Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-27 / 34. szám

\ Budapest, 1930 augusztus 27. Budapest legvonzóbb attrakciójává varázsolható az elavult Rudas fürdő in ............................................. —--­Sz arnék Emi1 dr. az új igazgatóság elnöke ismerteti az 50 szobás reuma-kórház terveit és a fejlesztési lehetőségeket Az Egységes Községi Polgári Párt már megala­kulásakor gazdasági programjának súlypontjává tette azt az elvet, hogy minden városi üzem városi tőkét jelent, aminek gyümölcsöt kell hozni. Ez a programpont valósult meg az új fővárosi törvény­ben, amikor az üzemek élére igazgatóságokat rendelt. Alig néhány hete, hogy az igazgatósági tagokat a törvényhatósági tanács megválasztotta s minden nyári szünet ellenére egyre-másra alakulnak már az ríj üzemigazgatóságok. Legutóbb a Rudasfürdő igazgató­ságának összeilléséről hallottunk. Ez a fürdő a fővá­ros együk legértékesebb műemléke, legnagyobb ter­mészeti kincse és döntő fontosságú szerep vár rá a Budapest fürdőváros megteremtésénél. Ezzel a jelen­tőséggel a város vezetősége is számolt, mikor igaz­gatósági elnökivé Szemek Emil dr.-t választotta meg. Szarnék Emil a Batizfalvy-féle Szanatórium igazga­tója, a Magyar Magángyógyintézetek Országos Szö­vetségének alelnöke, aki élénk részt vett a magyar idegenforgalom irányításában: szóval elsőrangú szak­ember, áld minden ízében ért ahhez, hogyan kell egy gyógyfürdő vezetését irányítani. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkérésére Szarnék Emi3 tír. a Rudasfürdő igazgatóságának elnöke a következő­ket mondotta a jövő terveiről: — A Gellértfürdő régen önálló fővárosi üzem, amelyet Bánlaky Géza igazgató vezet. Neki köszön­hető, hogy a Gellértfürdő szállodája fővárosunk ide­genforgalmának középpontja lett és az ő ötlete volt a nagyszerűen bevált hullámfürdő is. A Rudasfürdőt a Gellérttel ellentétben közigazgatásilag kezelték 1928 végéig. Bevételeit a főváros központi pénztára kapta, kiadásait is a főváros rendezte, úgyhogy soha senki előtt nem állott tisztán, hogy mennyi hasznot hoz a Rudasfürdő a városnak, vagy mennyi pénzébe kerül. Valószínűleg ez adta a gondolatot ahhoz, hogy a Rudasfürdőt emeljék ki a bürokratikus közigazgatási keretekből és fektessék kereskedelmi alapokra. A cél az volt, hogy az adminisztráció egyszerű és gyors legyen, a bevételek és kiadások egymáshoz való viszonyát ellenőrizhessék, az üzem jövedelmezőségét megállapíthassák. A város takarékoskodni akart és akként intézkedett, hogy a Rudas a Gellérttel közös igazgatás alá kerüljön, mert az volt a föltevés, hogy így a Gellértfürdő személyzete ellátja majd a Rudas­nak nemcsak adminisztratív és számviteli, hanem mű­szaki ügyeit is. — Az egyesítéshez fűzött remények nem igen vál­tak be. A Inba nem a vezetők személyén, hanem a viszonyokon múlott. Aki egy városi üzemet átvesz, sok minden terhet is kap ajándékba, ami nagyon meg­köti a kezét és gyakran egészen másként kell cseleked­nie, mint ahogy maga is szeretné. Ezenkívül a Gellértfürdő és szálloda maga egész em­bert kíván és nem enged sem időt, sem módot ahhoz, hogy a vezető egy másik üzemre is hasonlóan teljes odaadást és energiát fordítson. — A Rudasfürdő a főváros legrégibb eredeti ép­ségében megmaradt műemléke, egyúttal legrégibb fürdője is. Közkedvelt, de igen elavult intézmény, aminek fellendítéséhez, újjáteremtéséhez kétkeziéi kell hozzáfogni. Ez az intenció vezette a fővárost, amikor az egyesítésre vonatkozó elhatározást meg­változtatta, a Rudasfürdőt önállósította és ügyeinek intézésére külön igazgatóságot választott. — Megválasztásom után megvizsgáltam mindent BANNER ZOLTÁN okleveles építész és