Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-15 / 41. szám

Budapest, 1930 október 15. aigflCS6aM»»BBBBrW.v.&vqr.--y^ ^ Választási szervezkedés, a szerdai Közgyűiés napi­rendje, a kdiiségvetés és más aktuális kérdések az Egységes Községi Polgári Párt héííőasti értekezletén Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozm-a Jenő elnökletével értekezletet tartott. Az ér­tekezleten és az utána következő vacsorán többek kö­zött jelen voltak: Andréka Károly, Bódy Tivadar, Csiüérg Béla, Gaár Vilmos, Glück Frigyes, Erekg Károly, Ugrón Gábor,. Becset/ Antal, Scheuer Ró­bert, Glücksthal Samu, Karrer Ferenc, Németh Béla, Dinich Vidor, Battenberg Lajos, Grosch Károly, (Girardi Tibor,, Nagy Antal, Holtzer Nándor, Wellisch Andor, Korner Gyula, Nessi Gyula, Bibithi Horváth János, Horváth Károly, Sajó János, Orova Zsig­ái on d, Halter Károly, Martin János, Lédermann Mór, Deményi Aladár dr., Kerekes Ödön dr., Szabó László, Schmidt Richárd, Kollmann Dezső, Rásó La­jos, Spett Ferenc, Siimeghy László, Hubert Vilmos, Molnár Dezső, Erdey Henrik, Bakonyi Pál, Dósa Ottó, Szombathy Kálmán, Bucsámzky Bertalan elöl­járó, Karkas Rezső tanácsnok, Günther Tivadar, Vi- gyázó Géza főjegyző és még sokan mások. A pártértekezleten Kozma Jenő a községi vá­lasztások előkészítési munkáiról számolt be. Ennek kapcsán foglalkozott az általános gazdasági helyzet­tel, amely minálunk főleg a gabona-krízis formájá­ban nyilvánult meg. Rámutatott azonban arra is, hogy külállamokban a helyzet még sokkal súlyosabb és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kormánynak a közeljövőben lesz olyan ténykedése, amely a helyzetet nálunk eny­híteni fogja. Hangsúlyozta, hogy a válságon nem programokkal lehet segíteni, hanem a hasznos programpontok meg­valósításával. A párt a reálpolitika alapján áll és demagóg jelszavakra való tekintet nélkül csak gaz­dasági szempontokat vesz figyelembe akkor, amikor a polgárságért és a főváros érdekeiért küzd. így a fő- | város költségvetésének jövő héten meginduló tárgya­lása során is elsősorban a költségvetés egyensúlyának biztosítására kell törekednünk. Ezért a takarékossá­got az egész vonalon érvényesíteni akarje és emellett a magángazdasággal versenyző közüzemek leépítését a legnyomatékosabban követelni kívánja. Különösen azoknak az üzemeknek a megszüntetését óhajtja, amelyek a kisiparral konkurrálnak és kérte a pártot, hogy a legenergikusabban követelje ezen­kívül a városi üzemek mellé beosztott műhelyek azon­nali megszüntetését is. Több felszólalás után a pártértekezlet egyhan­gúan elhatározta, hogy a magángazdasággal versenyző közüzemek és a kisipar érdekeit sértő üzemek mellett fenntartott műhelyek azonnali megszüntetését köve­telni fogja és ezt minden erejével keresztülviszi. Hosszasan foglalkozott a pártértekezlet a szel­lemi szükségmuna-akcióval, amelyet Kozma Jenő ja­vaslatára indít meg a főváros február helyett már november elsején és amelynek azonnali megkezdésé­hez a pártelnökség a belügyminiszter előzetes enge­délyét is megszerezte. Kapcsolatosan evvel az ügy- gyei az Egységes Községi Polgári Párt azt követeli, hogy csak olyanok allcalmaztassanak, akik arra való­ban rászorulnak. Kozma Jenő pártelnök ezután javaslatot tett a pártnak, hogy Buzáth János alpolgármester állásában tartassék vissza. A párt a javaslatot tudomásul