Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-01 / 39. szám
Ara 50 fillér Hzenltilencedik évfolyam Budapest, 1930 október 1. 39. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre.....................................12 pengő Ál landóan : GAZDASÁGIÉMTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP wmm-------- • ;.* Fele lős szerkesztő: D A C S Ö EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—lő amsataeaaa^mmmama Hz Egységes SCösségi Polgári Párt programja a 3aoldaton A pesti fórum tegnapról mára benépesedett, harsány szavú oráto- rok nyüzsögnek és gombra járó tógájukat nyitogatva mutatják nem a maguk, — ó, ilyen nincs, — hanem a főváros polgárságának sebeit. A szegény, szerencsétlen pesti polgár pedig komor csöndbe ^ mélyed, nem árulja el gondolatait, nincs harsány ^ el jene és nincs dacos abcugja, mert keserves esztendők, a trianoni évtized megtanította arra, hogy ne higyjen jelszavaknak, hanem tetteket várjon attól, akit bizalmával megajándékoz. A politikai hatalom szerelmeseinek reményei seregélyek módjára lepik el Budapest egét és a Földes Pálok csőcselékétől a magyar Hitlerekig mindenki svungot vesz a nagy versenya forradalomba vezetett. A forradalom új forradalmakat szült és ma nem lehet józan ember az, aki a mai súlyos viszonyok között az elkeseredés agitációs szavának parancsára cselekszik. Ki az, aki visszakívánja a forradalmakat, a pusztítás és pusztulás szörnyű idejét, amelyek a mai nyomorúságot is fölidézték? Merik-e vállalni a felelősséget a történelem ítélete és a holnap kétségbeesése előtt azok, akik a polgárságot újra a pusztulás és a megsemmisülés útjára akarják tereim a könnyelmű a gyújtogató szó vezérlete mellett? Az emberi természet hozza magával, hogy a jelen fájdalma kínoz a legjobban, a ma panasza a legpanaszosabb szó és az a nyomorúság a legnagyobb, amelyik most fekszi meg a hátunkat. Ezekben a nehéz pillanatokban azonban magunkba kell szállni és akkor meg tudjuk állapítani, hogy a mainál súlyosabb válságokat, nehezebb időket is átéltünk már. Ha nem hagy cserben a hitünk, ha nem dobjuk el magunktól az éltető reménységet, akkor rövidesen keresztül gázolunk a mostani nehéz időkön is. Ennek azonban meghatározott és el nem hagyható útja van. Egyenes útja: a polgárságnak meg kell őriznie önuralmát és józan ítélőképességét. A polgárságnak nem szabad meghallania a demagógia szirénhangjait, hanem mennie kell határozott, meg nem ingatható léptekkel abban az irányban, ahol a tettek és a cselekvés biztos, hideg fénye világít feléje. ‘3K:«Bragra^aSMflQ»i^SaBR&S3S;!BBnSHaiB»a&iB^aa»!BIBaB4ai£:&;fli&g;flaaBn2838HB&@&fiBSS23aaBaE!IS&i Távol áll főlttnk a reklámfe’ozás,- mondja Kozma Jenő, aki üres szólamok Sielyelf produktiv közmunkák kiharcoláséval szervezkedik a decemberi válassfás©ta*a Kosma Jesié Biyllafkosik a szellemi szükségmunkáról és n Séli étkeztetésről — Ä kormány rendelkezik a dunai földek megépít ^éséfies szükséges pénzzel — EiSürmek sa halálsoirompók, Isa a ceglédi ¥as§jtw©raala! a Keleti, a hatvanit a Nyugati pályaudvarra vezetik he úszásra. A demagógia hangversenyének Salzburgjává és Bejrutjává lett Budapest. Itt, a pesti fórumon aztán igazán meg lehet állapítani, ki lehet tanulmányozni, hogy mi az a demagógia. Demagógia: lelkiismeretlenül hirdetni tanokat, gondolatokat, nem az összesség érdekében, hanem az egyéni érvényesülés vak lázában. A demagógia: politikai programja az örök jelenlévőknek, akiknek kurzusa az, hogy ők minden kurzusban, minden Indiámban vígan lubickolnak és fölül maradnak. A demagógia felelőtlenül hirdeti azt, amit felelősséggel megvalósítani nem lehet. A főváros közgyűlési termében bőségesen volt alkalmunk