. Az erdészeti hivatal most foglalkozik a szükséges kalkulációk elkészítésével és arról van szó, hogy az erdészeti hivatal a svábhegyi fogaskerekű vasúttal, vagy a BSZKRT-tal közösen veszi kezébe a budai hegyek téli sportpályájának ügyét, ha pedig ez nem sikerül, úgy az egyik nagyobb sportklubnak adják át, amely hajlandónak mutatkozik a pálya bérbevételére.
