Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-11 / 23. szám

Budapest, 1930 június 11. BeaaS£33aEieaT»jeK>g5CMB5Wn^at<*aw»»»«"-.j­5 WMHWBBUa Bizottsági tárgyalások nélkül terjesztették be az ügyosztályok Lamotte tanácsnokhoz a költségvetést és a tervezeteket A jövő évi költségvetés előkészítő munkálatai­nak a fennálló rendelkezések szerint — mint a Fő­városi Hírlap annak idején jelentette — május 31-ére kellet elkészülnie, hogy a pénzügyi ügyosz­tálynak ideje legyen a nyári hónapok alatt az egész budget tervezetét összeállítani. A költségvetés össze­állítása az idén különösen sürgős volt, mert a belügy­miniszter, mint jelentettük, az 1931. fővárosi bud- getet még a régi törvényhatósággal akarja letár­gyaltatok Miután' a régi közgyűlés feloszlatása az ősz folyamán egész biztosan bekövetkezik, ez annyit jelent, hogy a költségvetési vita a szokottnál jóval ko­rábban, már szeptember hó folyamán meg lesz. Az ügyosztályok a kitűzött időre, május utolsó napjára, el is készültek munkájukkal, a részletkölt­ségvetési előterjesztések bizottsági letárgyalására azonban már nem futotta az időből. Az új fővárosi törvény, az 1930 : XVIII. t.-e. életbeléptével, május hó 29-ével, a törvényt követő bel­ügyminiszteri rendelkezések szerint, az al­bizottságok és szakbizottságok missziója véget ért. Az új törvényhatósági tanács összeiiléséig, június 18-ig a polgármester nem hívja össze ülésre a régi bizottságokat s az új törvényhatósági tanács megala­kulását követően is időbe telik, amíg az új bizottságok meg­alakulnak és megkezdhetik működésüket. Mindezek elintézése és rendezése legalább négy hetet vesz igénybe, már pedig ennyit a költségvetés össze­állításával késlekedni nem lehet. A költségvetést egyetlen ügyosztályban és intézménynél sem tárgyal­ták le, ezért az egész vonalon szombat reggelig a legnagyobb bizonytalanság uralkodott, mi történjék az ügyosztályi költségvetésekkel? Vitás volt, hogy ragaszkodni kell-e a május 31-iki szigora terminus­hoz, vagy pedig az új rezsim ezt is megváltoztatja. Szombaton reggel azután nyilvánosságra jutott a tanácsnak az a rendelete, amelyet csütörtöki ülésé­ben hozott, s amelyet a pénzügyi ügyosztály küldött szét a többi ügyosztályhoz, intézményekhez és üze­mekhez és amely rendelet úgy intézkedik, hogy az ügyosztályvezetők minden további kése­delem és az albizottsági, illetve a bizott­sági tárgyalások bevárása nélkül, haladék­talanul küldjék be a költségvetésre vonat­kozó előterjesztéseiket, illetve tervezetei­ket a pénzügyi ügyosztályhoz. Miután az új törvényhatósági tanács, illetve az I új bizottságok megalakulása után rövidesen kezdetét veszi a nyári törvényhatósági szünet, minden való­színűség amellett szól, hogy a jövő évi költségvetés egyáltalában nem is kerül most már a bizottságok elé, hanem ősszel, közvetlenül a 12-es bizottság, majd a pénzügyi bizottság tárgyalja le a budget-tervezetet és az itt történt állásfoglalás és korrekció után a közgyűlés elé kerül a budget javaslat. Kérdést intéztünk Lamotte Efárogydr. pénzügyi tanácsnokhoz, aki ebben a kérdésben így nyilatkozott: — Az új fővárosi törvény rendelkezései szerint a törvényhatósági tanács életbelépésével egyidőben hatályba lép a törvény több más szakasza is, amiket a miniszteri rendelet taxatíve felsorol és ezek között szerepel a költségvetések előkészítésére és megálla­pítására vonatkozó rendelkezés is, amelyekről a 76. paragrafus intézkedik. — Az új törvény és rendelet úgy intézkedik, a régitől eltérően, hogy . a költségvetést nem a tanács, nem a pénz­ügyi bizottság készíti el, hanem a polgár- mester. A polgármester a pénzügyi ügyosztályban össszeállí- tott tervezetet terjeszti minden más bizottság meg­hallgatása nélkül a törvényhetósági tanács elé, s a törvényhatósági tanács sem határoz, hanem csak a maga javaslatait teszi meg a törvényhatóság köz­gyűlésének, amely a költségvetést részletesen letár­gyalja. A költségvetés elkészítése talán az egyetlen ügy, amelyben a törvény- hatósági tanács nem határoz, hanem ja­vaslatot tesz és csak