Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-22 / 42. szám
Budapest, 1930 október 22. 5 ■aMBHassasassKiui ManMBHaBUna|^«MHMBMafc«aaRnMM ■■wgggjg TelekértékemeSkecSési adó törvényhozási bevezetésére tett előterjesztést a Közmunkatanács a kormánynak A híd vám bevezetésének elhárítása miatt szükséges az adóból várható jövedelem — A telekspekulációt a betterment bevezetésével lehet csak ellensúlyozni Amióta híre terjedt, hogy az új Dunahidak megépítésének a terve a napi aktualitások előterébe került, az érdekelt területen, ahol az ingatlanok értéke nyilvánvalóan megsokszorozódik, hatalmas telekspekuláció indult meg. Különösen nagyarányú telekvásárlásokba bocsátkozott Rainer Béla dr., több részvénytársaságnak az ügyésze, valamint a Cyklop Építő Részvénytársaság is. Mivel a Dunahidak megépítésének a költségei körül éppen most beható tanácskozások folynak a kereskedelmi minisztériumban és a főváros között, továbbá szó van arról, hogy a költségek egyrészét a főváros közönségével akarják megfizettetni, esetleg a hídvámok bevezetésével, önkéntelenül is felmerül az a kétségtelenül igazságos költségviselési. terv, hogy az új Dunahidak környékén elterülő telkeket értékemelkedési adóval kellene sújtani és az így várható jövedelmet a hídépítési költségekre fordítani. Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Közmunkatanácsnál ismételten szóvátettem már a telekértékemelkedési adó bevezetésének a kérdését, sőt ennek a tervnek a megvalósítását már azóta meg is sürgettem éppen amiatt, hogy a hidak megépítésének a terve most már rövidesen megvalósul. De felmerül a betterment bevezetésének a terve az Erzsébet sugárút megépítésével kapcsolatban is. Ilyen értelemben Rakovszky Iván volt belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke előterjesztést is tett a kormánynál. A bettermentet csak törvényhozási úton lehet bevezetni és éppen ezért most már a kormánynál kell megsürgetnünk a Közmunkatanács előterjesztésének a honorálását és a betterment-törvényjavaslatnak a benyújtását. Mindenütt a világon fontos adóztatási forrássá vált a telekértékemelkedés, ezt nálunk is be kell vezetni, már csak azért is,- mert a betterment a legigazságosabb adónem. — Ami a spekulációt illeti, ez ellen nem lehet kifogást emelni. A spekuláció motorikus erő, aminek a közgazdasági életben nagy jelentősége van. Becsey Antal közölte még a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel folytatják az akciót a betterment bevezetése érdekében, mert a főváros közönségéről feltétlenül el kell hárítani azt a veszélyt, hogy az új Dunahida- kon ismét vámszedésre kerülhessen a sor. A better- mentből befolyó jövedelmet a Dunahidak építésére lehet fordítani és így el lehet hárítani a hídvám bevezetésének a veszedelmét. Akció a házadómentesség kiterjesztése, a fázisrendszeríí forgalmi adó, az OTI-kamatok csökkentése, az üzleti záróra liberális kezelése érdekében Oaár Vilmos a közigazgatási bizottságban elhangzott indítványokról és felterjesztésekről Sajnálattal kell megállapítani, hogy a választási korteshad járat hangos zajában az ellenzéki pártok a politikai kérdések kiélezésére fektetik a fősúlyt. Népgyűléseken, agitációs körutakon, szervezeti, üléseken a felelőtlen bírálatok és a beválthatatlan ígéretek harsonája hallatszik, holott a polgárság súlyos helyzetének enyhítésére irányuló komoly törekvések nem érvényesíthetők a népgyűlések dobogóiról. Budapest közönségének érdekeit ott kell képviselni, ahol a sikeres eredménynek biztosítékai is vannak, s ebből a szempontból van fokozott jelentősége annak az indítvány-sorozatnak, amelyik a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén hangzott el. Gaár Vilmos dr. olyan hiányosságok és jogos panaszok orvoslását követelte, amelyeket tovább halasztani már nem lehet s amelyeknek megoldását gyakorlati érzékkel kell keresztülvinni. Az ezirányú akció kezdeményezője Gaár Vilmos dr., az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a következő érdekes részleteket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Szükséges volt mindazokat az indítványokat az illetékes fórumok előtt felsorakoztatni, mert ezekben a nagyfontosságú és sürgős közérdekű kívánságokban csak úgy várható eredmény, ha gyors intézkedések történnek. Ezért indítványoztam mindenekelőtt, hogy a közigazgatási bíróság írjon fel a pénzügyminiszterhez az 1929. évi XIX. t. c.