Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-22 / 3. szám

Tizen kilen cedi k évJ oly a ni Ára 50 fiitér Budapest, 1930 január 22. * , #* 3. szám gffiaaiwfei ELŐFIZETÉSI Egész étre ...............................24 pengő Fé lévre........................................12 pengő Állandóé n: GAZHASÁGS ÉniESXTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: Id ÁCS Ó EMIL E BflBnnSSBS£&3 MEGJELENIK AHNDEN SZ ERD AN SzerJcesztöség és kiadóhivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarék pénzt, csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOAIATA 137-15 it. Iiagai baj vívás páratlan eredményeinek, az erkölcsi és gazda­sági siker számunkra ismeretlen mértékének ha­tása alatt áll a magyar főváros és az egész or­szág, A magyar közvélemény abban a biztos tudatban könyveli cl a hágai sikert, hogy ez fordulópontot jelent a magyar nemzet súlyos megpróbáltatásában. Bethlen István gróf büszke szerénysége és a külfölddel szemben való elő­kelő magunktartása megtiltják azt, hogy ezekből a napokból ünnepnapok legyenek. De a hatás, amely csöndes lelkesedésben és boldog remény­kedésben nyilvánul meg, ragyogó tükörképe a nagy sikernek. Hetek és hónapok kellenek ahhoz, hogy a magyar közvélemény tudatára ébredjen annak, mi történt tulajdonképpen. De Hága után végre egész Magyarország boldogan állapíthatja meg, hogy immár eltűnt a vesztett háború ismeretlen terhekkel fenyegető atmoszférája. A hágai meg­egyezés tulajdonképpen semmi más, mint a hábo­rús állapot végleges likvidálása. A trianoni szer­ződés mint legyőzőiteket könyvel el bennünket, u hát viselnünk kei! a háború terheit, de végre tudjuk, hogy ez mibe kerül és megállapíthatjuk, hogy ismerve ellenségeink étvágyát, Bethlen István klasszikus győzelmének egyik igazi jelen­tősége, hogy aránylag olcsón úsztuk meg a nagy zsarolási hadjáratot. Nein beszélünk itt annak jelentőségéről, hogy a nagy államférfi, megmen­tette a trianoni szerződésben elért egyetlen ma­gyar vívmányt, a 250-ik paragrafust, de megál­lapítjuk, hogy a legnagyobb eredmény Magyar- ország pénzügyi szuverenitásának visszaszerzése és — éljünk a jogos reménykedéssel -— az új magyar kölcsön biztosítása. A csattanó, a poén pedig a hágai sikernél nem más, mint az, hogy a világ megismerhette és meg is ismerte Ma­gyarországot és a magyar diplomáciát, de a kisantantot és annak módszereit is. A világ előtt ma egy kultúr-Magyarország és egy balkáni mentalitású érdekszövetség bontakozott ki a maga páratlanul tanulságos ellentétében. Hága annyit használt Magyarországnak, mint a Tria­non óta elmúlt évtized egészben véve sem. Súlyos gazdasági bajainkban, amikor nap- ról-napra növekszik a munkanélküliség, amikor a drágaság is kezdi felütni a fejét, amikor tét­lenségre van kényszerítve minden akarat és energia, a reménykedésben való páratlan felüdü­lést jelent a hágai siker. Mi, Budapest polgárai, teljes hittel és meggyőződéssel sorsunk jobbro- fordulását várjuk az elkövetkezendő időktől. Ez a város elszántan, hősiesen, a mártírium türel­mes viselésével élte át a legnehezebb időket. Pénz­ügyi szuverénitásunk visszanyerése ma Buda­pest és az ország szempontjából — a diplomá­ciai sikeren felül — elsősorban leromlott gazda­sági helyzetünk reneszánszának hajnalát jelenti. Tudjuk nagyon jól, hogy órák alatt és újabb áldozatok, újabb megfeszülésék nélkül nem repül a sült galamb a szájunkba. De most fokozottan meg lesz a türelmünk és az áldozat- készségünk, mert a jobb jövő kapuinak megnyí­lását várjuk. Budapest lesz az első, amely átérzi az ered­mények jelentőségét. Budapest lesz az első, amely példát szolgáltat az országnak, hogyan kell élni az új szabadsággal és az új lehetőségek­kel. Es Budapest az első amely máris hirdeti, hogy csodálatos államférfiéi, diplomáciai sikert arattunk. Ismerik-e ennek a városnak a lelkét ? Mert emelkedett, nagyszerű lélek ez. Csak biz­tatást, csak reménységet vár és egész akaratával, egész nagyszerű munkaakaratával beleveti ma­gát a nagy küzdelembe, amely az ország létéért és boldogulásáért csak most kezdődik igazán. Hága azt jelenti, hogy végre-valahára meg­szereztük függetlenségünket és hogy a magunk gazdái lettünk. Beköszöntött a béke, de, most kezdődik az igazi harc: a magyar életrevalóság, a magyar gazdasági szellem és a magyar kul­túra. óriási, titán i baj vívása. Ebben a baj vívás­ban ismét Budapest akar lenni az első. Es lesz is és példát fog adni ennek a nagyszerű ország­nak, amely most fogja legyőzni igazán mind­azokat, akik Trianonban leigázták és meg­gyalázták. áCyváAACy vá'A?" ~ ' vvCyp,- ^ ^y y ....y ©l ő a főwáres üzemelnél’ Nem akkáüs a gázgyár vezérigazgatói állásának betöltése — A bánbidai centrálé dolgában csak provizórikus megállapodás lehetséges — Kozma Jenő nyilatkozata A képviselői--íz a jövő i.