Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-05 / 5. szám
Budapest, 1930 február 5. BW«ttwaBwiiM«M^5^,taai,sa»5gggSEgjg5áa^.rt^gig.vjtwM1yafe^fei»-. ■ 2. 5 A legtöbb autobusz-vonal baja, hogy a kocsik ritkán közlekednek---———-MBBgwarvaBM—-----Sc heuer Róbert érdekes nyilatkozata arról, hogy „az autóbusz- üzemnél miért kezd úrrá lenni bizonyos idegesség és kapkodás“ Az utóbbi időben sűrűn történnek változások az egyes autóbusz-relációkban és pedig úgy új relációk megnyitásában,, mint egyes vonalak végleges megszüntetésében, valamint új útirányok kijelölésében. Ezeknek a sűrű változásoknak az a kellemetlen következményük, hogy a közönség bizalmatlanná válik és egyes vonalak rentabilitását komoly veszedelem kezdi fenyegetni. Fontos kérdések ezek, márcsak azért is, mert hiszen a BSZKRT vezetőségének egyes tagjai konkurrens-vállalatnak tekintik az autóbuszüzemet, pedig mindkét vállalatnak a főváros közönsége a tu- : lajdonosa. Scheuer Róbert törvényhatósági bizottsági tag, az Egységes Községi Polgári Párt kiváló közlekedési szakértője, aki tagja az autóbuszüzem működésére felügyelő albizottságnak is, érdeklődésünkre a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Magam is úgy látom,, hogy az autóbuszüzemnél az egyes vonalak megszüntetése és új vonalak beállítása tekintetében bizonyos idegesség és kapkodás kezd úrrá lenni. .Amennyire helyes, ha az autóbuszüzem megszünteti a feleslegesnek bizonyuló, úgynevezett protekciós vonalakat, annyira túlzás beleesni a másik végletbe. Fia egy autóbuszvonal nem válik rögtön rentábilissá, ez még nem jelenti azt, hogy ennek a vonalnak fenntartására nincsen szükség. Minden komoly közlekedési szakember tudja, hogy egy új autóbuszüzem nem lehet azonnal jövedelmező, mert a vonalaknak •—• szak- nyelven szólva — „be kell érniök”. ■— Nem kell külföldi példákra hivatkoznom, elég ha speciális budapesti eseteket teszek szóvá. Amikor az 5-ös vonalat beállítottuk, kezdetben alig volt ennek a vonalnak közönsége, úgy hogy félév múltán tanácskozni kezdtünk a beszüntetéséről. Fölvetettem ekkor azt az eszmét, hogy sicrűsítsük ennek a vonalnak a járatait. Rövidesen eredménye mutatkozott az újításnak, a közönség, mivel hozzászokott ahhoz, hogy nem kell többé félóráig várakoznia, megkedvelte a vonalat és ma egyike a leg- rentabilisabb relációknak. A 15-ös vonal beéréscre is időre volt szükségünk. Nem szabad tehát idegeskedni és főként nem kell törődni a szakszerűtlen támadásokkal. Meg kell vizsgálni minden relációban a hibákat és csakhamar meg is lehet állapítani, hol van az ’gazi hiba és milyen eszközökkel lehet a bajon segíteni. A legtöbb vonalnál az a baj, hogy a kocsik ritkán közlekednek. A közönség a mai szomorú gazdasági viszonyok között, amikor az időnek fokozott értéke van, gyors és megbízható közlekedést akar. Azoknak, akik a rentabilitás esetleges hiánya miatt panaszkodnak, csak azt felelhetem, hogy legyenek türelemmel. — A rózsadombi vonalat is azok között a relációk között emelegetik, amelyek nem eléggé rentábilisak. Ezt a tényt a kalauzok táskájából állapítják meg, pedig ezek az adatok semmit sem bizonyítanak. A Rózsadombra ugyanis mindenki átszálló jeggyel utazik, hiszen a 12. vagy a 15-ös vonalról szállanak át erre, a 17-es* vonalra. Visszafelé pedig a legtöbb ember gyalog jön, mithogy a hegyről lefelé jönni kevésbé fárasztó. Amint a rózsadombi autóbuszvonal rentabilitásának megítélésénél is ilyen speciális szempontokra kell tekintettel' lenni, ugyanúgy más vonalaknál is csak alapos vizsgálat után lehet megállapításokat tenni. