Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-29 / 4. szám
Tizen Teilen cedi Je évfolyam Ára 50 fillér Budapest, 1930 január 29. á. szám ELŐFIZETÉSI áHJll£: Egész évre................................24 pengő Félévre .......................................42 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉUTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivat al BUDAEEST VI., SZÍV TJCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AVTOMATA 137-15 Az anarchia ismeretes szó lett Magyarországon és tíz esztendő ke- f meny, nemzetmentő munkája kellett hozzá, hogy a fölburjánzott és úrrá lett anarchia-áradatot lecsapolhassák azok a bölcs államférfiak, akik Magyarország feltámadását tűzték ki maguk elé célként. A sokféle és nagyterjedelmű anarchiáknak ma már — hála Istennek — csak imitt-amott maradt némi csökevénye. Ezek is csak amolyan békebeli anarchiák, de amelyekre mégis csak jó lesz majd vigyázni, s amelyeket ugyancsak jó lesz sürgősen kiirtani, mert az anarchiáknak az a szokásuk, hogy vad veszedelmekké, katasztrófákká szélesednek, terebélyesednek. Hát milyenek is azok a mai anarchiák, amelyeknek igenis hadat kell üzenni? Csak egy hét előtt volt szó ezeken a hasábokon arról a gazdasági anarchiáról, amely a budapesti piacokon megokolatlan áremelkedéseket hoz létre. Ez az anarchia pusztító hatással dolgozik a termelő gazdaság és az elosztó kereskedelem szervezetlenségében. Erről az anarchiáról beszéltünk a múlt héten, míg ez a mostani hét a közlekedési anarchia jelszavától volt hangos. Talán van egy kis járványszerűség is a dologban, hiszen ugyanezekben a napokban Bécs is a villamos vezetőségének és egész rendszerének megváltoztatásával foglalkozik. Hogyne ütnénk hát mi budapestiek a vasat, amikor a mi közlekedési viszonyaink sokkal rosszabbak, mint a szomszéd világvárosban. Aktualitást a közlekedési kérdéseknek azonban mégis inkább két esemény adott. Az egyik a HÉV megváltásának előtérbe-keriilése, a másik pedig az, hogy a városházán végre igen komolyan kezdenek foglalkozni a BSZKRT-probléma gyökeres' megoldásával. Amikor a dolgok jó vágányon kezdenek haladni, nem sok értelme van a kritikának, mégis meg kell említenünk, hogy a közlekedési anarchiának, amely most a javítási szándékok tükrében igen élesen kezd mutatkozni, legfőbb oka az volt, hogy a kertészuceai palotában nem sokat törődtek a főváros akaratával és a törvényhatóság közgyűlésének parancsaival. így amerikázták el például a gyorsvasút terveit. El kell ismerni, hogy sok minden történt a háború és forradalmak alatt leromlott villamos rekonstrukciója kő- jj rül, de nem tagadjuk el azt a véleményünket, hogy komoly, nagyvonalú, az egész város érdekeit felölelő, általános közlekedési programmja nem volt és nincs még ma sem a BSZKRT-nak. Még csak tehetetlenséggel sem vádoljuk a villamos vezetőségét, hanem inkább abban keressük a hibát, hogy a főváros közlekedési politikája számtalan kapkodásból, a jövő ismerete hijján való bizonytalanságból és így az egyes közlekedési üzemek az egyetemességnek ártó konkur- reneiájából áll. Határozott,, egységes, céltudatos közlekedési politikára van szükség-, amelynek szigorú normáit minden körülmények között be kell tartani. Ennek a programnak nem szabad többé számolnia azzal, hogy az egyik, vagy másik közlekedési vállalat a másik rovására jobb üzleti eredményt produkál-e, vagy sem. A nagyvárosnak áldozatokat is kell hoznia eleinte a jó közlekedésért, amely azután majd búsásan fizeti vissza a kamatokat. Az egész Budapest környékét felölelő egységes és jó közlekedésnek azonban rengeteg beruházással kell számolnia. Eddig ezen a téren alig történt egyéb, mint a BSZKRT kocsiparkjának szaporítása, a száz új autóbusz megrendelése és fokozatos forgalombaállítása, valamint a svábhegyi fogaskerekű villamosítása. Az igazi nehéz idők most következnek: a HÉV megváltása, a gyorsvasút megépítése, az autóbuszpark növelése, nem is szólva légiójáról azoknak a kitűnő ideáknak, amelyeket ma vet fel a Fővárosi Hírlap-ban Becsey Antal, mint a belvárosi földalatti villamos-pályaudvar létesítése. A közlekedési anarchia ellen való küzdelemhez ilyenformán sok-sok akaraton, energián, a hiúsági kérdésekről való lemondáson kívül tehát töméntelen sok pénzre is van szükség. Az az érzésünk-és az a reménységünk, hogy a hágai sikerek után, amikor pénzügyi szuverenitásunkat visszanyerjük, a külföldi pénzpiac örömmel fogja várni Budapest produktív beruházásainak szándékát. A közlekedési anarchia ellen tehát most igazán eredményesen lehet keresztes-hadjáratot hirdetni. Budapest számára valóban nem igen tudnánk produktívabb beruházást találni, amellyel a külföldi és belföldi tőke is rokonszenvezni fog, mint az egységes közlekedés megteremtését karöltve a közlekedés általános megjavításával. Vigyázni kell azonban arra, hogy miközben nagy pénzeket ölünk bele a beruházásokba, ne az anarchiát neveljük nagyra és hizlaljuk betegre. Nagy, átfogó, minden részletre