Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-04 / 22. szám
Budapest, 1930 június 4. 9 Legalább másfél év kell, hogy a négy új kerület gyakorlatilag megvalósuljon Az új fővárosi törvény egyik fontos rendelkezése az, új kerületi beosztásra vonatkozik. Hogy ez a. beosztás mil'y módon történjék, azt az 1930. évi XVIII. t.-c. 3. 5-a a belügyminiszterre bízta. A törvény kihirdetésével egyidejűén jelent meg^ Scitovszky Béla dr. belügyminiszter erre vonatkozó rendeleté, amely a törvényes félhatalmazas alapjan Budapest székesfőváros területének közigazgatási kerületekre való beosztását, mint az már köztudomásúvá vált és ahogy a Fővárosi Hírlap már korábban jelezte, úgy .állapította meg, hogy a főváros területét az eddigi tíz kerület helyett tizennégy közigazgatási kerületre osztotta fel, — Az új kerületi elöljáróságok felállítása csak lényegtelen személyzetszaporítással jár, mert az új kerületi tisztviselők legnagyobb része úgy kerül elő, bogy a régi kerületek területi megosztásával szétosztják a beosztott régi tisztviselői kart is. Ez annál inkább lehetséges, mert hiszen nem új területek becsatolásáról, új hatáskörökről van szó, hanem csak a régiek célszerűbb csoportosításáról. * Az új törvény, mint ismeretes, megváltoztatta a fővárosi lobogó színeit és a székesfőváros címerén is eszközölt bizonyos változtatásokat, amelyek életbeléptetése szintén intézkedéseket kíván. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen szerzett információnk így hangzik: — A tanács utasította az elnöki és a városgazdasági ügyosztályt, illetve a városgazdasági hivatalt és a gondnoki hivatalt, hogy változtatásoknak megfelelő intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A főváros új színei, mint tudjuk, az eddigi piros, sárga, kék helyett piros-sárga-zöld lettek. A régi zászlókról lefejtik a kék csíkot és helyébe zöldet illesztenek, azonkívül intézkedés történt, hogy az tej hivatalos, ünnepi zászlók is mielőbb elkészüljenek. Hasonló- képpen intézkedtünk a címerek megváltoztatása, átfestése, illetve kicserélése iránt is. Ezek a korrekciók is idővel járnak, mindazáltal a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésén már a főváros új zászlószínei lobognak a városháza homlokzatán. tJj kerületek lesznek a következők: XI. Kelenföld— Lágymányos, XII. Hegyvidék, XIII. Angyalföld és XlV. Zugló. Azt az időpontot, amelytől kezdve az új beosztás tényleg érvénybe lép, a miniszter nem állapította meg, hanem erre vonatkozóan a fővárostól vár jelentést, illetve javaslatot. Az új közigazgatási kerületek működésének megkezdése iránt e javaslat, illetve jelentés megtörténte után fog csak a kormány intézkedni. Mint választókerületi beosztás azonban már a közeli törvényhatósági bizottsági választásokon érvényben lesz az új rend, s addig is, amíg az új elöljáróságokat felállítják, a választási eljárással kapcsolatos teendőket azok a régi elöljáróságok végzik el, amelyekhez eddig a kérdéses területek közigazgatásilag tartoztak. Arra vontakozóan, hogy a főváros a rendeletben jelzett előterjesztéssel mikor készül el és hogy mikorra várható az új kerületek tényleges felállítása, kérdést intéztünk Gailina Frigyes tanácsnok-főjegyzőhöz, az elnöki osztály vezetőjéhez, aki a következőket közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával : — Az új közigazgatási beosztásra vonatkozó előterjesztés és javaslattétel az új törvényhatósági tanács első feladatainak egyike lesz. Amíg az új tanács működését meg nem kezdi, természetesen nem lehet e kérdésről sem érdemben nyilatkozni. Annyi azonban már most is biztos, hogy az új kerületek egyik napról a másikra való tényleges megvalósításáról szó sem lehet, s valószínű, hogy mint közigazgatási egységek, még jóidéig csak papíron szerepelnek az új kerületek. Az új elöljáróságok felállításának ugyanis komoly technikai előfeltételei vannak, elsősorban megfelelő sza- bályrendeletről kell gondoskodni, el kell készíteni az új kerületek szervezetét s nem kisebb feladat a megfelelő középületekről, az elölj árósági hivatalok elhelyezéséről való gondoskodás sem. Az új kerületek csaknem kivétel nélkül olyan fejlődésben lévő városrészek, ahol ily célokra megfelelő meglevő épületek nem jöhetnek számításba, hanem minden új kerületben építkezni kell. Hogy ez az építkezés hogyan történik: úgy hogy a főváros kizárólag hivatali célokra szolgáló székházakat épít, vagy olyan bérházakat, amelyben a hivatalok számára is lesz hely, — bizonytalan. Az is vitás, vájjon a főváros maga építi-e meg, vagy más szerveivel építteti, •esetleg béreli a helyiségeket. Ezek mind nyilt kérdések és akármelyiket fogadják is el, legalább egy év kell, amíg a helyiségek rendelkezésre állanak. Végeredményben tehát a szervezési előkészületek és a helyiség szerzés annyi időt kívánnak, hogy 1931 vége, vagy 1932 kezdete előtt aligha remélhető az új kerületi elöljáróságok funkciójának megindítása. HAJNAL IKE-E oki. mérnök, épftésl