Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-06 / 31. szám
3 SB Budapest, 1930 augusztus 6. Harcot kell indítani a megokolatlan élelnniszerdrágaság eilen Meg keli vizsgálni mi az ©ka a hihetetlen drágulási fel^amatnak, amíg az élelmiszerek a termelőtől a fogyasztóig eljutnak — Becsey Untai nyilatkozata A mai gazdasági válságban, amely a fővárosi fogyasztó közönséget sújtja a legnagyobb mértékben, fokozott jelentőségük van a közélelmezési problémáknak. Minden nyáron állandóan visszatérő téma a köz- élelmezés organizálása. Elérkezett a téli élelmiszerbeszerzések ideje,, érthető tehát, ha várospolitikai körökben ismét felvetik a kérdést: mi az oka a termelőnek fizetett ár és a fogyasztóra rákényszerített ár közti óriási különbözetnek. A főváros közélelmezési ügyosztályát súlyos felelősség terheli amiatt, hogy egyetlen lépést sem tesz a főváros közélelmezésének megszervezése érdekében. Nem kétséges ugyanis, hogy a hozzáértő adminisztráció komoly eredményt tudna elérni. Ennek a felfogásnak ad kifejezést Becsey Antal alábbi rendkívül érdekes nyilatkozatában, amelyet a Fővárosi Hírlap számára adott. Az Egységes Községi Polgári Párt vezetősége ugyanis elhatározta, hogy erőteljes akciót indít a főváros közélelmezésének megjavítása és olcsóbbá tétele érdekében. Erről az akcióról számol be Becsey Antal a következőkben: — A közélelmezési cikkek ára a termelőtől a fogyasztóig tartó úton hihetetlen drágulási folyamaton megy keresztül. Fel kell vetnünk a kérdést, miért nem vizsgálják meg ezt' az utat azok az állami és fővárosi hatóságok, amelyeknek e vizsgálat lefolytatása hivatásszerű kötelességük volna. Hatszoros és hétszeres áron jut a fogyasztóhoz az elsőrendű közszükségleti cikkek legnagyobb része. Analizálni kellene ennek a folyamatnak az okait és általában elfogadható rendszerbe kellene foglalni a közellátás minden problémáját. Budapesten egy évben hatszáz millió pengőre lehet becsülni az élelmiszer-forgalmat. Érdemes tehát egy ilyen hatalmas summánál megvizsgálni: nem lehetne-e sikert produkálni. Főként az elsőrendű közszükségleti cikkekre gondolok: a burgonyára, a kenyérre, a tojásra, a tejre és a húsra. Nem kétséges ugyanis, hogy semmivel sincs indokolva az az óriási áremelkedés, amely a termelőtől a fogyasztóig terjedő úton előáll. Az érdekeltek a közterhek súlyosságára hivatkoznak. Éppen itt van az a pont, ahol a vizsgálatot komolyan kell lefolytatni. Meg kell vizsgálni, hogy az egyes közszükségleti cikkeket milyen mértékben drágítják a közterhek: az adók, a különböző kezelési illetékek és a vámok. ■— Rengeteg példát hozhatnék fel. Kezdem a burgonyával, Gyárak, raktárak, garage ok, kórházak, középületek részére telszetös-laitós-töz- és betörés biztos. amelynek kilójáért a termelő tavaly Szabolcsban két fillért kapott. Mire ez a burgonya Budapestre érkezett, az ára 14—15 fülérre emelkedett. A burgonya fuvarja Szabolcsból Budapestig vagononként 87 pengő, vagyis egy kilóa még egy fillér sem esik. így van ez a tejnél és a tej produktumoknál is. Vidéken 9 fillérért szedik össze a