kiterjedő, megokolt, világos közlekedési programot várunk tehát, amely ha. jó, egészséges és okos lesz, tűzzel-vassal, gyorsan meg kell valósítani. IBBEa&EiajSBaSBSSESHaSIEiSaBfiSiiSSíjgBiSB&BBBSiaBBEifgSBa&HBBaBffBH&ia VASS JÓZSEF NÉPJÓLÉTI MINISZTER sürgeti a pénzügyminisztérium elöntését a lakásépítési kölesönaiánlatek ügyében ' ■■■ ■ m —i—bmii A miniszter a fővárostól vár űiabb elhatározást a lakásépiiési akció folytatása tekintetében Oréhr Imre dr., népjóléti államtitkár és Liber Endre tanácsnok nyilatkozata A lakásügyi ankét, amit Fass József népjóléti miniszter a főváros lakásügyi bizottságának sürgetésére hívott össze, — sok vitás kérdést ■ tisztázott. Az ankéten mindenekelőtt több elvi jelentőségű megállapítás történt, amelyeknek hivatalos ' leszögezése kedvező hatást gyakorol a helyzet alakulására. Az ankét állásfoglalása irtán most már a lakásügyi bizottságra vár a feladat, hogy a további teendők tekintetében véleményt nyilvánítson. Dréhr Imre dr. rsépJóBéti államtitkár, akit az ankét várható hatásáról és a legközelebbi, célkitűzésről megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kezdeményezést és esetleges lakásépítési akció megindítását illetően minden elhatározás a fővárosi fórumok hatáskörébe tartozik. Az ankét megállapította, hogy a lakbérek emeléséhez és a kötött forgalom megszüntetéséhez az időt elérkezettnek nem látja, a lakásépítés előmozdítását szükségesnek tartja és családi házak építését állami hitelből, munkás családi házak építését pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet leköthető tőkéinek igénybevételével megkísérli. A főváros tevékenységének szilárd szükséglakások építésére kell elsősorban kiterjeszkednie. A főváros autonómiája természetesen a szükséghez és rendelkezésre álló anyagi eszközeinek méreteihez képest kiterjesztheti tevékenységének körét más területekre is, az állam azonban a mai viszonyok között lakások építését nem tekintheti feladatának. — A lakásügyi adatok vizsgálata alapján úgy látom, hogy a fővárosban főként egyszoba-konyhás lakásokban mutatkozik nagy hiány. Amennyiben tehát lakásépítési akció megindítására nyílnék lehetőség, nézetem szerint ilyen lakások építése volna legcélszerűbb. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint Vass József népjóléti miniszter nagy fontosságú tanácskozásokat folytat a pénzügyminisztériummal, hogy a tavaszi építkezési munkálatok megindítását elősegítse. Több kölcsönajánlat érkezett a népjóléti minisztériumba,, amelyeket tisztviselőlakások építésére nyújtottak be. Ezeket az ajánlatokat Vass miniszter hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából megküldte Wekerle Sándor pénzügyminiszternek. Amennyiben a pénzügy- miniszter ezeket az ajánlatokat elfogadhatóknak tartja, tavasszal az építési tevékenység elénk lendületet vehet. Liber Entire tanácsnok a székesfőváros álláspontjáról A főváros álláspontját Liber Endre tanácsnok, akit a lakástermelés ügyében megkérdeztünk, a következő nyilatkozatban körvonalazza: A múlt heti lakásügyi ankét eredménye általában kielégítő és Fass József miniszter úr ottani kijelentései megnyugtatóak. Csak örömmel és megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy a kormány támogatni kívánja a magánépítkezést, elsősorban a családi házak építését, hogy aj Társadalom Biztosító Intézet tartalék tőkéjének felhasználásával komolyan megakarja indítani a munkáslakás építést. — Ami, a miniszter úrnak azt a megállapítását illeti, hogy a szükséglakás építést, illetve á hajléktalanok emberi fedél alá jutását kizárólag fővárosi feladatnak tekinti, — azt válaszolhatom, hogy a székesfőváros o téren már eddig is, mindent megtett, amit cselekednie módjában állott. A székesfőváros törvényhatóságai minden esztendőben bizonyos összeget állít be a költségvetésbe szükséglakások építésére, rendszerint 400.000 pengőt, az idén pedig a nagy szükségre való tekintettel, ennek a dupláját, 800.000 pengőt költünk szükséglakások létesítésére. Mint tudjuk, az építések első csoportjára február 5-én jár le a versenytárgyalás, s ez alkalommal a Bihari ueca és a Balkáni út sarkán 130 szükséglakást építünk. Utána nyomban megkezdjük a második csoport megépítését is. — Az új szükséglakásokat már praktikusabb kivitelben, úgy szeretnénk elkészíttetni, hogy az eddigi úgynevezett „Wohnküche”, a lakásra és főzésre szolgáló közös helyiség helyet, külön főzőfülkét is létesítsünk minden egyszobás lakásban. Az a véleményem, hogy hal mindazok az akciók, melyeket a miniszter úr kilátásba helyezett, megvalósulnak, akkor a fővárosban a lakások terén a kívánatos állapot beáll és állandóan épülhet annyi új lakás, amennyi a normális szaporulatnak megfelel. — Ami azt a kérdést illeti, vájjon a fővárosnak á lakásépítéssel kapcsolatban vannak-e valamilyen további tervei, határozottan azt felelhetem hogy: a főváros a maga részéről nagyobb építési akcióba bocsajtkozni nem szándékozik és a tanács lyen további tervei, határozottan azt felelhettem
