Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-29 / 4. szám

Tizen Teilen cedi Je évfolyam Ára 50 fillér Budapest, 1930 január 29. á. szám ELŐFIZETÉSI áHJll£: Egész évre................................24 pengő Félévre .......................................42 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉUTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivat al BUDAEEST VI., SZÍV TJCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AVTOMATA 137-15 Az anarchia ismeretes szó lett Magyarországon és tíz esztendő ke- f meny, nemzetmentő munkája kellett hozzá, hogy a fölburjánzott és úrrá lett anarchia-áradatot lecsapol­hassák azok a bölcs államférfiak, akik Magyarország feltámadását tűzték ki maguk elé célként. A sokféle és nagyterjedelmű anarchiáknak ma már — hála Is­tennek — csak imitt-amott maradt némi csökevénye. Ezek is csak amolyan békebeli anarchiák, de ame­lyekre mégis csak jó lesz majd vigyázni, s amelyeket ugyancsak jó lesz sürgősen kiirtani, mert az anar­chiáknak az a szokásuk, hogy vad veszedelmekké, ka­tasztrófákká szélesednek, terebélyesednek. Hát milyenek is azok a mai anarchiák, amelyek­nek igenis hadat kell üzenni? Csak egy hét előtt volt szó ezeken a hasábokon arról a gazdasági anar­chiáról, amely a budapesti piacokon megokolatlan áremelkedéseket hoz létre. Ez az anarchia pusztító ha­tással dolgozik a termelő gazdaság és az elosztó ke­reskedelem szervezetlenségében. Erről az anarchiáról beszéltünk a múlt héten, míg ez a mostani hét a köz­lekedési anarchia jelszavától volt hangos. Talán van egy kis járványszerűség is a dologban, hiszen ugyan­ezekben a napokban Bécs is a villamos vezetőségének és egész rendszerének megváltoztatásával foglalkozik. Hogyne ütnénk hát mi budapestiek a vasat, amikor a mi közlekedési viszonyaink sokkal rosszabbak, mint a szomszéd világvárosban. Aktualitást a közlekedési kérdéseknek azonban mégis inkább két esemény adott. Az egyik a HÉV megváltásának előtérbe-keriilése, a másik pedig az, hogy a városházán végre igen komolyan kezdenek fog­lalkozni a BSZKRT-probléma gyökeres' megoldásá­val. Amikor a dolgok jó vágányon kezdenek haladni, nem sok értelme van a kritikának, mégis meg kell említenünk, hogy a közlekedési anarchiának, amely most a javítási szándékok tükrében igen élesen kezd mutatkozni, legfőbb oka az volt, hogy a kertészuceai palotában nem sokat törődtek a főváros akaratával és a törvényhatóság közgyűlésének parancsaival. így amerikázták el például a gyorsvasút terveit. El kell ismerni, hogy sok minden történt a háború és forra­dalmak alatt leromlott villamos rekonstrukciója kő- jj rül, de nem tagadjuk el azt a véleményünket, hogy komoly, nagyvonalú, az egész város érdekeit felölelő, általános közlekedési programmja nem volt és nincs még ma sem a BSZKRT-nak. Még csak tehetetlen­séggel sem vádoljuk a villamos vezetőségét, hanem inkább abban keressük a hibát, hogy a főváros köz­lekedési politikája számtalan kapkodásból, a jövő is­merete hijján való bizonytalanságból és így az egyes közlekedési üzemek az egyetemességnek ártó konkur- reneiájából áll. Határozott,, egységes, céltudatos közlekedési po­litikára van szükség-, amelynek szigorú normáit min­den körülmények között be kell tartani. Ennek a pro­gramnak nem szabad többé számolnia azzal, hogy az egyik, vagy másik közlekedési vállalat a