Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-06 / 31. szám
Budapest, 1930 augusztus 6. 5 SZÁMLAKIVONAT a törvényhatósági tanács működéséről Scheuer Róbert programja a törvényhatósági tanácsra váró sürgős feladatokról TARTOZIK III. KÖVETEL A végletekig lehetne folytatni azt a felsorolást, hogy mire van szüksége Budapest közönségének ahhoz, hogy sok kívánsága és jogos igénye teljesedésbe menjen. A Fővárosi Hírlap utóbbi, számaiban hosszú sorát ismertettük Scheuer Róbert fejtegetéseinek, aki páratlan hozzáértéssel és éles szemmel veszi észre mindazokat a hiányokat, amelyeket ma még a főváros közönsége nélkülözni kénytelen. A főváros vezetőségére és a törvényhatósági tanácsra váró feladatok további turnusát Scheuer Róbert a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap munkatársának: Öt éve ígérik a teherautó fuvarozásra vonatkozó szabályrendeletet — Nem kevesebb mint öt esztendeje húzódik a teherautó fuvarozás problémája. Nem vigasztaló ránknézve, hogy ez a kérdés ma még Afganisztánban sincs rendezve, de azt hiszem Afganisztán nem fog érzékenykedni, ha ezt a régóta vajúdó ügyet itt hamarabb fogják rendezni, mint náluk. Az egész ügy komplexumának rendezése azon múlik, hogy még ma sincs kész szabályrendelet, ami természetesen elsősorban az érdekelteket sújtja. A fuvarozók nagy tömege évekkel ezelőtt áttért a teherfuvarozás űzésére, drága pénzen megvásárolták a szükséges autókat, megteremtették ezt a külföldön is oly nagy kiterjedésű új iparágat és dolgoznak, küszködnek, minden alap és rendszer nélkül. A teher- autófuvarozás rendezése már régi tartozása a fővárosnak, mert szabályrendelet nélkül, rendszertelenül alakul ez az iparág, megfosztva a fejlődés és a terjeszkedés komoly lehetőségétől. — Jelentős számú érdekeltről van szó, jobbára kisiparosokról, akik megérdemelnék, hogy ügyükben a törvényhatósági tanács mielőbb tiszta helyzetet teremtsen. A főváros nőm látszhatja as előkelő néző szerepét az új dunai hidak épí» lése körül — Nem lehet elég gyakran hangoztam annak a beláthatatlan fontosságát, hogy Budapesten és a környéken munkaalkalmat kell teremteni és ezzel sok tízezer család részére megélhetést és kenyeret biztosítani. Ilyen általános felfogás mellett kérdezni kell, hogy a főváros vezetősége milyen lépéseket tett az új dunai hidak megépítése ügyében. — Kérdezni kell, hogy érintkezésbe lépett-e a kormánnyal a főváros, van-e biztosíték a hi,daknak sorrendbeli építésére, mert meggyőződésem, hogy Budapest munkanélküliségén e pillanatban az a hatalmas munkateljesítmény segítene, amit a Boráros téri és az óbudai hidak megépítése hozna magával. Az illetékes kormánytényezők kilátásba helyezték, hogy a két híd építését azonos időpontban fogják megkezdeni és így a főváros vezetőségének, mint elsősorban érdekelt félnek, lett volna kötelessége olyan értelemben argumentálni, hogy a két dunai híd építése még ebben az esztendőben megkezdődjék. — Nem szabad a fővárosnak az előkelő néző szerepét játszani, hanem hozzá kell fognia a hídépítés sürgetéséhez, mert felbecsülhetetlen érdekek érvényesítése ezt követelőiig parancsolja. Ideiglenes megoldással is keresztülvihető a halálsorompók eltávolítása — Ugyancsak nagyarányú munkaalkalom kínálkozik a vasúti sorompók eltávolítása körül. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a MÁY-nak a halálsorompók eltüntetésére készített terve, — a ceglédi vasúti vonal felemelése, — nem felelt meg a községi pártok tetszésének, többek között azért sem, mert ez a munkálat 15—18 millió pengő költséghozzájárulást okoz a fővárosnak. Még a múlt esztendőben történt, hogy Kozma Jenő,, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, felvetette a gondolatot egy provizórikus megoldás érdekében, amelynek révén gyors elhatározással meg lehetne szabadítani a sorompón túl lakó városrészeket ettől az elszigeteltségtől, amelyben őket a sorompó-rendszer tartja. — Kozma Jenő elgondolása szerint egyelőre a hat legfájóbb helyen: a Hungária úton, az Erzsébet királyné úton, a Thököly úton, a Kerepesi úton, a Kőbányai úton és a Gyömrői úton aluljárókat építene a főváros, ami a szakemberelv becslése szerint egyenkint 400—700 ezer pengő költséggel megoldható volna. Három és félmillió pengő költséggel tehát a legfontosabb helyeken megépíthető a vasúti aluljáró, amellett nyitva maradna a lehetőség, hogy 15 év múlva a főváros fejlődésének irányát ismerve, a MÁV módosított tervekkel jönne, a végleges megoldás érdekében. A hat aluljáró közül kettőt még ebben az évben meg lehet valósítani és ezzel kezdetét venné azoknak az ígéreteknek a teljesülése, amely ígéretekkel már régóta áltatják a sorompókon túl lakó p olgártársainkat. faikor történik intézkedés a leheltén patkánypiac és a dunapadi bíszpiac megszüntetésére Aki a városházi költségvetéseket figyelemmel kíséri, az láthatja, hogy majdnem a legnagyobb büdzsével a közélelmezési ügyosztály működik. A legutolsó fővárosi kölcsönből is számottevő hányadot ez az ügyosztály kapott és bár elismerjük sok alkotásának szükségességét és kiválóságát, mégis sorrendi kifogást kell tenni, hogy két olyan dolgon nem tudott segíteni, amire pedig már évek óta .ígéretet tett és amelyek valóban tűrhetetlen helyzetet rendszeresítettek a főváros két városrészében. Mindkettő olyan, hogy azokat bátran Budapest szégyenfoltjainak lehet nevezni. Az egyik a leheltéri piac, közszájon: patlcány-éden kert, bár a tudósok inkább a Medicliemia gyógyszerkészítmények gyára r.-t. Budapest, X., Hölgy ucca 14 higiénia főiskoláijának csúfolják, mert ott lehet bemutatni mindazt, ami a higiéniával a legélesebb ellentétben áll. A másik az ellentétek paroxizmusa néven ismert Ferenc József rakpart: a bűz piac. A Ferenc József rakparton előkelő paloták sorakoznak egymás mellett, ahol azonban az éjszakai órákban véget nem érő, szégyenteljes jelenségek követik egymást. Este tizenegy órakor felvonulnak a gyümölcsökkel megrakott parasztkocsik hosszú sorai, amelyek lefoglalják a rakpartot a Ferenc József hídtól az Erzsébet hídig és tábort ütnek a reggeli vásárra. A rakpart ilyenkor átváltozik részint istállóvá, részint falusi trágyadombbá, a járdák pedig éjjeli menedékhelyhez hasonlíthatók. — Eltekintve attól, hogy a rakpart lakói a lármától és rothadó bűztől a. nyitott ablak előnyeiről is lemondani kényszerülnek és a nyári hónapokban is bezárt ablakoknál tartózkodnak lakásaikban, még az egész rakpart serdülő ifjúságát lakat alatt kell tartamok. A közélelmezési, ügyosztály nagy költségvetési igényei mellett ezen a lehetetlen állapoton már régen változtatni kellett volna. Nem állhat meg az az álláspont, hogy a bajokon segíteni nem lehet, sem az, hogy nem szabad. Energikus és gyors elhatározással a Feemc József rakparti szörnyűségeket meg kell szüntetni. TELEFON: JÓZSEF 424-80 STRASSER CIANOZ, TAKARÍT TELEFON* JÓZSEF 424-80