építőmester BUDAPEST, 1., VERPELÉTI-ÚT 10. Telefón: LÁ. 6-57. Telefón: LÁ. 6-57. HEBOZ BUDAPEST, EG JA IX. KÉR., R | fi asztalos mester lakberendező ii Uv faipari üzeme VIOLA UCCA 17. SZ. Telefón: J. 443—90 és augusztus elején már meg is alakítottam az igaz­gatóságot. Első elhatározásunk az volt, hogy mindenekelőtt a Rudas különválasztását visszük keresztül. Ez a különválasztás az igazgatóság megalakulásával jogilag már megtörtént; a tényleges keresztülvitel is csak napok kérdése és így most már hozzáfogunk az üzem kereskedelmi alapon való megszervezéséhez. A Rudasnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy fel­lendüljön, naggyá legyen: a fővárosnak egyik legjob­ban kamatozó tőkéje. — A gyógyfürdőt tápláló források egyrészének rendbehozatala már csaknem befejezés előtt áll. Ez főleg a fürdőhöz delegált Kordély-Kováts Béla ny. műszaki tanácsos munkája. A fedettuszoda is alig számbavehető költséggel, nagyon jelentős megújhodá­son megy keresztül. Ezek azonban csak toldozgatások. — A Rudas rendbehozatalához energiku­sabb beavatkozás, tervszerűen átgondolt, gyökeres operáció szükséges. — A főváros nagy közmunkák előtt áll. A Rudas- fürdő nemcsak kiáltoz ezek után a munkák után, hanem nagyszerű terrénum arra, ahol igazán hasznos és dúsan kamatozó befektetéseket kell kezdeni. ■— Legelsősorban a Rudas gőzfürdőjét kell rendbehozni. Itt ötven év óta úgyszólván semmi sem történt, legfeljebb csak toldás és foldás, -—- a szépen elgondolt műemlék megcsúfolása. Építészeti szem­pontból vandalizmus, higiéniai tekintetből pedig a fürdő mai állapota megfordít ott ja mindannak, amit a modern ember megkövetelhet. Ahány falrész, annyi­féle csempe; ahány ablak, annyi eltorzítása a régi ki- 1 képzésnek. A nagyszerű frízeket bemázolták, eldug- | ták. — Az úgynevezett szalónfürdők berendezése meg egyenesen ijesztő. Idegenforgalmi szempontból attrakciónak kellene lenni a Rudasnak, — mai álla­potában inkább rejtegetni való, hogy a kulturált ide­gen meg ne lássa. A kőfürdők megszüntetését rég el­rendelte a közegészségügyi hatóság, egyrésziiket a múlt esztendőben tényleg elzárták. A még üzemben levőkből a piszkos vizét kibocsátani nem lehet, csak egy-egy túlfolyón csurog le a felesleg. Az egyes für- dőzők után emiatt ki sem moshatók a medencék. Ezekbe a bazenokba szünet nélkül folyik a thermal - víz, hihetetlen pazarlással, — részben okot adva arra, hogy amit így elpocsékoltak, kétszázezer köbméter vízvezetéki vízzel pótolják, éri 36.000 pengőkért. — A fürdőknek ez az avult elhanyagolt­sága kétségkívül egyik oka annak, hogy a Rudas látogatóinak száma egyre apad. — Igaz ugyan, hogy az utóbbi években Buda­pesten 10.000-rel szaporodott a fürdőszobás lakások száma és ez elvonta a gőzfürdők látogatóinak egy- részét, — viszont a fürdőkultusz szaporította azok számát, akik fürdeni szeretnek és így a budapesti ember ma többször fürdik, mint húsz évvel ezelőtt. Ezek szerint a gőzfürdő látogatói számának apadni nem volna szabad. — A fürdő eredeti elgondolása olyan nagyszerű, hogy ezeket a kardinális hibákat egészen jelentéktelen költségekkel ki lehet küszöbölni és a fürdőt úgy mo­dernizálni, hogy abból a város nagyon szép hasznot hajtó üzeme legyen. — Nagyon szomorú és rossz állapotban van a szálloda is. A fővárosnak ezen az igen értékes, szinte megfizethetetlen telkén, nagy épületben összesen 9 ki­adható szállodai szoba van. Ebből augusztus 5-én egy sem fizette a hivatalosan megállapított árat. Há­rom szobáért 4—5 pengőt fizettek, kettőért 2—-2^ pengőt,, egy szobáért iy2 pengői*, egyben ingyen la­kott egy nyug. városi tisztviselő, három pedig üresen állott. Ilyen gazdálkodás mellett