éten (adja ez évben, első ülését. A képviselőház napirendjén természetesen is­mét a fővárosi reform szerepel, amelynek általános vitája tudvalévőén már előrehaladott stádiumban van. A részleteknél ugyan még élénk vita várható, de már nem kétséges, hogy legkésőbb február hó vé­géig a javaslat tető alá kerül. A főváros törvény­hatósági bizottságának működésén erősen megérzik a fővárosi törvény életbeléptetésének közeledése. Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akivel az aktuális kérdésekről beszélget­tünk, maga is megállapítja, hogy a törvényhatósági bizottság működését nehezen'lehet elvonatkoztatni a parlamenti vitától. Épen ezért helyesnek tartaná, ha a képviselőház ösz- szeülése előtt a törvényhatóság még egg közgyűlést tartatva, amelyen letárgyalnák az összes aktuális ügyeket. Kosma Jenő dr. ezt a kívánságát így okolta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: —■ A képviselőházi vita izgalmai kétségkívül ha­tást gyakorolnak a törvényhatósági bizottság közgyű­lésének működésére. Célszerűi volna tehát, ha az iz­galmak levezetése érdekében minden döntésre előké­szített ügyet még a képviselőház összeillése előtt le­tárgyalnánk a közgyűlésen. Minthogy a képviselőház előreláthatóan csak január 28-án, a jövő hét keddjén tartja első ülését, e hétre lehetne még egy közgyűlést összehívni. — Az aktuális városházi kérdések között sze­reped a Rózsa Károly halálával megüresedett ' gázgyári igazgatói állás betöltése. Nekem az a véleményem, hogy ez a kérdés szoros kapcsolatban van az általános fővárosi üzemi politi­kával, amivel most pártközi konferencia foglalkozik. Éppen ezért nézetem szerint várnunk kell még a gázgyári igazgatói állásának a betöltésével. Ami az üzemi politika erősen kiélezett részletkérdéseit illeti, magam is helyeslem, hogy a polgármester úr párt- közi konferenciát hívott össze a vitás kérdések tisz­tázása érdekében. Örömmel állapítom meg, hogy az első ilyen konferencián teljesen egyértelmű felfogás alakult ki a törvényhatósági pártok követendő maga­tartását illetőleg. Teljesen egyhangú az a követelésünk, hogy a tör­vényhatóságnak mindenekelőtt tisztán kell látnia, mi történik az egyes üzemekben. Ha abba a helyzetbe hoznak bennünket, hogy minden üzemi kérdést a legteljesebb megvilágítás mellett ítcl­hetünk meg, akkor sokkal könnyebb lesz a nyugodt munka lehetőségének a bi .. • Asa. hgasiges üzlet­viteli politikát kell inaugural ni valamennyi fővárosi üzemnél. Ennek az egységes üzletviteli politikának a megállapítása a legfőbb tárgya pártközi konl eren- ciázásunknak. Szóba boztuk^a főváros közönségét rendkívül kö­zelről érdeklő Talbot-kérdést, amely előreláthatóan még ebben a hónapban döntésre érik meg. Kozma Jenő véleménye a. következő: — Felfogásom szerint a Talbot-kérdést közmeg­elégedésre kell elintézni, vagyis minden áron olyan megállapodást kell létrehozni, amely kiküszöböli az államkincstár és a főváros között felmerült ellentéteket. Egyébként úgy látom a helyzetet, hogy csak provi­zórikus megállapodást lehet létrehozni, hiszen az egy­ségárat csak a későbbi tapasztalatok alapján., éven- kint lehet majd megállapítani. A. "beszélgetés során felmerült a Schmidt-ka -- télg átvételének az ügye is. Kozma■ Jenő helyesli az ajándék elfogadását, helyesebben az ajándékozáshoz fűzött feltételek teljesítését. A Selnnidt-kastély antik­vitásai ugyanis olyan óriási, szinte megbecsülhetetlen értékeket képviselnek, hogy ezeknek a beszámítása mellett azoknak a telkeknek az ára, amelyeket a fő­városnak meg kell szereznie, négyszögölenként nem lesz drágább öt pengőnél. Megemlítettük azt a késedelmet is, ami a Rókus- kórház felépítése ügyében tapasztalható. Kozma Jenő ezeket mondja: — Ez a késedelem '■ thető, mert hiszen meg kell tartani a pályázati hirde :nény, valamint a zsűri dön­tésének a terminusait. Az idő egyébként, bármeny­nyire sürget is bennünket közegészségügyi szem­pontból, annyira nem égető, hogy az építkezés meg­indítását el kellene hamarkodnurk. Előbb ugyanis tisztázni kell az állami hozzájárulás kérdését, mert ez a Rókus megépítésének sine qua Ilonja. Az Egységes Községi Polgári Párt minden­esetre fel fogja használni minden befolyását, hogy a kormányt kötelezettségének teljesítésére bírja. * .Kozma Jenő végül ismét a szénatéri piac rende­zetlen viszonyaira hívta fel a figyelmet. A Széna té­ren valóban tarthatatlanok az állapotok és Kozma Jenő csak csodálkozásának adhatott kifejezést afölött, hogy Vájná Ede tanácsnok, a minden oldalról meg­nyilvánuló sürgetés ellenére, még mindig késedelrnes- Jcedik. A szénatéri piac látogatása valósággal élet­veszéllyel jár, amin feltétlenül segíteni kell és pedig a legsürgősebben.

Next

/
Thumbnails
Contents