Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-24 / 38. szám

6 Budapest, 1930 szeptember 24. Újbői előtérbe került a Széchenyi-gyógyfürdő szállodájának halaszthatatlan megépítése Édes Endre tanácsnok a fürdő-deficit eltüntetésének féméiről A Széchenyi-gyógyfürdő újonnan megalakult igazgatóságának első gondja a gyönyörű fürdőintézet egyre súlyosabban jelentkező s legutóbb már a fél­millió pengőt is meghaladó deficitjének eltüntetése. Édes Endre tanácsnok a városgazdasági ügyosztály vezetője, részletes elaborátumban mutatott rá azokra az okokra, amelyek a deficitet nagyrészt előidézik, de egyúttal megjelölt néhány olyan lehetőséget is, ame­lyektől a súlyos ráfizetés enyhülését lehetne várni. A deficit megszüntetését célzó újítások természetesen újabb áldozatokat is jelentenek a fővárosnak, így valószínű, nagyobb vita lesz még afelett, viselje-e to­vábbra is a főváros közönsége a deficitet, vagy vál­lalja, ■— a várható javulás reményében — az újabb áldozatokat. A Széchenyi-gyógyfürdő vajúdó ügyéről alkal­munk volt Édes Endre tanácsnokkal hosszabb beszélgetést folytatni, aki a tervekről a kö­vetkező részleteket mondotta a Fővárosi Hírlap tu­dósítójának: — A Széchenyi-fürdő deficitje főleg három koefficiensből adódik: a régi jövedelmezőségi számí­tások tévedéseiből, a magas amortizációs kamatból, s a fürdő látogatottságának visszaeséséből. A régi jöve­delmezőségi számítás kereken 25 milliárd korona építési költséggel számolt, ezzel szemben az építke­zés 56 milliárd koronánál többe került, így lényege­sen nagyobb jövedelemre is lenne szükség, hogy az amortizáció terheit viselhesse az intézmény. A másik ok az, hogy a főváros magasabb kamatot számít a befektetett tőke után, mint amennyivel annak idején számoltak, végül a fürdő, különösen a kádfürdő láto­gatottsága lényegesen csökkent, a fürdő árainak eme­lésére pedig,^ kivált a népfürdőknél, gondolni sem lehet. — A zárszámadás szerint a strandfürdő jól kifizeti magát, s a főcél az lenne, hogy a gyógyfürdő jövedelmezősé­gét is számottevően emeljük. Ez pedig úgy volna lehetséges, ha megadnánk a módját a rendelkezésre álló gyógytényezők jobb kihasználására. A Széchenyi- fürdő 75 fokos thermálvizével, inhalatóriumával, Zander- és egyéb berendezéseivel a kontinens egyik legtökéletesebb gyógyfürdője, de mégsem kerek anios Testvérek rt festő, mázoló és tapétázó iparüzem Budapest VI, Horn Edo ucca 5 Telelónszám : Automata 194—51 és 185—25 A BöSiler-rendszerü ACÉLHÁZ wmsssssmsms^mBmsMmmamMmm m az ország szenzációja. Gyors, szolid ás olcsó építkezés A Jövő ideális lakóháza! Magyarországon gyártja: Márkus Lajos vasszerkezeti gyár Budapest, VI. Hun u. 4. Telefon: L 920-40,920-41 KÖVEZ, UTAT ÉS VASUTAT ÉPÍT egész. A gyógyfürdő mellé eredetileg tervezett szál­loda ugyanis még mindig nem épült meg, így az ál­landó vendégek hiányoznak. A gyógyulást kereső be­tegeknek ma nem valami könnyű .a fürdő megközelí­tése, különösen esős, hideg téli időben. — A fővárosnak tehát újból meg kell fon­tolni a gyógyszálló megépítésének kérdését. Másik szükséges újítás az ivócsarnok. A régi artézi ivócsarnok megszűnt, s ma csak a millenniumi em­lékmű mögötti csapoknál lehet kúrázni, ami bizony fürdővároshoz nem illő primitív megoldás. A Széchenyi-gyógyfürdő