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint a főváros illetékes tényezői a legközelebbi napokban vizsgálatot indítanak az autóbuszüzem költségeinek pontos megállapítása érdekében. Az autóbuszüzem költségei kocsi-kilométerenként 1 pengő 27 fillért tesznek ki. Ezt a szakemberek túlságosan nagynak mondják és éppen ezért már csak a közönség megnyugtatása szempontjából is szükség van alapos vizsgálatra. Leszállítják a városi lakások bérét? Minden negyedévkor megismétlődő panasza a székesfőváros kislakásos bérházaiban élő kisjövedelmű embereknek, hogy a városi házakban is drága a bér. Ez a panasz nem is alaptalan, mert a városi házakban az egyszobás lakások évi bére átlagban 550—G50 pengő, a kétszobásoké 800—1200 pengő, sőt a legújabb építkezésű házakban még drágább is. Ezek a bérek pedig a mai gazdasági viszonyok között tényleg aránytalanul megdrágítják a kisemberek életét és nem szolgálják teljesen azt a szociális célt, amely a főváros törvényhatósági bizottságát az építkezések megindításakor vezette. A közgyűléseken és a szociálpolitikai bizottsági üléseken nem egyszer vetették már fel a bérleszállítás szükségességét, maga a tanács sem idegenkedett a gondolattól, a megvalósítás lehetősége azonban egyre késett. A főváros tudvalévőén az egész lakásépítési akciót kölcsönpénzzel bonyolította le, hozzá még nem is túlságosan olcsó pénzen, ezért a tanács keze a lakbérek megállapításánál mindig kötve volt. A lakbérek kiszámításánál a tanács egyedül arra törekedett, hogy a házak annuitása és fenntartási költsége fedezve legyen, minden maradék nélkül, de ez maga is olyan tekintélyes summa, hogy alacsonyabb bérek kiszabása a pénzügyi helyzet enyhüléséig lehetetlennek mutatkozott. Annál örvendetesebb az a hír, amely a kislakás- építések ellenőrzésével megbízott ötös bizottság legutóbbi üléséről szivárgott ki, hogy a lakbérek leszállítására készül a főváros. Az ötös bizottság legutóbbi ülésén — értesüléI sülik szerint — az egyes épületcsoportok költségeinek I elszámolásánál olyan örvendetes megtakarításokat állapítottak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanács a bérek leszállításának gondolatával most már komolyan foglalkozzék. A bérleszállítási hírekkel kapcsolatban kérdést intéztünk Über Endre fíanáessiokhog, a szociálpolitikai ügyosztály kitűnő vezetőjéhez, aki a híresztelést részben meg is erősítette: — A híresztelésnek van némi alapja. A tanács és elsősorban magam is, már régen foglalkozunk azzal, hogy a városi házak magasabb béreit, hogyan lehetne mérsékelni. Minden alkalommal azt hangoztattuk, hogy az első kínálkozó lehetőséget meg fogjuk ragadni, mert a főváros kislakásos bérházait nem tekinti jövedelmező forrásnak, hanem az egészet, mint szociális akciót kezeli. Az építkezések végelszámolása I még nem fejeződött be, ha olyan eredmények mutatkoznak megtakarításban, amelyek várakozáson felüliek, vagy legalább is számottevők, akkor a bérek olcsóbb megállapításával percig sem fogunk késlekedni. — Az ötös bizottság legutóbbi ülésein a kislakásépítési akció utolsó