Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-01 / 39. szám
Ä22S» Budapest, 1930 október 1. Agrárválság éi a magyar búza értékesítése Kozma Jeíiő feSSösi© beszéde a magyar gazdasági helyset szanálásáróB Az Egységes Községi Polgári Párt liétfőesti vacsoráján Kozma Jenő dr. feltűnő érdekességű beszédet mondott az agrár-válságról. —■ A főváros közgazdasági politikusa — úgymond — nem mehet el szó nélkül annak a jelenségnek a láttára, ami ma a mezőgazdaságban dúl és vagyonokat, egzisztenciákat rombol. Nem mehetünk el szó nélkül mellette, mert a főváros közgazdasági élete tulajdonképpen és szükségképpen is, a vidék és a mezőgazdaság vérkeringéséből nyeri táplálékát. Lehetetlen észre nem venni ezt a gazdasági csapást, hiszen a fővárosi ipartelepek és kereskedők gazdasági megbénulásának elsősorban itt kell keresni az igazi okait.-— Néhány számszerű adattal kívánom illusztrálni ezeket az állításokat, amelyek az elmúlt évek termelési és értékesítési adataiból szűrődtek le. Ki ne emlékeznék azokra a mosolygó, derűs arcokra, amelyek ebben a fővárosban egymást köszöntötték, amikor a búza ára 30 pengős volt. Akkor vígan fizetett a gazda a kereskedőnek, az iparosnak, forgott a pénz és cserélődött az áru, pénz ütötte a gazda markát, de a pénz a kereskedőhöz és iparoshoz vándorolt. A mai 12 pengős búzaárak mellett azonban a kétségbeesett mezőgazda keserűen gondol arra, hogy melyik fizetnivalóját fedezze a csekély búzaárból. Hiszen egymagára a termelési költségekre, ha azt 16 pengővel számítjuk, már legalább 4 pengőt métermázsánként ráfizet. Ennek a lehetetlen helyzetnek a termelés, az értékesítés és végül az ország közgazdasági életének a csődjéhez kell vezetni. — Nem habozom kijelenteni, hogy ennek az állapotnak a megjavításához nem elég a boletta, mert az nem orvosság. Itt- a 241 ipari és kereskedelmi kartellel a kartell- nélküli agrárérdekeltség áll szemben, amely a mai kötött gazdálkodási rendszer mellett legfeljebb csak a dohányon, a cukron, a szeszen és a tejen tud keresni. Másra, mint említettem, ráfizet. Ebbői r helyzetből nem tudom másképpen elképzelni a kiutat, minthogy az ipari és kereskedelmi kartellekkel szemben mezőgazdasági kartellt kell létesíteni, amely azonban nemcsak az agrártársadalomnak lesz hasznára, hanem amelyből élni fog, sőt felvirágzik az ipar és a kereskedelem, az egész ország. Mert ma mi, a helyzet? Magyarország termel átlag 18 millió métermázsa búzát. Ebből a belső fogyasztás 12 millió Teherautopőtkocsik T efeerautékarossEériák Autóbuszok Gyártja: waY és núm gép-, száSlüíóessköz» és szűvaKyúgyár rf. Budapest, X., Kápolna tér 27-29. Tel: J *463üTírsI métermázsa. Normál körülmények között exportálunk 6 millió q búzát. Ida nézzük a tőzsdei jegyzéseket, azt látjuk, 1928-ban, a 30 pengős búzaárak mellett 5 fillér volt a kifli, s ma 12 pengős búzaár mellett a kifli ára 6 fillér. Pedig a malmoknak 1928 óta nem voltak befektetései, nem drágult az üzemköltség sem. — Ha ma — folytatta Kozma Jenő — megjelenne egy kormányrendelet, amely kimondaná, hogy a búza belső fogyasztási ára 30 pengő, abban a pillanatban újra mosolygóssá válna az egész ország minden lakosának az arca, mert lenne fogyasztó. Keresne az ipar, a kereskedő, mert az ország fogyasztói javarészben földművesek. Kozma Jenő azután feszült érdeklődés között azt fejtegette, hogyan képzeli, el a mai gabonaválságból a kibontakozást. Nem valami újszerű liaditermény intézettel, nem új hivatalnoksereggel, hanem a bevált gabonakereskedelem szerveivel, mert ők értenek hozzá és e téren százados tapasztalataik vannak. ■— Annak a gabona központnak, vagy bárminek nevezzem, csak a búza szelektálása volna a feladata. