Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-24 / 38. szám

Budapest, 1930 szeptember 24. :>,w.aMa3gniM»ueaBee9nataflaaMB«WHiaww^ :m rrmctvea Légi felvételek segítségéve! készülnek e! az új felmérések Budapest területéről Egyetemi professzorok és tudósokból alakuló szakértő- testület fogja irányítani és ellenőrizni a több éves munkát A főváros területét nem kevesebb, mint hatvan esztendővel ezelőtt mérték fel utoljára. Buda, Pest és Óbuda frigyre lépése időjén, a három kis városból összefont Budapest a maihoz képest jelentéktelen kis hely volt, alig 270.000 lakossal, s könnyen el­képzelhetjük azt az anakronizmust, ami ezekből a régi térképekből — amelyek ma is használatban van­nak, sőt a mérnökök számára egyedülálló támpontul szolgálnak, — kisugároznak. A hatvan év előtti és ma is hivatalosan alkalmazott térképek üveglapokon készültek, hogy minél tartósabbak maradjanak. A tartósság ellen nincs is kifogás, régi „inzsellérek” szolid, alapos munkát végeztek, viszont arról mit sem tehetnek, hogy az akkori Pestből nem egészen egy évszá­zad alatt milliós város lett, s hogy azokon a területeken, amit ők nádasnak, vagy homokbuckának láttak és mértek, ma büszke palota­sorok vonulnak végig. így történt, hogy a régi üveg­szelvényekre még nincs berajzolva az Andrássy út, s hiába keressük rajta a legtöbb fő útvonalat. A fővárosi mérnöki kar alaposságát dicséri, hogy ilyen elavult térképekkel is boldogultak, sőt gixereket sem követtek el. Csármann Ferenc tanácsnok, a városrendezési útépítő és csatornázási ügyosztályok vezetője már hosszú évek óta sürgette az új térképeket, a felméré­seket. Az ő akciójának köszönhető, hogy az új város- mérések előkészületeire 50.000 pengőt állítottak be a költségvetésbe s rövidesen a tanács és a közgyűlés elé kerülnek a. javaslatok a korszakos és évekig tartó nagy műszaki munka előkészületeiről és megindítá­sáról. Az új városmérésről Csársnasura Ferenc tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap tudósí­tójának: — A felmérések nagyon sürgősek. A rendelke­zésre álló üvegszelvények teljesen elavultak és ugyan­csak kemény feladat ezek alapján pontos mérnöki Tervpályázat az yj Idők rózsadombi családi házaira A munkanélküliség enyhítése céliából Herczeg Ferenc képes irodalmi hetilapja, az Uj Idők, családi házak építését határozta el. Ezeket a házakat a Rózsadombon, az Eszter uccában (újabban: Törökvész u.) fogjuk felépíteni és minden évben egy-egy házat fogunk az Uj Idők egyik előfizetőjének ajándékképen juttatni. A három szobás, fürdőszobás és minden mel­lékhelyiséggel teljesen komfortos, alápincézett, kertes családi villa építésére és azoknak az erre a célra megvásárolt telektömbön a tervező leg­jobb belátása szerint való elhelyezésére tervpá­lyázatot hirdetünk. A pályaművek 1930. október 4. déli 12 óráig nyújtandók be jeligés levéllel. A pályázati feltételeket, az építési program- mot és helyszinrajzot az Uj Idők kiadóhivata­lában (VI., Andrássy út 16. II. em.) a pályázni kívánók díjtalanul vehetik át, de levélbeli meg­keresésre postán is eljuttatjuk címükre. A pályadíjak a következők : I. díj 600.— P II. „ 400-— „ III. „ 200.— „ Az Uj Idők fenntartja magának azt a jogot, hogy a nem díjazott pályaművek közül bár­melyikét 100.— pengő ellenében megvásárolhassa. Budapest, 1930. szeptember 16. Az Uj Idők szerkesztősége és kiadóhivatala. munkát végezni. A székesfőváros vezetősége évek óta készül az új felmérések elvégeztetésére, de a kivitelre anyagi és egyéb okokból sohasem került eddig a sor. Végre ebben az évben 50.000 pengőt állított be első részletként a költségvetésbe a közgyűlés a felméré­sekre. Ez azonban édes kevés és alig a kezdet kezde­téhez elég. Annak idején, évekkel ezelőtt mintegy 60 milliárdot kalkuláltunk a költségekre, ami mai értékben kereken 5 millió pengőt jelent. — Az új felmérési munkálatokat, amelyekre félévi jelentésében utalt a polgármester úr is, — sze­retném mielőbb elkezdetni. A munkálatok tényleges megindításáig azonban — a kormány jóváhagyástól eltekintve — még igen sok tennivaló van. — Mindenekelőtt pontosan ki kell dolgozni az elvégzendő feladatot, fel kell adni a mérnököknek a leckét, hogy tulajdonképpen mit akarunk. Ennek a megállapításához s a munka állandó ellenőrzéséhez egy szakértő testületet kell létesíteni, amelybe meghívnánk az Országos Háromszögelési Bizottság elnökét, a Műegyetem geodéziai tanszéké­nek professzorát, a földrajzi intézet igazgatóságát, s még néhány kitűnő szaktekintélyt. — Komoly probléma az is, hogyan és kik végez­zék a város felmérését. A mai városi mérnöki létszám mellett a feladat hivatalból való abszolválása lehe­tetlenség. Arról lehet tehát szó, hogy erre a speciális feladatra ós a munka tartamára magánmérnököket al­kalmaz a polgármester, vagy úgy, mint külföldön sok helyen tették, verseny- tárgyalás