előkészítő hatásköre van. A jövőben tehát a költségvetés még a pénzügyi bi­zottság elé sem kerül. Az új fővárosi törvénynek költségvetésre vonatkozó szakaszai egyébként szó- szerint így hangzanak: — A székesfőváros háztartásáról évenként költ­ségvetést kell készíteni. A költségvetési év a naptári évvel egyezik. A székesfőváros költségvetésének —• a szorosan vett háztartási, árva- és gyámhatósági ki- J adásokon kívül — magában kell foglalnia a székes- | főváros kezelése alá tartozó valamennyi alap, inté­zet, közintézmény, közmű és üzem költségvetését is. Ezt a rendelkezést részvénytársaság alakjában üze- _ mekre is alkalmazni, kell, ha a székesfőváros a rész­I vények többségének tulajdonosa. A költségvetésben elő kell irányozni a székesfőváros összes kiadásait, Líllainred {yöíüiötflí Palota Ssállója a nagyltö&önség ré&ssére megnyílt! A Palota Szálló és depandansza (Lilla Szálló) a legkényesebb igényeket is kielégítő otthont nyújt a pihenni, üdülni, gyógyulni vágyóknak. Lillafüred egy nívón áll Európa legkulturáltabb fürdőivel anélkül, hogy áraival túlhaladná a sssolíá polgári méríéUci i A főszezonban a Palota Szállóban teljes penzió (szoba és napi négyszeri étkezés) már 14 pengőért kapható és a depandanszban (Lilla Szállóban) ugyanaz már napi 9 P-től kezdve kapható. Ezek az árak ŐSZ elŐ~ és UÍÓSSZGSZÓnban 20 sszászaléKbal olcsóbbalteí Az elsőrangú vezetés mindenben biztosítja a vendégek előzékeny kiszolgálását és zavartalan kényelmét. A nagyközönség szíves támogatását kéri Marc&al Jó&sei a Palota Szálló és depandansz igazgatója különösen figyelemmel azokra a szükségletekre, ame­lyekről a székesfővárosi törvény, rendelet vagy sza­bályrendelet értelmében, vagy magánjogi kötelezett- seg alapján gondoskodni köteles. Elő kell irányozni továbbá a székesfőváros összes bevételeit és jöve­delmeit, ezek között a megelőző év pénztári marad­ványát is. A háztartásnál az év végén előálló pénz­tári maradványt. — ezek között a költségvetés készí­tését megelőző év pénztári maradványát __ ta rtalékolni nem szabad. —- A bevételeket és a kiadásokat rendes, vagy rendkívüli^ természetük szerint elkülönítetten kell a költsegvetesbe felvenni. A rendes kezelés keretébe a székesfőváros háztartásában évről-évre állandóan elő­forduló valódi kiadások és bevételek tartoznak. A rendkívüli kezelés magában foglalja a székesfőváros háztartásában rendszerint nem ismétlődő kiadásokat és bevételeket. A nagyobb beruházásokkal járó ki­adásokat rendszerint többévi költségvetés terhére kell megosztani, vagy kölcsön útján fedezni. — A költségvetést a polgármester készíti el. A költségvetést legkésőbb a költségvetési évet meg­előző év szeptember hó 15-éig kell elkészíteni. A polgármester a költségvetést a törvényható­ságig tanácsnak bemutatja és azt a törvényhatósági tanács javaslatával és a saját javaslatával kiegé­szítve a törvényhatósági bizottság tagjainak meg­küldi, azután pedig a törvényhatósági bizottság köz- gyűlése elé terjeszti. A költségvetést megállapító köz­gyűlési határozatban fel kell tüntetni a háztartási alap bevételi és kiadási főöszegét és az ezeknek egybevetése után mutatkozó egyenleget, a székesfő­városi pótadó százalékát, valamint a költségvetés megállapításából folyó és az azzal kapcsolatos intéz­kedéseket, végül a pótadó alapjául vett állami adók összegét. Ugyanis a szakbizottságok hatásköre teljesen meg­változik vagy megszűnik az új törvény szerint és csak a törvényhatósági tanács megalakulása után alakulnak meg az új, ügyosztályi bizottságok, ame­lyek elnökeit a törvényhatósági tanács a saját tagjai közül jelöli ke. Mint ismeretes, ugyanannyi bizottság lesz, ahány ügyosztály, ezek a bizottságok az ügy­osztályok mellett, mint véleményező-szervek fognak működni, a pénzügyi bizottságnak pedig összefogó szerepe lesz valamennyi között, úgy mint a múltban is volt. A jövőben azonban a költségvetés előkészítésével és összeállításával a pénzügyi bizottság nem foglalko­zik, amint hogy nem foglalkoznak a szakbizottságok sem.

Next

/
Thumbnails
Contents