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a rosszul értelmezett többtermelés következtében a magyar búza minősége megromlott, s a régi híres acélos búza helyett, jobban fizető lágy, kis sikértartalmú búzafajtákat termesztettek, ami a magyar gabona, a magyar liszt renoméját a külföldön teljesen tönkretette. Ha garantálni tudjuk a külföldnek, hogy kellő sikértartalmú gabonát és lisztet kapnak, abban a pillanatban legalább 5 pengővel javul meg a búza külföldi vételára. Régebben ugyanis a magyar lisztet a silányabb minőségű külföldi, liszttik feljavítására használták, de ma a külföld nem tud garanciát kapni arra, hogy ilyen nagy sikértartalmú búzát adni tudnánk. Ha ezzel az említett gabonaközponttal a kezemben tudom tartani azt, hogy milyen búzát engedek ki az országból, visszaszereztem a magyar búza régi hírnevét, egyúttal három év alatt ki tudom cserélni kifogástalan minőségűre az ország vetőmagját is. — Az exportbúzáért a kereskedelemnek prémiumot adnék, ez cca 40 millió pengőre rúgna, ami, azonban lényegesen kevesebb annál, amit ma az ország közvetett adókban és egyéb címeken elviselni kénytelen. Ezzel az itt vázolt reformmal —- bolettá- val való kísérletezés nélkül — egyszerre felfrissül az egész magyar élet vérkeringése. Hangsúlyozom azonban, hogy az említett búzamonopóliummal, illetve a 30 pengős búzaár dacára, egy fillérrel sem szabad a kenyér árát drágítani. s KAZÁN,- TARTÁNT- ÉS VASSZERKEZETI GYÁR Ufpe&t, Mózesa u. 14. Tel.: AuÉ. 952-39 Mindenféle szegecselt, hegesztett lemezmunkák és vasszerkezetek a Segtssiaimasabb magyar napilap ÉpÉ Haragja ©EőikeSé, Ssbb’- szoigállaSa tökéletes takAcs gyula vÍualaU.érTeí.-hfvó^°A.°843-zÍ ERŐÁTVITELI, ERŐS- és GYENGEÁRAMÚ KÜLSŐ és BELSŐ SZERELÉSEK,BERENDEZÉSEK ... „ _.. . iiMl> o Műhely, iroda : IVij VCTBó PülflG US02 3/c Reményi-Schneller Lajos külföldre utazott. Reményi-Schneller Lajos, a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója kedden külföldre utazott. Meglátogatja Berlin, Párizs, London, Brüsszel, Amszterdam és Hága pénzügyi köreit azzal a céllal, hogy ottani összeköttetéseit ápolja. Reményi-Schneller Lajos utazása nmes összefüggésben kölcsöntárgyalásokkal, csupán tájékozódni akar a nemzetközi pénzpiacok és az európai közgazdaság helyzetéről. SSKÖLäPÄDOIC, TELJES ISKOLABERENDEZÉSEK „KÜHITE“ MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR RT., MOSON BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 59. SZÁM MESTEft és KISS oki. építész és ópítömestfir Budapest, VM.f Egresay út 5. Telelőn: J. ““ VÍZVEZETÉK, CSATORNÁZÁS. (ßddig VII., Amazon ucca 16. szám.) központi fűtés, bádogos munkát legszolidabb kivitelben az 1885-ben alakult mmm izidor cégtől, VII., Thököly út 75. Találón: J. 326-63 Mm imM látják el s