tapasztalni a felelőtlen követeléseknek és felelőtlen ígéreteknek ragyogó skáláját. A fórum, ahol a polgárság sebeit, mint önmagükét mutogatják, még alkalmasabb terület a demagógia csodálatos salto-mortaléi- nak bemutatására. Nem fásultság, hanem felvilágosodottság az,^ ha Budapest polgársága nem fog felülni a demagógia csepürágásainak. Az ígéretek rakétái nem érdeklik többé a józan és öntudatos tömegeket, amelyek tetteket várnak. A tetteknek és cselekedeteknek sem hosszú azonban a váltólejáratuk: Budapest polgársága cselekedeteket vár, de nem a választások után, nem az ismeretlen jövőben, hanem még ma. Még ma: a választások előtt. Ennek a polgárságnak hiába adják át az ígéretek bármilyen tökéletes katalógusát, ez a polgárság csak a beváltott ígéretekről, az eredményekről, a sikerekről, az eredményes harcokról, a. polgárság érdekében való küzdelmekről hajlandó szaldirozott számlát kiállítani. Ilyen szaldirozott számlát pedig egyedül az Egységes Községi Polgári Párt tud felmutatni, mert ez a párt megmutatta, hogy amíg mások az ígéretek műtrágyájával táplálták a bizalom földjét, addig ez a párt akart is és tudott is a polgárságért dolgozni. Cselekedett, hogy a polgárság szörnyű nehéz helyzete megenyhüljön és utakat tört a polgárság számára a jobb jövő érdekében. Míg mások csak követelni tudtak, ez a párt eredményeket mutatott föl, amíg mások délibábos álmokat kergettek, ez a párt teremtett és épített. Mi még emlékszünk azokra a régi időkre, amikor „kerületi hazafiság”- nak hívták a kommunális életben azt, ami a városházát tönkre tette, ami Budapestet a lejtőre vezette. Ez a kerületi hazafiság licitáltatta egymásra a kerületi törzsfőnököket és ez a kerületi hazafiság volt a szülőanyja a deficites költségvetéseknek. Ma a kerületi hazafiságot a párthazafiság váltotta föl, a párthaza- fiság, amely vakon a levegőbe licitált és amely a demagógia álmait, vagy rosszindulatú nagyzolásait veszi számításba a realitások helyett. Természetesen az ígéret-napoleonok a súlyos viszonyok teremtette elkeseredést akarják megtenni a megszerzendő hatalom fundamentumának. Budapest polgárságának azonban tudnia kell, hogy az elkeseredés a legrosszabb tanácsadó és „az üssük uram ketten” a legrosszabb politika. Az elkeseredés és a türelmetlenség csak gyújtogatni tud, a tüzet pedig csak a józanság vizével lehet eloltani. A józan ész pedig túl lát a maga portájának szűk keretein, túl lát az ország csonka határain és nagyon jól tudja, hogy a gazdasági bajok, az elkeseredés, a nyomor hullámai nemcsak a kis csonka Magyarországot gyötrik, hanem az egész világon pusztítanak. Egy világválság hullámai értek el hozzánk és semmi okunk sincs arra, hogy mi keserűbbek, elszántabbak legyünk, mint más országok népe és pillanatnyi elkeseredésünkben fölégessük még azt a kicsit is, ahűnk még megmaradt. Egyszer már, nem is olyan régen, rossz tanácsadónak bizonyult az elkeseredés, amelyet akkor is mesterségesen idéztek föl és amely akkor, 1918-ban A választási agitáció teljes erővel megindult. Az egyes városházi pártok, amelyek részt akarnak venni a választási küzdelemben, úgyszólván egymás kezéből ragadják ki a fegyvereket azoknak a követeléseknek a felsorakoztatásában, amelyekkel a választó polgárság kegyeire pályáznak. Kozma Jenő. a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában bejelentette, hogy a szellemi foglalkozású munkanélküliek megsegítése érdekében indítványozni fogja a szellemi szükség- munkalr-akciónak még október havában leendő megindítását. Alighogy ez a nyilatkozat lapunkban megjelent, sorra jelentkeztek a többi pártok képviselői is, akik átvették Kozma Jenőtől ezt az indítványt és mint a maguk