Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-12 / 45. szám

Budapest, 1930 november 12. ? 9» Komoly tervek hatalmas snálloda- suanatórmm építésére a A főváros újabb felterjesztésben a kormánytól hozzájárulást kér a jánoshegyi vízvezeték meg­valósításához — Élénk sportélet a hegyekben Alig néhány esztendeje, hogy a budapesti kö­zönség „felfedezte” a gyönyörű budai erdő- és hegy­vidéket. De azóta annál inkább megszerette. A fő­város tulajdonában lévő erdőségeket és hegyeket a sportoló kiránduló közönség évről-évre nagyobb és nagyobb számban keresi fel. Voltak vasárnapok, amikor egyedül a svábhegyi fogaskerekű vasút több mint tízezer jegyet adott ki a kirándulóknak, zsú­folton járnak kora reggeltől késő estig vasárnap és ünnepnaponkint a villamos vasutak vonatai a Zug­ligetbe és mérhetetlen a száma azoknak, akik turista­öltözetben gyalogszerrel vágnak neki a hegyeknek. Legújabb örvendetes jelenségként jegyezhetjük fel azt is, hogy külön nyomástfokozó- vagy átemelőtelepre is szük­ség lesz s ilyenformán a jánoshegyi vízvezeték elkészítése leg­alább 150.000 pengőbe kerül. 1929-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy ezt a 150.000 pengőt három éven át, ötvenezer pengős részletekben illeszti be a főváros büdséjébe, ami minden esztendőben meg is történt, úgyhogy az építkezésre szánt pénz már együtt is van, mindaz- által az építkezést megkezdeni mégsem lehet, mert a belügyminiszter a közgyűlési határozatot nem­régiben megküldött leirata szerint jóváhagyhatónak nem találta. a külföld érdeklődését is felkeltette a budai hegyek vadregényes szépsége, amely nem vetekszik ugyan magasságokban az osztrák, vagy a svájci alpesekkel, de' vannak olyan egyéb előnyös tulajdonságai, amelyek Európának égjük legszebb középhegységévé tették. A közönség nagyrésze különös szeretettel a Jánoshegyet és köz­vetlen környékét keresi fel, mert a félezer méternél magasabb hegy ormáról olyan páratlan panorámá­ban gyönyörködhetnek a heti robotban kifáradt em­berek, amelynek kedvéért ma már messze földről el­látogatnak Budapestre. Pihenő napokon a Normafa és Szent Anna-kápolna környékén lévő réteken az üdülést keresők ezrei tanyáznak és pezsgő élet van a kilátó-torony körül is. A Jánoshegy vidékének nagy hiánya azonban, hogy az erdőség igen vízsze­gény, forrásai egyáltalán nincsenek, s így a. kirán­dulók tömegei nélkülözik a frissítő ivóvizet. A budai hegyvidék egyre növekvő látogatott­sága, a nyári és téli sportélet szinte ugrásszerűen emelkedő felvirágzása arra indította a székesfőváros vezetőségét, hogy különös gonddal torolja fel azo­kat a problémákat és törekvéseket, amelyek Buda­pest „Semmering”-jének kibontakozására alkalma­sak. Elsősorban a vízhiány megszüntetésére tettek lé­péseket és már 1926-ban elhatározták, hogy a sváb­hegyi vízvezetéket a Jánoshegyig meghosszabbítják. A feladat azonban nem volt könnyű. A Vízművek igazgatóságának műszaki véleménye szerint ugyanis ennek a vidéknek a vízellátása a magassági viszo­nyok miatt a Széchenyi hegyi víztartómedence el­osztó hálózatának kiterjesztésével, a báró Eötvös úti ág meghosszabításával nem oldható meg, hanem még SORG ANTAL ÉPÍTŐIPARI R.-T. GŐZTÉGLAGYÁRA KÖZPONTI IRODA: Bpesf, X,, Gergely u, 0, TELEFÓN: JÓZSEF 460-19 HÓVAL BENZINKUTAK PAJOR LÁSZLÓ a legjobb üzemanyagot és a legjobb amerikai Readway-ola j at szolgáltatják Tel.: Aut. 189-58 és 290 07 Büd^St, V., VÉCÍ Út 18 Rieísche! és Henneberg Részvénytársaság Budapest, VIII., Práter ucca 12. szám. Telefon: József 325—18. Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések A belügyminiszter 45.518/1930. IV. számú leiratában az engedély megtagadását azzal indokolta meg, hogy a Jánoshegy környé­kén a vízmű-igazgatóság kimutatása sze­rint egyelőre olyan csekély lenne a vár­ható vízfogyasztás, hogy annak a kedvé­ért a drága vízvezetéket megépíteni nem indokolt. A belügyminiszter elutasító álláspontjába a fő­város közönségének uem lehet egyszerűen bele­nyugodni, mert az adott eset elbírálásánál nem az a döntő szempont, hogy sok vagy kevés víz fogy-e pillanatnyilag, hanem a közérdek: egy óriási vidék vízzel való ellátása. A jánoshegyi vízvezeték ügyével a legközelebbi tanácsülés foglalkozik ismét, s ennek eredménye valószínűen az lesz, hogy újabb felter­jesztésben és a helyzet alaposabb ismertetésével