vette. Glücksthal Samu a főváros jövő évi költségve­tését ismertette. Rámutatott arra, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben a fő­város költségvetése a lehetőséghez képest a legjobban van összeállítva, ami a várost vezető pártok összmfíködésének érdeme. Az ellenzék szerint ugyan a fővárosnál is minden le­rongyolódott és leromlott, ezzel szemben a költség- vetés reális és alkalmas arra, hogy a közvéleményt megnyugtassa. Szükségesnek tartja ezt leszögezni és hangsúlyozni annál is inkább, mert a kétségtelenül elért eredményekkel szemben a defetizmus és,ellen­zéki gáncsoskodás csak arra jó, hogy az országnak és a fővárosnak hitelét kifelé lerontsa és ezáltal a pol­gárság helyzetét még rosszabbá tegye. Végül azt kí­vánta, hogy a demagógiával és defetizmussal szemben vigyük a polgárság köztudatába azt, hogy csak az alkotó nvunka folytonossága < javíthatja meg a hely­zetet. aBIB&&ISU2^SaiEi£iBHBBSi9BIBQHWmBIBaa>£BBmBI Az állami gépgyár gőzével fogják fűteni a Szent István és Szent László kórházat Megindultak a tárgyalások a távfűtési tervek megvalósításáról . __ - ". * > ­Medichemia gyógyszerkészítmények gyára r.-t. Budapest, X., Hölgy ucca 14 KÖZPONTI FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA SZEPESSY SÁNDOR utóda SZEPE3SY GYULA oki. mérnök, Budapest, VII., Abonyl-u. 25. Ttl.: J. 380-36. A törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén Usetty Béla interpellációt intézett a polgármesterhez. Ebben az interpellációban szóvátette, hogy a Szent István- kórház kazánháza közelében óriási szénhegyek van­nak felhalmozva, amelyek a szülészeti- és prosectura- osztály közvetlen szomszédságában valóságos porten­gert árasztanak. Sipőcz Jenő polgármester kijelen­tette, hogy a legrövidebb idő alatt rendbehozatja ezt a területet. Szó van legújabban arról is, hogy a Szent István-kórház kazánházát bővíteni fogják. Külön kazánháza van a közelben a Bakteriológiai Intézet­nek és a Szent László-kórháznak is. Ezek az intéz­mények mind külön széngazdálkodást folytatnak, ami egységesítés és központosítás esetében lényeges meg­takarításokkal járna. Becsey Antal éppen ezért azt a kérdést vetette fel, nem lehetne-e mind a három fő­városi kórházi intézményt egy központból fűteni. Ezzel az ötlettel kapcsolatosan felmerül a távfűtési probléma megoldásának a szükségessége is. Becsey Antal a kérdésnek ezt a részét is komoly megfontolás tárgyává kívánja tenni, amennyiben felhívta a fővá­ros illetékes tényezőinek a figyelmét arra, hogy az állami gépgyárnak hatalmas kazántelepe van, amelynek olcsó, fáradt gőzét központi távfűtés útján olcsón és gazdaságosan le­hetne felhasználni a három kórházi telep fűtésére. Az állami gépgyár másfél kilométernyire van ezektől a kórházaktól, könnyen meg lehetne tehát oldani ezt lyan hozzálátnak a megállapodás előkészítéséhez. A kórházak mentesülnének a szeméttől, portól és a füsttől, viszont az állami gép­gyár a nagy munkát végzett, fáradt gőzt olcsó áron tudná átengedni. Becsey Antal egyébként ezt a gondolatot felvetette a Rókus-kórházzal kapcsolatosan is. Ügy a helyes energiagazdálkodás, mint az öko­nomikus gazdálkodás szempontjából is megfontolásra érdemes Becsey Antalnak ez a terve, amelynek kiszá­míthatatlanul nagy perspektívája nyílik. Ma, amikor az egész vonalon a legszigorúbb takarékossági elve­kei