vállalkozó BUDAPEST, I., Atilla körút 47. szám Telelón: Automata 528—64. Közúti gőz- és motorhengerlést .. M J“"- WOLFF ERNŐ SBrfSnyotm; WOLFrtKE Tel.: Lágymányos 13-82 Büdspest-Kftlenföld, Budaörsi-ét U)t TŰZIJÁTÉKOK HELYETT TÜZESJÁTÉKOK-------- i .....i I « 111”1 kára in ■.......... ........... Mi t próbálnak éjféltájban a városligeti Filtex-mulatóban? A Korcsolyázó Egylet ügyes sáfárkodása egy pengővel Sikamlós francia regények kényes fejezete elevenedett meg a törvényhatóság szerdai közgyűlésén egy érdekes felszólalás keretében. Meghívott exkluzív társaság, ruhát próbáló görlök, titokzatos éjszaka, Városliget: a szereplői, rekvizitumai és színhelye ennek a különös és szinte hihetetlen történetnek. Hogy a főváros közgyűlése elé került, annak az a magyarázata, hogy e szokatlan passzió — részint — a főváros zsebére megy. Petrovácz Gyula mondta el az érdekes felszólalást, amely szószerint így hangzik: — A székesfőváros bérbeadott a Budapesti Korcsolyázó Egyletnek a városligeti tó mellett pavillon- építés céljaira 1 aranykorona úri jog elismerése ellenében egy telket és ott ugyanaz az egyesület kiállítást csinált és ebből a kiállításból horribilis jövedelmet vesz be. Ez az egy körülmény is indokolja, hogy ha valaki egy aranykorona, vagy pengő úri jog ellenében telket kap, az abból folyó külön jövedelmet a város részére beszolgáltatni köteles legyen. — De nem is szólaltam volna fel akkor, ha itt megállana a Budapesti Korcsolyázó Egylet, illetőleg az a vállalat, amely most bérli tőle ezt a helyet. A helyzet azonban az, hogy talán a Korcsolyázó Egylet tudtán kívül ott éjjeli szórakozások is vannak s ha az ember elmegy ott éjjel 12 és 1 óra között, akkor még mindig világosságot lát, autók állanak a helyiség előtt és azt mondják — nem győződtem meg róla, mert nincs jogom oda bemenni, — hogy az úgynevezett próbamamzellek, azaz mai nyelven ruha- revügörlök meghívott társaság előtt ruhákat próbálnak. Ezt a körülményt szeretném a Tekintetes Tanácsnak kivizsgálás céljából tudomására hozni. Meg lehet győződni a vendégkönyvből arról, hogy kik azok a közgazdasági és közéleti kitűnőségek, akik éjjel egy órakor keltik fel az érdeklődést a Filtex-ruhák bemutatása iránt. Ezeknek a visszaéléseknek 1 P úrijogon bérbeadott fővárosi telken nem szabad megtörténniük. A tanácsi vizsgálat hivatott megállapítani: mennyiben felel meg a valóságnak ez a megdöbbentő história. De ettől függetlenül elismerés illeti a Filtex kitűnő tulajdonosát, Jossua Richárd urat, a városligeti Filtex-mulató és mulatságok főrendezőjét azért az ötletességért és kifinomult érzékért, amellyel portékájának reklámot csinál. Csodálkoznunk kellene a merész üzleti invención, amely a tiszteletreméltó rőföskereskedelmet harmóniába tudta hozni az efajta görlicékkel spékelt, zártkörű, éjféli, sejtelmes és izgató látványosságokkal, ha nem vennők természetesnek a fantázia ilyen finom játékait egy derék spanyol szefárd-lovagtól. Ettől függetlenül azonban furcsának tartjuk a Budapesti Korcsolyázó Egylet rendkívül ügyes és jövedelmező sáfárkedását az évenkint befektetett egy pengő bérösszeggel. Mert ennek a zseniális bérleti szerződésnek alapja nyilvánvalóan az úri jogért fizetett egy pengő és el nem tudjuk képzelni, miféle komplikált amortizációs számítással jött rá a Korcsolyázó Egylet például arra, hogy a Nemzetközi Vásártól nyolc napra pont 50.000 pengő bérleti díjat kérjen. Az is rejtély, hogy mire fizettek volna rá, ha elfogadják a felajánlott 25.000 pengőt. Végül őszintén aggódunk, hogy az egyesület könnyelműen kezeli a reábízott értékeket, amikor elfogadták a Filtex bérösszegét, amely vájjon behozza-e az egy pengős horribilis befektetést? De legeslegvégül merész ez a kalkuláció azért is, mert végre az egy pengő haszonbér mellett ott van Budapest adófizetőinek végtelen türelme is, amely az ilyen bűvészkedések által esetleg végesre tökéletlenedik, úgyannyira, hogy a városligeti műjégen el talál csúszni az egész Korcsolyázó Egylet. Na és mégegyszer, de utolsónak a szefárd-lovagi fantáziás leleményesség. Jossua úr illuminációt is ígért esténkint. Az első nap égnek is szökkentek a rakéták, csillagszórók, tüzeskerekek és bengáli tüzek, de az üszkös csóvák rápottyantak a kiállítók sátraira, így aztán a tűzvizsgáló bizottság betiltotta a tűzijátékokat. tJgylatszik, a gyújtogató tűzijátékok helyett született meg a Petrovácz által leleplezett gyújtó tüzesjátékok eszméje. Magyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán ucca 77. szám Telefon; Auf. 913-53 Bazilika részére készült 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerölevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek! DELMÁR BÉLA ~ oki. mérnök, épifőmester ToÍ8h>a Budapest,VI. Benczúr u. 17 12*3-46 Széni Erzsélbeí Az egészséges emljernels ideg csillapító! £átoadozólcnalíi, öe/egeknelí csodagyógyszer! Folyékony kenyér! Minden főbb fűszer- és csemegeüzletben kap&ató í tápsör