csoportjába tartozó rónauccai, németvölgyiúti és Kisfaludy uceai bérházak számadásával foglalkozott. Az egyik ház költségeinek elszámolásánál tényleg mutatkoztak bizonyos megtakarítások, ebből azonban végleges következtetéseket levonni most Uiépiíölc! Mielőtt a vagy meleg eljárás mellett döntenének, okvetlenül kérjék be a Kiollmi^c hideg aszfaltgyárak különleges fímaslaíaí és árajánlaíái. Gyártja: Egyesül! Újpesti Vegyészeti Gyárak Kosiár Miklós Budapesti szakirodánk: Kollarit műszaki rt., Calvin-tér 7. Telefon: Automata 851—81. még nem lehet. Ismernünk kell a többi ház elszámolásait is, mert nem lehetetlen, hogy másutt esetleg túlkiadások jelentkeznek. Bár nem hiszem, hogy ilyen is lesz, — mégis meg kell várni az összes elszámolásokat, ismerni kell a végelszámolás eredményeit, azután beszélhetünk a lakbérmérséklési tervekről. — Ha tényleg megállapíthatók lesznek a megtakarítások az építési költségekben, akkor ezt az eredményt mindenesetre a lakók javára fogjuk írni olymódon, hogy leszállítjuk a béreket. Hangsúlyozom azonban, hogy ez nem egészen közeli lehetőség és csak feltételezés! Minden attól függ, hogyan fog festeni a végelszámolás. Ha csak egyetlen lehetőség mutatkozik, a főváros él az alkalommal, hogy a bérmérséklésben is példát mutassunk a háztulajdonosoknak. Magyarország aranykoszorus mestere SZLEZÁKLÁSZLÓ harang- és ércöntöde, harangfelszerelés és haranglábgyár Budapest, VI., Frangepán u. 77. Telefon: Aut. 913-53 Bazilika részére készük 7500 kg új harang Brttadl János udvari szélűid Egészségügyi műszaki----------- ----- ................... berendezések gyára Bu dapest, VII., Pétsrfly Sándor ucca 34. szám Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csatornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízmüveket, csatornázásokat és derltőtoiepeket. — TELEFON; József 515—19, Standard aszfaltok Oil Trading Company képviselete IDILLIN! IGNÁC Budapest, V., Nádor ucca 6. sz. TELEFÓN : AUT. 833-40, 832-77. OBERMflHM L PlMÍRU iPÜRTELEPE BUDAPEST, Vili., SZIGETVÁRI UCCA 6. TELEFON; J. 348-53. ALAPÍTVA; 1887 KITÜNTETVE: WELS 1888, BUDAPEST 1896,1906,1928. ■............ Üzemi konyhák felszerelései. Sü tőformák, fém- és bidogáruk, kávégépek gyártása. LStilOLEyf^ ES G U Nä fcl I burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, IX., Lónyai-u. 11. Telefon: Automata 887—49. A j á n i a I o k díj mentesen. Kórházi, intézeti és tOmegélelM mesés! konyhaberentfezések AYER HERMANN és NITSCHLER BUDAPEST, Vi„ TIS3É2 ICtgRUT 48. SZÁM. 1 ELSŐRENDŰ HŰTŐGÉP KÉPVISELET: ESCHER-WYSS & ZÜEMCH-EJttSAU SCHIFF MIHÁLY paszományos-mester, Budapest, IV. Prohászka Ottokár ucca 8. (Félemelet) EZÜST ÉREMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA 834-76. A legszebb kivitelben készítek mindenféle butorpaszományt, plimó- (paplan) zsinórt, horgolt rózsát, csillag gombot és gomb- áthuzást. NŐI ruhadfszeket, bojtokat, rojtokat, óveket, a legprecízebb, művészi kivitelben. Csillárzsinórokat, továbbá selyem- és gyapjúfonal- adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. Ülőbútor-állványt tele'fonVjóz^e?«5-40 BUDAPEST, Vil., GRASSALKOVSCH U. 21. SAJÁT HÁZ. BOSCH ügü Telefon VAS UCCA 16 SZOLGALAT József 393-73. BÁUEE ZOLTÁ1 okleveles építész és építőmester BUDAPEST, I., VERPELÉTI-ÚT 10. Telefon: LÁ. 6-57. Telefon: LÁ. 6*57.