kell érvényesíteni, haladéktalanul hozzá kell látni ennek a tervnek a megvalósításához. Ügy értesülünk, hogy illetékes városházi körökben meg van a hajlandóság e tervek megvalósításához, sőt már felszólítást is intéztek az állami gépgyárhoz, hogy tegyen konkrét ajánlatot, a fűtés ilymódon való ellátására. SCHÄFFER KÁROLY oádbvetsis mómök Vasúi-, út-, beton építési vállalkozó körező-mester BudatMMl VHS, A89toMM«K«a »1. Twstoe: József 32»-ö* TORNACIPŐK ISHOLAÖLTÖNY j Elsőrendű minőség, 28—34-es Q sen jtAa. nagyságban ........................ ff aOJ 81—41-e* 4.30, *2-46-os ASO ^^pengő PÁRISI NAGY t Sport-fazon, strapaszö- .-cssa. — | veiből, kabát cl öttel ispus» ® Jfjse V u, V bélelve, külön vászon- Frj Ms fQj Vsly Számonként 50 fillér Bäj íSfcsfijf rseyBfnO; t emelkedés w , | 1 í RUHÁZ Aa*x£*-*t 1 PARKETTA íz állítása, miadcostisi padozat készítést és javítása. FRIED és BENEDEK pnrkollgyér és góztlúrész BUDAPEST, VII-, SSteÓOS ÚT 82. Telefon: József 133—43 és József 134—17. Tímár és Quittner OKI*. KÉKKŐK, ÉP1TÓMESTBK BUDAPEST, VI, SZÉKELY BERTALAN U. 23 TKLKYÖN: AUTOMATA 293—76 TI ellisch Andor a kereskedők és iparosok legújabb sérelmét vitte a pártértekezlet elé. A polgármester egyik legutóbbi rendelete ugyanis lehetővé teszi, hogy árlejtések alkalmával az ajánlatok felbontása I alatt is lehet ajánlatot beadni. Az értekezlet nag'1 izgalommal tárgyalta ezt az ügyet és elhatározták, hogy e rendelet ellen az elnökség útján a leghatáro­zottabban tiltakozni fognak. Becsey Antal a bürokráciát hibáztatja azért, hogy a pártnak a közmunkák megindítására vonatkozó ja­vaslatai nem voltak még életbeléptethetőlc. Az ad­minisztráció gyorsítását követeli. Kollmann Dezső a kisiparosok hitelellátását és munkaalkalmak szerzését kívánja a költségvetési vi­tában forszírozni. Erre irányuló indítványt nyújt be Do mer Gyula a halálsoro mpók kihelyezésénél tervbevett módját műszaki és városrendezési szem­pontból helyteleníti. A feltöltés elvágja Kőbányái Budapesttől és ez a megoldás nehézzé teszi a vasúti vonal későbbi kihelyezését. Ledermann Mór szóvátette azt az állítólagos ter­vet, amely szerint a vidéket a Hangya szövetkezeten keresztül akarják textilárukkal ellátni. Ez a terv a budapesti kereskedők létérdekét veszélyezteti, miért is a legélesebben tiltakozik ellene. A párt ez ügyben a pártelnökséget intervencióra kérte fel. Az értekezlet után háromszáz terítékes vacsora volt, ahol nagy lelkesedéssel hallgatták Kozma Jenő Ereky Károly, Szabó Sándor orsz. gyűl. képviselő és mások beszédeit. Kozma Jenő kijelentette, hogy a december köze­pén lezajló választásoknak nyugodt atmoszférában kell megtörténniök. Reméli, hogy a választások időpontjára kiküszöbölődnek a kedélyeket nyugtalanító, irritáló jelensé­gek és a folyamatban lévő kormányzati intézkedések ér­vényesítik jótékony hatásukat az egész közéletre éi különösen a gazdasági világra. Az Egységes Községi Polgári Párt törvényható­sági képviselői nyugodt lekiismerettel és felemelt fő- val állhatnak a választók elé, mert minden lehetői elkövettek a főváros polgársága érdekében. Nagy tetszés kísérte Ereki Károly gazdasági ter­mészetű felszólalását, majd Szabó Sándor országgyű­lési képviselő beszédét, aki Flaudin francia kereske­delmi miniszter budapesti látogatásának jelentőségét méltatta.

Next

/
Thumbnails
Contents