strand- és népfürdő építkezé­seinél az ivócsarnok meg is épült, csak a berendezés van hátra. Eredetileg, arra gondoltunk, hogy kevés költséggel ideiglenes berendezéssel nyitjuk meg az ivócsamokot, de később az a felfogás kerekedett felül, hogy végleges berendezést kell létesíteni, ami közel százezer pengőbe kerül. Ez esetben az ivócsamok tö­kéletes lesz, s a fürdő hatalmas, télikertszerű folyosója télen pompás sétahelye lesz a kúrázóknak. — A Széchenyi-fürdő melletti gyógyszálloda fel­építése a háború előtti közmunka-program egyik ki­emelkedő pontja volt, amit a Gellért-szállóval egyidő- ben akartak tető alá hozni. Annak idején pályázatot is írtak ki a tervekre, s az első díjat Dvorak Ede építész nyerte el, 2,700.000 koronát irányoztak elő az építkezésre, amelyből azonban nem lett semmi, mert kitört a háború. Azóta is többször szóba került a Széchenyi-gyógyszálló kérdése, legutóbb 1927-ben, amikor a legközelebbi tíz év közmunka-programjáról készítettek egy tervezetet. ■— Most a deficit eltüntetésének problémája kap­csán vetődött fel ismét a gyógyszállóépítés terve, mert a Városligetben, gyönyörű környezetben olyan ideális gyógy­intézet lenne ilymódon a Széchenyi-fürdő, amelynek nemzetközi viszonylatban is nagy látoga­tottságra számíthatna. A régi Dvorak-féle terveket természetesen nem lehetne változatlanul felhasználni, annál kevésbé, mert az a szállót a gyógyfürdő köz­vetlen közelébe helyezni s a két építményt egy fedett folyosóval köti össze, azon a helyen, ahol most a népfürdő és strandfürdő állanak. A terveket tehát vagy át kellene dolgozni, vagy új tervet kellene ké­szíteni. A középítési ügyosztály a városgazdasági ügyosztály felhívásáfa kikereste a régi terveket, át­számította a régi költségvetést, mely szerint mai ér­tékben 4,600.000 pengőbe kerülne a szálló megépí­tése. A középítési ügyosztály szerint a legmegfelelőbb hely a gyógyszálló részére a városligeti tó partján, a millenniumi emlékkel szemben lenne, ott ahol ma a Fővárosi Kioszk áll. A kioszk bérlete nem lenne aka­dálya az építkezésnek, mert a Weingrnberrel meg­kötött szerződés úgy intézkedik, hogy abban az eset­ben, ha az építkezést időközben elkezdenék, a bérlő kártérítési igény nélkül tartozik az épületből ki­vonulni. * A szálló építési tervével — értesülésünk szerint erősen rokonszenvez a fürdő igazgatósága és a tör­vényhatósági bizottság tagjainak tekintélyes része, úgyhogy a középítési ügyosztály arra az esetre, ha mégis kiírnák a közeljövőben a pályázatot, már dol­gozik a kiírandó pályázat feltételeinek összeállításán. A legfőbb probléma az, honnan teremtsék elő a szálló építéséhez szükséges fedezetet, miután a fővá­rosnak fontosabb és sürgősebb beruházásokra sincs ezidőszerint pénze. Egyes komoly tényezők foglal­koznak annak a gondolatnak a megfontolásával, hogy a főváros esetleg részvénytársasági alapon építse fel a fürdőt, esetleg a Községi Takarékpénztár útján, vagy ne adja-e bérbe az építkezés jogát azzal, hogy a bérlő bizonyos ideig használhatja a gyógyszállót a főváros irányítása és ellenőrzése mellett, s a bérlet lejárta után az építmény a főváros tulaj donába megy át. Végül a deficitek megszüntetése érdekében azt is szorgalmazza az igazgatóság, hogy a Széchenyi- gyógyfürdő népfürdőit — úgy, mint az egyéb szociá­lis intézményeket — mentesítsék a-z amortizációs ter­hek alól. Rietschel cs Henneberg Részvénytársaság Budapest, VIII., Práter ucca 12. szám. Telefon: József 525—18. Központi fűtésok, vízvezetéki és csatornázási berendezések Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros polgármestere a köz- tisztasági hivatal kötelékébe tartozó altiszti és munkásszemélyzet lábbelijének javításához szüksé­ges különféle bőranyagok szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. Felhívom azokat, akik erre a szállításra vállal­kozni akarnak, hogy írásbeli ajánlataikat 1930. évi október hó 14-én d. e. 11 óráig a székesfővárosi köz- tisztasági hivatal igazgatóságához nyújtsák be. Az ajánlatokat az ugyanakkor és ugyanott tar­tandó versenytárgyalás során fogják felbontani. A versenytárgyaláson az ajánlattevők vagy igazolt kép­viselőik jelen lehetnek. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) vállalkozók ajánlataikat postán nem küldhetik be. Bánatpénzül a versenytárgyalási hirdetés számára való hivatko­zással a központi számvevőség VI. ügyosztályának (Közp. Városháza III. em. 371.) előzetes számfejtés után az ajánlati végösszeg 2 (kettő) százalékát kell a központi pénztárnál a versenytárgyalást megelőző napon déli 12 óráig letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Csakis hazai áruval lehet pályázni. Csak szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett ajánlatok vehetők tárgyalás alá. Elkésve érkező, vagy a feltételeknek meg nem felelő ajánlatok nem jöhetnek figyelembe* Fenntartom magamnak a jogot, hogy a beérke­zett ajánlatok közül a megajánlott árakra való tekin­tet nélkül szabadon választhassak, a szállítást meg­oszthassam, vagy az összes ajánlatokat visszautasít­hassam. Ajánlatot lehet tenni az egész mennyiségre és bizonyos hányadra, vagy csakis egy bizonyos hányadra. Az ajánlati és szállítási feltételek és az ajánlati űrlapok a köztisztasági hivatalnál naponkint d. e. 11—12 óra között díjtalanul megszerezhetők. Budapest, 1930 szeptember 17. A székesfőváros polgármestere. HAJNAL EMEE oki mérnök, vállalkozó BUDAPEST, 8., Atilla körút 47. szám Telelőn: Automata 828—64. TT KI CTO P irFMDIL» Epfiletbádogosésszereia slOLCilx nLSlKlrV k *ö z pZo rf tí 7 cTé^! és egészségügyi berende­zések vállalata Újpest, Kolozsvári u. 29. Teleién: 940—70. Karászek Ferenc Kazán és tartálygyár Telefón: L. 915—07 Budapest, VI., Vács-úi 163 MŰSZAKI- ÉS OLAJKERESKEDÉS ezelőtt v. GlTKKOVICn ÉS TÁRSA Budapest, V, Nádor u. 6 Tclcfónszám: Automata 803-29 MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos: Munkácsy Ernő épület- és mű iakatosmester, takarék- tűzhely és kdlyhakészítő Budapest, VIII., Rózsa ucoa 39. Telefón; J. 312—80­Budapesti Hírlap ———BBMPBaro—BM 'MB a legtartalmasabb magyar napilap 9 Hangja előkelő, hír­szolgálata tökéletes ■^NEÜMAN FERENCp*’" OKL.MÉRNÖK, ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Iroda: Bt] RATEST Telep: V, Rudolf tér 1 sz. VII, Egressy út 34 Telefón: J. 442—60 Telefón : A. 239—44 DITTLER FERENC ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, Vili., Baross u. 36 ssKSzacmsBcraa VALLAL KÖVEZŐ ÉS ÚTÉPÍTŐ RÉSZV.-TÁRS. BUDAPEST IX, THALY KÁLMÁN U. 41. TEL: J.302-66

Next

/
Thumbnails
Contents