másik rová­sára jobb üzleti eredményt produkál-e, vagy sem. A nagyvárosnak áldozatokat is kell hoznia eleinte a jó közlekedésért, amely azután majd búsásan fizeti vissza a kamatokat. Az egész Budapest környékét fel­ölelő egységes és jó közlekedésnek azonban rengeteg beruházással kell számolnia. Eddig ezen a téren alig történt egyéb, mint a BSZKRT kocsiparkjának sza­porítása, a száz új autóbusz megrendelése és fokoza­tos forgalombaállítása, valamint a svábhegyi fogas­kerekű villamosítása. Az igazi nehéz idők most követ­keznek: a HÉV megváltása, a gyorsvasút megépítése, az autóbuszpark növelése, nem is szólva légiójáról azoknak a kitűnő ideáknak, amelyeket ma vet fel a Fővárosi Hírlap-ban Becsey Antal, mint a belvárosi földalatti villamos-pályaudvar létesítése. A közlekedési anarchia ellen való küzdelemhez ilyenformán sok-sok akaraton, energián, a hiúsági kérdésekről való lemondáson kívül tehát töméntelen sok pénzre is van szükség. Az az érzésünk-és az a remény­ségünk, hogy a hágai sikerek után, amikor pénzügyi szuverenitásunkat visszanyerjük, a külföldi pénzpiac örömmel fogja várni Budapest produktív beruházá­sainak szándékát. A közlekedési anarchia ellen tehát most igazán eredményesen lehet keresztes-hadjáratot hirdetni. Budapest számára valóban nem igen tud­nánk produktívabb beruházást találni, amellyel a külföldi és belföldi tőke is rokonszenvezni fog, mint az egységes közlekedés megteremtését karöltve a köz­lekedés általános megjavításával. Vigyázni kell azon­ban arra, hogy miközben nagy pénzeket ölünk bele a beruházásokba, ne az anarchiát neveljük nagyra és hizlaljuk betegre. Nagy, átfogó, minden részletre ki­terjedő, megokolt, világos közlekedési programot vá­runk tehát, amely ha. jó, egészséges és okos lesz, tűz­zel-vassal, gyorsan meg kell valósítani. IBBEa&EiajSBaSBSSESHaSIEiSaBfiSiiSSíjgBiSB&BBBSiaBBEifgSBa&HBBaBffBH&ia VASS JÓZSEF NÉPJÓLÉTI MINISZTER sürgeti a pénzügyminisztérium elöntését a lakásépítési kölesönaiánlatek ügyében ' ■■■ ■ m —i—bmii A miniszter a fővárostól vár űiabb elhatározást a lakásépiiési akció folytatása tekintetében Oréhr Imre dr., népjóléti államtitkár és Liber Endre tanácsnok nyilatkozata A lakásügyi ankét, amit Fass József népjóléti miniszter a főváros lakásügyi bizottságának sürgeté­sére hívott össze, — sok vitás kérdést ■ tisztázott. Az ankéten mindenekelőtt több elvi jelentőségű megálla­pítás történt, amelyeknek hivatalos ' leszögezése ked­vező hatást gyakorol a helyzet alakulására. Az ankét állásfoglalása irtán most már a lakás­ügyi bizottságra vár a feladat, hogy a további teen­dők tekintetében véleményt nyilvánítson. Dréhr Imre dr. rsépJóBéti államtitkár, akit az ankét várható hatásáról és a legközelebbi, cél­kitűzésről megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kezdeményezést és esetleges lakásépítési akció megindítását illetően minden elhatározás a fő­városi fórumok hatáskörébe tartozik. Az ankét megállapította, hogy a lakbérek emeléséhez és a kötött forgalom megszün­tetéséhez az időt elérkezettnek nem látja, a lakásépítés előmozdítását szükségesnek tartja és családi házak építését állami hitel­ből, munkás családi házak építését pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet leköthető tőkéinek igénybevételével meg­kísérli. A főváros tevékenységének szilárd szükséglakások épí­tésére kell