tejet, a nagyobb uradalmakban 16—18 fillérért lehet egy liter tejet kapni. Budapesten a tej mégis 40 fillér — annak ellenére, hogy a zsírtartalmat a megengedett 3.2 százalékos határig lefölözik. — Az élő állat ára a vidéken kilónként 35—45 fillér között mozog, Budapesten a legolcsóbb hús ára 2.30—2.50 pengő, van azonban olyan húsfajta, amelynek az ára hét pengőig is felmegy. Tudom, hogy a hús ára sok komponensből adódik, így például függ a melléktermékek értékesítésének a lehetőségétől is. Éppen itt várnak azonban a feladatok a közélelmezési hatóságokra, hogy t. i. elemezzék az árak alakulását, mert annyi bizonyos, hogy a mai piaci árak tarthatatlanok, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük,, hogy panaszkodik a termelő, nyomorog a kisfizetésű tisztviselő- és munkásfogyasztó, a kereskedők pedig egymásután megbuknak. Anarchisztikus állapotok ezek, amelyeken segíteni kell. — Én a magam részéről a szervezettség hiányában látom a bajok kútforrását, a segítés módja tehát csak az lehet, hogy a főváros közélemezési ügyosztálya tegye sürgős tanulmányozás tárgyává a közélelmezési bajokat, analizálja az árakat, állapítsa meg, hol vannak olyan drágulási tényezők, amiket bizonyos józansággal és erélyes szervezőmunkával ki lehetne küszöbölni. A közélelmezési ügyosztálynak ez volna a legfontosabb feladata. Nem kis tételről van itt szó, hanem hatszáz millió pengőről, amelyből esetleg 100—200 millió pengőt meg lehetne takarítani a fogyasztó javára. —* A tavalyi költségvetés tárgyalása során pártunk síkra szállott az antiszociális fogyasztási adók megszüntetése érdekében. Konkrét javaslatot terjesztettünk elő a hús, a baromfi és a hal fogyasztási adójának eltörlése iránt. A fővárosnak 4.5 millió pengő bevétele van ezen a címen. Ebből az összegből 25 százalék adminisztrációra esik, marad tehát tiszta jövedelem 3.5 millió pengő. Nem kétséges, hogy ezek a fogyasztási adók is hozzájárulnak a drágulási folyamat kimélyítéséhez. Aki húst és baromfit hoz be Budapestre, tartozik vámot fizetni, vagyis vegzatúrának tesszük ki. Ez a termelő tehát nemcsak a lefizetett adókat számítja bele az árba, hanem beszámítja a vegzatúrát is. A húsfogyasztási adók eltörlése érdekében benyújtott javaslatunkat nem tudtuk érvényesíteni, mert ugyanakkor szóbakerült a tisztviselők fizetésrendezése, ami körülbelül éppen akkora összeget igényelt, mint amekkora a fogyasztási adóbevétel. Nem kerülhettünk abba helyzetbe,, hogy megakadályozzuk a tisztviselők fizetésrendezését és így fenn kellett tartani a húsfogyasztási adókat annál is inkább, mert a belügyminiszter is ilyen értelemben döntött.-—• Szükségesnek tartom ennél a kérdésnél hangsúlyozni, hogy a legitim kereskedelem megsegítését is fontos közérdeknek tekintem. Sajnos, a viszonyok romlása idézte elő, hogy a kereskedők száma a békeidőkhöz képest megkétszereződött. Ez a körülmény kétszeresen teszi kötelességünkké, hogy megszüntessük a közélelmezés terén úrrá lett anarchiát. Sürgős intézkedéseket várok a közélelmezési ügyosztálytól, amelynek kötelessége a közélelmezés egész hátterét és összes útjait föltárni. Tiszta Közúti gőz- és motorhsrsgerSést vAlcal SQrgtnysta ; WOLFrEKE T*J.: Lágymányo* 13-82 WOLFF ERNŐ Budapest-Keienföid, Budaersi-út 101 Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermek- & IS S © y SJ 1 a Fővárosi tisztviselők- háld U tun“ ÜzIct° nek engedmény.