Sertéshözuúsóhmgt Gyorsítják az illatok feldolgozásit A nagyszabású új közélelmezési építkezésekről nemrégiben részletesen beszámoltunk a Fővárosi Hírlap hasábjain. Ezeket az építkezéseket az elmúlt héten^ két nap alatt bejárták Vájná Ede tanácsnok és Useity Béla közélelmezési bizottsági elnök vezetése alatt a szakbizottság tagjai és megállapították, hogy közel ezer munkást foglalkoztató nagyszabású munka az egész vonalon intenzíven, céltudatosan és program szerint halad előre. A közeljövőben elvégzésre váró és meginduló munkák között szerepel a sertésvágóhíd átépítése és modernizálása, amelyről Vajraa Eű® faraácsraok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Sertésközvágóhíd húsz esztendővel ezelőtt létesült, a mai forgalmakhoz szűk és berendezéseiben is elavult. Az átalakításnál nem a mindenáron való modernizálási vágy, hanem a szükség és célszerűség vezet bennünket. Az átalakítással a vágócsarnok mai, elavult vágási és feldolgozási rendszerén kívánunk változtatni, hogy ez a munka gyorsabban és kisebb rezsivel legyen végezhető. A modern vágóhidakon az állatok leölése és feldolgozása két modem eljárás szerint történik, egyik az amerikai, másik a dán rendszer. Ma nálunk még kézzel döntik, szúrják, forrázzák, kopasztják, bontják és dolgozzák fel a fogyasztásra kerülő állatot, kézzel történik a transzporálás is, míg a modern vágóhidakon majdnem mindent gépek végeznek, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi ember, azonos idő alatt lényegesen nagyobb munkát tud produkálni. Míg ma egy sertés leszúrása és első feldolgozása átlag 12 percig tart, addig az új rendszernél ez legfeljebb 7 percet vesz igénybe.-—- Ezeket az újításokat nálunk a meglevő két régi csarnok tervezett átalakítása során akarjuk bevezetni. Az új rendszer lényege az, hogy a feldolgozásra kerülő sertés még élő állapotban egy síneken függő és mozgó transzportőrre kerül, leszúrás után ez a készülék viszi tovább a forrázóba, az automatikus, gépekkel működő kopasztóba és a többi helyekre, ahol a feldolgozás történik, azután ugyanez a készülék szállítja a hűtőházba is. — A berendezés beszerzése tulajdonképpen megtakarítást jelent a fővárosnak, mert enélkül kénytelenek lennénk a csarnokot kibővíteni, illetve új vágóesamokot építeni, ami lényegesen nagyobb költséggel járna. A közélelmezési ügyosztály egyik műszaki főtanácsosát és mérnökét küldte ki Berlinbe és Kopenhágába az új rendszerek tanulmányozására, amelyeknek eredményétől függ az új rendszer megválasztása. SZÍTS JENŐ Budapest, Vili., Szentkirály ucca 35 oki. mérnök, építőmester, építési vállalkozó. TELEFON: Józs. 429-436 ARKETTA szállítása, nJÍsáeEassns padozat készítés» és javítása. ÍRIIO es BENEDEK parkettgyár és gőzffirási SUDLEST, VII., tóKÓCZI ÚT 82. Telefon : József 133—43 és József 134—17. CUSTODIS ALPHONS íKRNŰKI IBODA El ÉPÍTÉSI VÁLLALAT IPABI BERENDEZÉS ÜÉSZÉKE BUDAPEST, \\ NÁDOR UCCA 19 Telelőn: Ant. 120-07 ALAPÍTÁSI ÉV 1876 DyárkéményépíSós G&zkazánbefalazás ipari kemencék épL lése és tervezése Guth és Ádám Egészségügyi berendezők Bádogos, víz- és villanyszerelők VI, DESSEWFFY ü. 28. TELEFON: 119—91. HLAVAY KALIAN TERVEZŐ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VB., KASSAI ÚT 68. SZÁM