arra kérik a belügyminisztert, hogy vegye revízió alá ko­rábbi álláspontját és a vízvezeték elkészítését en­gedje meg. A tanács akciójának különös aktualitást ad az a figyelemreméltó körülmény, hogy néhány héttel ezelőtt egy külföldi érde­keltség arra vonatkozóan kért információt, milyen feltételek mellett kaphatna a fő­várostól egy jánoshegyi szálló és szana­tórium építéséhez, illetve komoly elhatározás esetén a főváros telek­átengedés, vagy egyéb formában hajlandó volna-e valamilyen előnyök biztosítására.. A külföldi érdek­lődéssel függ össze minden valószínűség szerint az a beavatott helyről szerzett értesülésünk is, hogy az egyik budapesti nagy szállodaérdekeltség hasonló tervvel foglalkozik és örömmel vár bármely formá­ban megnyilvánuló biztatásra, amely elősegítené a jánoshegyi szálló- és szanatóriumépítés lehetőségét. Mindkét irányban nagy bizakodással néznek a terv megvalósulása elé, mert a szakemberek úgy látják, hogy hasonló klimatikus viszonyok között, ötszáz­méteren felüli helyen világváros közelében, ilyen pa­norámával nincs még egy gyógyszállója Középeuró- pának, amely vetekedne környezetben, fekvésben és egyéb tekintetben az elgondolt jánoshegyi tervvel. A nagyszabású tervele előfeltétele természetesen a vízvezeték kiépítése, enélkül még gondolni sem lehet építkezésre. A jánoshegyi vízvezeték dolgában érdeklődtünk a vízvezetéki és világítási ügyosztályban, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — A jánoshegyi vízvezeték terveit a Vízmű­igazgatóság már elkészítette. - A pénz is megvan, csak a kormány jóváhagyását kell megszerezni. A miniszter valószínűleg megváltoztat j a előbbi fel­fogását és nem tekinti döntő körülménynek a jelen­leg várható vízfogyasztást. A belügyminiszter leira­tában ugyanis ezen ügy elbírálásánál csupán a já­noshegyi nagyvendéglő jelenlegi és a tervezett, de meg nem épült szanatórium és szálló későbbi víz- fogyasztását vette tekintetbe és valószínűleg el­kerülte a figyelmét az a körülmény, hogy a tervbe vett vízcső fektetési munkálatoknak legfőbb indoka az volt, hogy a szóban lévő területen megforduló és tartózkodó sokezer kiránduló, sportoló és turista közönség ivóvízszükségletét nyilvános vízcsapok lé­tesítésével kell biztosítani. A budai hegyvidéket fel­kereső közönség legnagyobb része ugyanis a János­hegyen és környékén lévő tisztásokat keresi fel leg­inkább s egész nap itt tartózkodik. Itt, ezeken a he­lyeken mutatkozik legkirívóbban az ivóvíz hiánya, FÉNYES VARIETÉ MŰSOR KERETÉBEN SZÍNREKERÜL TÁBORI FELLÉPTÉVEL az „OKLEÁNSI 8ZÜZ‘* NÉZZE MEG OKVETLEN A KOMÉDIA ORFEUM JÓKAI-TÉR 10. ANDRÁSSY ŰT MELLETT novemberi rekord műsorát 1—2—3 P HELYÁRAK UTALVÁNYOK ÉRVÉ­NYESEK. JEGY- RENDELÉS TELEFÓN AUTOMATA 18 0 — 20 amelynek pótlása tehát úgy közegészségügyi, mint szociális szempontból is legelsőrendű és halasztást nem tűrő feladat. A budai hegyvidék sportéletének fellendítését szolgálja egy másik igen figyelemreméltó terv is. A BSZKRT-ha beolvadt közAiti vaspálya társaság még a háború előtt a Hárshegyen szánkópályát létesített, a háború azonban megakadályozta az egész sport­telep kiépítését és a ródlipályának csak egyharmad része készült el 45.000 korona költséggel. A BSZKRT nem helyezett súlyt a szánkópálya fenn­tartására, így a főváros most saját kezelésébe vette vissza és a meglévő pályarészen az idén télen, meg­felelő hóviszonyok mellett meg is indulhat a sport­élet. Az illetékesek azonban szeretnék, lia ezt a szánkópályát a meglévő tervek szerint végleg ki lehetne építeni, amely esetben több mint három kilo­méter hosszú ideálisan. jó pályán száguldhatnának a téli sport kedvelői. Ebben az esetben természetesen gondoskodás történne a szánkóknak a hegytetőre való felvontatásáról és melegedő-helyiségek létesíté­séről is, viszont ilyen instrukciók mellett olyan lá­togatottságra is lehetne számítani, amely komoly bevételt jelentene belépődíjakban a főváros számára. Az erdészeti hivatal most foglalkozik a szüksé­ges kalkulációk elkészítésével és arról van szó, hogy az erdészeti hivatal a svábhegyi fogaskerekű vas­úttal, vagy a BSZKRT-tal közösen veszi kezébe a budai hegyek téli sportpályájának ügyét, ha pedig ez nem sikerül, úgy az egyik nagyobb sportklub­nak adják át, amely hajlandónak mutatkozik a pálya bérbevételére.

Next

/
Thumbnails
Contents