útján, vállalatba adja a felmérési munká­kat a főváros. A székesfőváros műszaki ügyosztályá­nak és az említett szakértő testületnek ebben az eset­ben nem lenne más feladata, mint a beérkező anyag állandó felülbírálása. — A legközelebbi feladat tehát ennek a tanács­adó és szakértő testületnek a megalakítása lenne, s ez döntene afelett is, hogyan végeztesse a felmérést a főváros. Amennyiben a vállalatbaadás mellett szólna a döntés, ki fogjuk dolgozni a versenytárgya­lás ajánlatait. Ebből az összegből történik a munká­latok versenytárgyalásának meghirdetése, a válla­latbaadás, s a kész szelvények felülvizsgálata. — A rendelkezésre álló pénzből akarjuk — addig is, amíg a felmérések elkészülnek — azokat a pontos légi felvételeket megvásárolni, amelyeket az állami térképészeti intézet repülőgépekről készített. — E megnagyított felvételekbe rajzolják bele mérnökeink az uceákat, telekcsoportokat stb. a tény­leges helyzet szerint. A pontos légi felvételek alap­ján mindenekelőtt azon városrészekről fogunk tér­képeket csinálni, amelyekről eddig egyáltalán nem készültek felmérések. Ilyenek főleg a budai hegyvidék egyes részei. — A felmérésekről szóló tervezetemet rövidesen bemutatom a polgármester úrnak, hogy a fontos kér­dést a tanács, illetve a közgyűlés elé lehessen ter­jeszteni. — Ha a törvényhatósági bizottság elhatározza az új felméréseket, több évre elosztva fogjuk elvé­geztetni a hatalmas munkát nemcsak pénzügyi okok­ból, hanem azért is, mert az új szelvények felfekteté­séhez legalább három-négy esztendőre van szükség. ISKOLAPADOK, TELJ ES ISKOLA­BERENDEZÉSEK Magyarország; arcnyRoszorús mestere S2LEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntöde, harangfeiszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán ucca 77. szám Telefon; Aut. 913-53 Bazilika részére készült 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1928. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitün­tetve. — Számos egyházi elismeríílevél! — Költségve­téssel díjmentesen szolgál! Előnyős fizetési feltételek I JBriindl János udvari szállító EjjészsógUgyi műszaki berendelések gyára Budapest, VII., Pálerffy Sándor ucca 34. szám Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csator­názási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vlzművaktt, csatornázásokat és derítőtőlepeket. — TKLEFON; József SIS—19. SCHIFF MIHÁLY pasisnésyss-MSsIti, Badaasst, IV. PreMuka Ottokár mm 8. (Félomolsd) EZÜST ÉHEMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA S34-7Í. A legszebb kivitelben készítek miadsaféla butorpasaomaayt, pllmó- (paplan) zsinórt, horgait rózsát, csillag gombot és gomb- áthúzást. Kél ruhadisxokot, bojtokat, rojtokat, érékét, • leg­precízebb, művészi kivitelben. CsiUárzs in árokét, továbbá aelyeas- ^s^vapjüfonal^djuavtAlást^jTilndM^e^zakniáb^^Lg^ó^iunká^ MULLER RIZS© “z“' Cégtulajdonos: Tomancslk György. Alapíttatott 1875-ben A Tomancsik rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellen­súlynélküli tolóablak egyedüli gyártója. Arany és ezüstéremmel VII., RÓNA UCCA 31. Telefon ; Z. G3—58 kitüntetve. W öruerx«* T ársa Gépgyár Részvénytársaság Malomberendexósek — Nyomdagépek — Láncgyár — Vasöntöde Telefon: L. 805-74, 906-78. Budapest, V, Váczi út 48. Alap. 1867. Bárány János BUDAPEST, IX., GKOF DALLE It UCCA 18. CIPÉSZ MESTER Arany és ezüst érem­mel kitüntetve. í Alapítási év; 1868. T e 1 e f ó n: Zugló 69—07. CRISTOFOLI VINCE Kö PADLÓ FAYENCE FALBURKOLAT BUDAPEST, V I 5 ., GIZELLA UT 31 5? KÜH1E“ MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR RT., MOSON BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR Úf 59. SZÁM HEBENSTRESCH FERENC oki. kőműves-mester építési vállalkozó Vili, Kendor u. 24 Telefónhívó: 408—60 SIESSEK ES SZIKPER dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői út 57 TELEFON : József 306—29. Fia Malmos l&ivám és köneztfjnes/ere1c é» útépítő vállalicoizóH Suáapesia X., Halom ucca 25. sx. Telefon : J 339-52 Telefon : J 339—l AwlSKYSÁNdÖr BÉLA WOLSKY ALBERT PIA géptlzemfl kefe» és ecseiéntgyár BUDAPEST, Vm., MAGDOLNA UCCA 18. SZÁM. TELEFÓN: JÓZSEF 324-88 ZÁGONYI ISTVÁN ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST VI., EÖTVÖS UCCA 8 * TELEFON: A. 257—43 FELSENFELD RUDOLF Alapítva t 1901. Bélyegző és peesétbélyeggyir, véső és dombornyomó mQJntézet Tel.: Aut. 103—94. BUDAPEST, V.f BÁLVÁNY UCCA 16 TELEPŐR J. 410—07. ALAPÍTVA lSSá-bu Köztisztviselők kedvező fizetési fel- m tételek mellett kaphatnak nyngágry*t, HAUSCHILD ALBERT függőágyat, sátort és hátizsákot “Ud“P**'' VH" K4ro,¥'k4rt' ,s' ”4m' taáMt hivatalok rétiért Iratfcfltábaraáort, par- 6$ podlóttrlűruhát. SCHAFFER KÁROLY ektevertes mérnök Vasút-, út-, betonépftési vállalkozó kövező-mester Badoppol VMS, AigUlekltoM 17. TonrfaK Jénai 328-8«

Next

/
Thumbnails
Contents