elsősorban kiterjeszkednie. A főváros auto­nómiája természetesen a szükséghez és rendelkezésre álló anyagi eszközeinek méreteihez képest kiterjeszt­heti tevékenységének körét más területekre is, az állam azonban a mai viszonyok között lakások építé­sét nem tekintheti feladatának. — A lakásügyi adatok vizsgálata alapján úgy látom, hogy a fővárosban főként egyszoba-konyhás la­kásokban mutatkozik nagy hiány. Amennyiben tehát lakásépítési akció megindítására nyílnék lehetőség, nézetem szerint ilyen lakások épí­tése volna legcélszerűbb. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint Vass József népjóléti miniszter nagy fontos­ságú tanácskozásokat folytat a pénzügyminisztérium­mal, hogy a tavaszi építkezési munkálatok megindí­tását elősegítse. Több kölcsönajánlat érkezett a népjóléti minisztériumba,, amelyeket tisztviselőlaká­sok építésére nyújtottak be. Ezeket az ajánlatokat Vass miniszter hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából megküldte Wekerle Sán­dor pénzügyminiszternek. Amennyiben a pénzügy- miniszter ezeket az ajánlatokat elfogadhatóknak tartja, tavasszal az építési tevékenység elénk lendüle­tet vehet. Liber Entire tanácsnok a székesfőváros álláspontjáról A főváros álláspontját Liber Endre tanácsnok, akit a lakástermelés ügyében megkérdeztünk, a kö­vetkező nyilatkozatban körvonalazza: A múlt heti lakásügyi ankét eredménye általá­ban kielégítő és Fass József miniszter úr ottani ki­jelentései megnyugtatóak. Csak örömmel és meg­nyugvással lehet tudomásul venni, hogy a kor­mány támogatni kívánja a magánépítkezést, első­sorban a családi házak építését, hogy aj Társadalom Biztosító Intézet tartalék tőkéjének felhasználásá­val komolyan megakarja indítani a munkáslakás építést. — Ami, a miniszter úrnak azt a megállapítását illeti, hogy a szükséglakás építést, illetve á hajlékta­lanok emberi fedél alá jutását kizárólag fővárosi feladatnak tekinti, — azt válaszolhatom, hogy a székesfőváros o téren már eddig is, mindent meg­tett, amit cselekednie módjában állott. A székesfő­város törvényhatóságai minden esztendőben bizo­nyos összeget állít be a költségvetésbe szükségla­kások építésére, rendszerint 400.000 pengőt, az idén pedig a nagy szükségre való tekin­tettel, ennek a dupláját, 800.000 pengőt köl­tünk szükséglakások létesítésére. Mint tudjuk, az építések első csoportjára február 5-én jár le a versenytárgyalás, s ez alkalommal a Bihari ueca és a Balkáni út sarkán 130 szükségla­kást építünk. Utána nyomban megkezdjük a máso­dik csoport megépítését is. — Az új szükséglakásokat már praktikusabb kivitelben, úgy szeretnénk elkészíttetni, hogy az eddigi úgynevezett „Wohnküche”, a lakásra és fő­zésre szolgáló közös helyiség helyet, külön főzőfülkét is létesítsünk minden egy­szobás lakásban. Az a véleményem, hogy hal mindazok az akciók, me­lyeket a miniszter úr kilátásba helyezett, megvaló­sulnak, akkor a fővárosban a lakások terén a kívá­natos állapot beáll és állandóan épülhet annyi új lakás, amennyi a normális szaporulatnak megfelel. — Ami azt a kérdést illeti, vájjon a főváros­nak á lakásépítéssel kapcsolatban vannak-e valami­lyen további tervei, határozottan azt felelhetem hogy: a főváros a maga részéről nagyobb építési akcióba bocsajtkozni nem szándékozik és a tanács lyen további tervei, határozottan azt felelhettem

Next

/
Thumbnails
Contents