patentírozott ötletét igyekeztek föltálalni. Ebben az átlátszó tendenciájú és kizárólag kortes-hangulattól fűtött versenyfutásban az Egységes Községi Polgári Párt vezetősége továbbra is kitart eddig követett reálpolitikája mellett. A párt a gazdasági problémák mielőbbi megoldásának kisürgetését írta zászlajára már akkor is, amikor még a választásokról szó sem volt. Kozma Jenő éppen ezért a további programra nézve is az eddigi keretek között jelöli meg a követendő utat a párt tagjai részére. Beszélgetésünk során, amit e tárgyban vele folytattunk, Kozma Jenő a^ következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényhatósági tanács ülésén szóvátettem a^ szellemi szükségmunka-akeió megindításának sürgős szükségességét és felkértem a polgármester urat, hogy jöjjön olyan előterjesztéssel, amit egyhangúan ! magunkévá tehetünk. Ha a többi pártok vezetői magukévá teszik javaslatomat, azt én csak örömmel fogadom azoknak a szellemi foglalkozású munkanélkülieknek érdekében, alakén sürgősen segíteni óhajtottam indítványomnak a benyújtásával. — Az étkeztetési akció megindítását illetően is ugyanez a véleményem. Egyelőre azonban nem szélesíthetjük ki az akció kereteit olyan mértékben, hogy további konyháknak a berendezése váljon szükségessé. A jelenlegi konyhák teljesítőképességén felül nem bocsátkozhatunk költekezésbe. Egyelőre 8000 felnőttnek és 12.000 gyermeknek ingyen ebéddel való ellátását határoztuk el. Amennyiben a tél folyamán a gazdasági helyzet rosszabbodnék, mócl nyílik ennek a létszámnak a felemelésére. Ezeket a súlyos áldozatokat abban a tudatban hozzuk meg, hogy ezzel a nyomorgók ezrein segítünk. Távol áll tőlünk minden reklamírozási szándék. Amennyiben egyes pártok a választási hangulatban túlzott követelésekkel lépnének fel, amiket normális körülmények között nem emelnének, mi ezen a téren őket követni nem fogjuk. A gazdasági helyzetet csak céltudatos és sorozatos közmunkák megindításával lehet szanálni. A mi választási szervezkedésünk éppen az lesz, hogy azr illetékes kormánytényezőknél e beruházási munkálatok elrendelését fogjuk szorgalmazni és ezáltal arra fogunk törekedni, hogy a főváros iparosait, vállalkozóit és munkásait egész télen át munkához juttassuk. A gépipar foglalkoztatása már biztosítva van, most az építőipar fellendítése következik. Az építőipar jelentékeny^ számú munkaalkalmat kap a dunai hinak megépítésénél. A kereskedelmi miniszter úrral folytatott megbeszélésem alapján közölhetem, hogy a kormány megszerezte a hidak megépítéséhez szükséges költségeket. A fedezet biztosítva van és így a hídépítési munkálatoknak mielőbbi megkezdése befejezett ténynek tekinthető. Ugyancsak rövidesen megindulhat a halálsorompók eltüntetésének a munkája is. Különböző megoldási tervek merültek fel. Nekem az a véleményem, hogy a ceglédi vonalat a Keleti pályaudvarra kell bevezetni és mivel ezáltal a Keleti pályaudvar forgalma túlzsúfolódnék, ugyanilyen könnyítést kell eszközölni azáltal, hogy a hatvani vonalat viszont a körvasúton keresztül a Nyugati pályaudvarra vezetnék be. Ilgen módon a halálsorompók eltűnnének a főváros területéről, viszont a költségek minimálisra redukálódnának. Úgy tudom, hogy a fővárosi hozzájárulás összege nem haladja meg a két és félmillió pengőt, amit akár hazai bankoknál is — hosszúlejáratú kölcsön formájában — megszerezhetünk. Kozma Jenő végül kijelentette még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy az Egységes Községi Polgári Párt teljes erővel megindítja a szervezkedést a decemberi választásokra. Á kerületi szervezetek vezetői még e hét folyamán közös értekezletre gyűlnek össze a párt akadémiauccai központi helyiségeiben.