-ben biztosított, de az 1931 november 1-én hatályát vesztő ideiglenes házadó-mentességnek további időre való kiterjesztése iránt, egyszersmind, hogy eltérőleg az eddigi jogszabályok- I tói: házlebontás esetén az adómentesség az esetre is I megadassák, ha a lebontott ház háromszorosa kerül 1 beépítésre, ellentétbeír az eddigi négyszeres követelménnyel. Az ilyen esetekben ne csak 10 évig legyen a teljes adómentesség, hanem hosszabb időre is. — Ehhez kapcsolódik az az indítványom is, hogy amikor a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesen nagyobb költségekkel történik az átalakítás, a felhasznált tőke értékének arányában a 30 évig megadható adómentesség időtartamának meghatározása ne a pénzügyminisztériumtól függjön, hanem a főváros valamilyen százalékos kulcs segítségével olyképpen határozzon, hogy minél nagyobb tőke fordíttatik az átalakításra, annál hosszabb legyen az adómentesség időtartama. Szorosan összefügg az építkezési tevékenység föllen- ditésére alkalmas törekvésekkel az az. indítványom is, hogy a szállodáknak lakásokká való átalakítása esetén megfelelő adómentesség biztosíttassák, amire azért van szükség, mert a szállodák mai nagyobb száma nincsen arányban az idegenforgalommal s így gyakran előfordul, hogy a szállodákat lakásokká alakítják át. Ezek a költséges munkálatok nem kapnak ellenértéket, mert hiszen az évi bérért kiadott lakások házbéradója tetemesen nagyobb, mint a szállodai szobák után megállapított házbéradó s így nincsen ösztönzés arra, hogy az egyébként rosszul menő szálloda a modern igényeknek megfelelő lakóházzá , alakíttassák át. Ugyanis az eddigi törvényes intézkedésekben nincs olyan rendelkezés, amit az ilyen átalakításoknál a háziadómentesség megadására alkalmazni lehetne, márpedig úgy az általános gazdasági érdek, mint a kincstári érdek azt követeli, hogy meglevő vagyonokat értékének megfelelően kihasználjunk. Ha a kincstár időlegesen az adóról le is mond, a későbbi időkre biztos és állandó adótárgyat nyer. — A gazdasági viszonyok teszik elkerülhetetlenné, hogy a pénzügyminiszter úrtól kérjük NÉZZE MEG OKVETLEN A FÉNYES VARIETÉ MŰSOR KERETÉBEN SZÍNREKERÜL TÁBORI FELLÉPTÉVEL Hll A „RABBINUS“ |||| KOMÉDIA ORFEUM JÓKAI-TÉR 10. ANDRÁSSY ŰT MELLETT októberi rekord műsorát 1—2—3 P HELYÁRAK UTALVÁNYOK ÉRVÉNYESEK. JEGY- RENDELÉS TELEFON AUTOMATA 18 0 — 20 a forgalmi adónak fázisrendszer alapján való alkalmazását. Addig is azonban az átalányozást minél szélesebb keretekben kell rendszeresíteni, hogy így az adózó polgárság az ellenőrzéssel gyakran jelentkező zaklatástól megszabaduljon, Meggyőződésem szerint sokat javítana, ha a fényűzési adót korlátozná a pénzügyminisztérium a törvényhozás útján, a valóságos fényűzési tárgyakra és mellőzné számos iparcikk fényűzési adóval való megterhelését. Indítványom arra is kiterjedt, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet hátralékos követelései után felszámított 24 százalékos késedelmi kamatot legalább a felére csökkentsék le és hogy a népjóléti miniszter az OTI igazgatóságának ezirányú javaslatát mielőbb egy rendelet formájában érvényesítse — Sok visszásság mutatkozik az üzletek zárórája miatt indított kiliágási ügyekben, mért is felkértem a polgármestert, hogy hívja fel az elöljárók figyelmét az üzleti záróráról szóló törvény ama rendelkezésére, ami kihágásnak csak azt az eljárást minősíti, ha az üzlettulajdonos a záróra ideje alatt üzletét zárva nem tartja és ha alkalmazottait ebben az időben foglalkoztatja. Nem minősíti azonban a törvény kihágásnak az üzlettulajdonosnak azt a természet- szerű eljárását, hogy a zárás előtt hozzá bejött üzletféllel a záróra ideje után, az egyébként bezárt üzletben megrendelések felvétele végett tárgyalást folytat. Sajnálatos körülmény, hogy az elöljáróságok a tényeket nem törekszenek így megállapítani, és nem hallgatják meg az üzlettulajdonosok védekezését, holott azt tárgyalás alá kell venni és ha az valónak is bizonyul: a kihágást nem szabad megállapítani. Általában arra kell törekedni, hogy a gazdasági élet munkásainak fölösleges zaklatása, ügyeinek rideg kezelése ne forduljon elő. KOVÁCS A. ÖDÖN MÉRNÖK 11J Budapest, Vili., Bezerédy ncca 8 111 111 Telető*: 382 — 93, 408 — 78. 11| Küzpsati Sütés-, vízvezeték-, csataraalelszerelési vállalata WOLSKY ,NÁNDOR BÉLA WOLSKY ALBERT FIA gápflsemű kefs- és oceeiárugyár BUDAPEST, VffiL, MAGDOLNA UCCA 18. SZÁM. TELEFÓN: JÓZSEF 324-88 DULLER PEZSG ?r“4' Cégtulajdonos: Tomancslk György. Alapíttatott 1875-ben A Tomancsik rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellensúlynélküli tolóablak egyedüli gyártója. Arany és ezüstéremmel VI!., RÓNA UCCA 31. 'telefon: Z.63—58 kitüntetve. SCHMERGEL GÉZA PARKET1VÁLLALATA BUDAPEST, V. KÉR., TELEFÓNSZ .: AUTOALKOTMÁNY UCCA 4 * MATA 297—57 SZÁM. Vegyészetilaboraíőriumrovarirtószerek előállítására VAJDA B8 RÓNA BU DAPEST Iroda: V., PANNÓNIA UCCA 21 © Gyár: V., PANNÓNIA UCCA 31 TELEFON: 230—54 DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építő master Bydapest,VI. Benciur u. 17 Telei«« 243-48