természetesen nem lehet eredményt elérni. De kellő hozzáértéssel, alig SZÉKELY és MOTTL OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, Hl., LAJOS U. 92, IV. EMELET. ■ _______TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ._______________ 20 0.000 pengő költséggel olyan ötvenszobás gyógy­szállóvá alakítható át ez a szép Biedermayer-stílusú épület, hogy egyik látványossága, lehet a fővárosnak. Otven olyan szobára gondolok, ahol kettő között egy- egy fürdőszoba álljon, ahová eredeti thermálriz folyik, úgyhogy a reumás beteg hálószobájából egyenesen beléphet a gyógyfürdőjébe. — Kis költséggel megoldódna így a közép- osztály reumakórháza, amit évek óta ter­vezgetünk és aminek megoldása itt magától adódik. — Szeretném keresztülvinni azt, amire az ügy­osztály akkor gondolt, amikor a Rudasfürdőt ki­emelte a közigazgatás bürokratizmusából: az üzem racionalizálását. Elsősorban az igazgatási költségeket kell apasztani, mert ezek bizony az egyesítés óta nem csökkentek, hanem nőttek: a nyers bevételeknek egy­ötödét, 20%-át emésztik fel. Racionális üzemvezetés mellett ennek még a fele sem engedhető meg. — A Rudas igazgatási személyzete sem könyve­lést, sem pénztári nyilvántartást nem vezet. Egész hihetetlen ezek után, hogy mégis 10 tisztviselőt fizet. Ebből a tíz tisztviselőből 6 a pénztáros, dacára annak, hogy pénztári nyilvántartását a Gellértben vezetik. — Egészen érdekes a telefonszolgálat is. — Telefónjcezelő is szerepel a tisztviselői kimutatásban havi 120 pengő fizetéssel; — kezelést igénylő telefon azonban nincs. — Az üzem mosodájában kétszer annyi ember dolgozik, mint más hasonló munkát adó helyen. A gépházban ugyanez a helyzet. Ez a két része a Rudas­nak technikailag egyenesen iskolapéldája annak, hogy milyennek nem szabadna lenni. — A munkaerők ilyen kihasználása mellett ter­mészetesen semmiféle üzem nem prosperálhat. — Minden felesleges költekezést energikusan be kell szüntetni az egész vonalon és lehető hamarosan; — olyan átalakítások, amelyek gazdaságilag, köz- egészségileg és Budapest fürdőváros szempontjából is tőkét és jövedelmet hoznak a fővárosnak. Mache volt itt a múlt hetekben, a világ legnagyobb radioló­gusa, aki kijelentette, hogy a Rudas vizei a világ leg­gazdagabb rádiumos forrásaival vetekszenek. DTTDrCHT T TT T/ri C építőmester IJiiKL'Oiil LiiJUo BUDAPEST IRODA: I., APRÓD UCCA 2. TELEFÓN: AUT. 533—74. ÉPÜLET-ASZTALOS AXAPÍTTATOTT 1886 TELEFÓN : J. 344—50 (DIENER L 0» Kész ajtók, ablakok vasreűőnyös üzleti ajtók, kirakatok, állandóan raktáron BUDAPEST, Ili. OHÖl ÚT 123 ( HÖCHSTA'HTEU VICMOS' Asztalos- és fameg munkál ó-telep BUDAPEST, £X., ERKEL UCCA 9. ÉS 12. I TECEFÓH: Aut. S55-6S :: ACAVtTV9 ÍSSS. ÉWBEW LANG ÁRPÁD S“* BUDAPEST, VI. KÉR., KASSAI ŰT 81. SZÁM. (SAJÁT HÁZ) MŰHELY: Vin. KÉR., MÁRIA TERÉZIA TÉR 7. SZÁM Malcsiner Károly Budapest, X. kér. Kelemen-u 27. Lakatos, lemezáru- vasszerkezeti és autóhűtőket gyártó üzem. Telefón : J. 394-05. TELEFÓN: AUT. 151-67 SCHEUMAN GYULA FESTŐ- ÉS MÁZOLÓ-IPARÜZEM BUDAPEST, Ví., BAJZA UCCA 30 INCZE GÁSPÁR műbútorasztalos Elvállal lakás- irodai álÜ,l9t- Budapest, I., Bertalan u. 22 berendezéseket saját terveiéi _ , , r adott minta izerint. Teleldnszám: Lágymányoi 5—13 VARGA ALAJOS ÉPÜLET- ÉS DÍSZMŰBÁDOGOS BUDAPEST, V., HOLD UCCA 25 Tel : A. 291-57 gáz- és vízve­zeték-szerelő vállalata rauda Károly és Fia oki. gépészmérnök fűtési-, szellőztetési- és egészségügyi berendezési vállalata Budapest, VI., Forgách ucca 20. Teletón: Aut. 9S7—89 H lumpit István vasút- és útépítő vállalkozó, kövező mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám s&átsó a J/s. JArS&od.

Next

/
Thumbnails
Contents