- O&IFBudapest, ív., Külön mértékosztály. és szőrméskabátok T™or,K1 helyzetet kell teremteni. A külföldön kitűnő utánzásra méltó példákat lehet találni. Annyi bizonyos, hogy nálunk,, gazdagon termő agrár országban indokolatlanul nagy a drágaság. Ha tehát van mód arra, hogy éppen az elsőrendű közszükségleti cikkek vonalán könnyebbülést idézzünk elő, akkor minden eszközt meg kell ragadni e cél elérése érdekében. Már csak azért is olcsóbbá kell tenni az életet, mert az elsőrendű közszükségleti cikkek olcsóbbodása esetében emelkedik a fogyasztás, ennek a hatása pedig kiterjed a termelésre. Becsey Antal rendkívül érdekes közérdekű fejtegetéseihez csak annyit tehetünk hozzá, hogy tudomásunk szerint a közélelmezési ügyosztály mellé rendelt szakbizottságot még augusztus havában összehívják és ennek az ülésnek legfontosabb tárgya éppen a főváros közélelmezésének megszervezése lesz. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre .................12 pengő, eg ész évre..............................24 pengő. GA N VILLAMOf ALAPÍTVA 1844-BEN ZésTÁRSA 5SÁGI, GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR R.T. BUDAPEST MAGYAROR HAZAI U BUDAPEST, IGAZGATÓSÁG, GÉP- ÉS WAGGONGYÁR: X., Kőbányai út 31. Távb. 461—19 HAJÓGYÁR: V,, Meder utca 9. Távb. 908 — 69 Sürgönyeim:GANZCOM BUDAPEST VILLAMOSSÁGI GYÁR: II., Lövőház utca 39. Távb. 501—70 Sürgönyeim: ALTERNO BUDAPEST SZÁGI VEZÉRKÉPVISELET: iPKERESKEOELMI R.T. V., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 76 Sürgönyeim: MASINA BUDAPEST j Távbeszélő: 183—63 Pozsgay Dezső építőmester és burkolási vállalkozó VÍI,, KÖRVASÚT SOR 8. Saját telepén. FELSENFELD RUDOLF Alapítva : Bélyegző és pecsétbélyeggyár, Tel.: Aut. 1901; véső és dombornyomó műintézet 103—94. BUDAPEST, V., BÁLVÁNY UCCA 16 j mU£ICSEK és tArsa KAZÁN,- T A UTÁN1Í- ÉS VASSZERKEZETI GYÁR Újpest, Rózsa u. 14. Tel.: élűt. 952-39 Mindenféle szegecselt, hegesztett lemezmunkák és vasszerkezetek HEBCZEGJÁ«“? BUDAPEST, IX. KÉR., VIOLA UCCA 17. SZ. Telefón: J. 443—90 LANG ÁRPÁD SSET“* BUDAPEST, VI. KÉR., KASSAI ŰT 81. SZÁM. (SAJÁT HÁZ) MŰHELY: Vili. KÉR., MÁRIA TERÉZIA TÉR 7. SZÁM SÁMUEL GYÖRGY épület,- díszmű-bádogos és egészségügyi berendező BUDAPEST, VI, ARADI U. 45. TELEFON! AUT. 223-62. KOVÁCS OSZKJ ÉRCKOPORSÓ ÉS 7EB ETKEZl BUDAPEST, IX., TELEf Ludovikával »xemben.) a 1S9 BÁDOGOS MESTER sí cikkek készítője »1 UCCA í4. SZÁM. TELEFON : J, 4SI—93 Használja munkáinál a világhírű egresi gipszeket Legjobbak, legkladósabbak, legjobb kötőképességiiek Kaphatók: Gipszet Árusító R. 7. Budapest V, Erzsébet-tér 15.—fel Aut. 805-25 — Sürgönyeim; GIPSZ Budapest Tímár és Quittner OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VI, SZÉKELYBERTALAN U. 23 TELEPÓN: AUTOMATA 263—75
