Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-04 / 22. szám

Ára 50 fillér BlllOlllöllldl'pilf5ílÍö7llBSSIBIIÍOSI3ö3IÍQÍ8ÍÍ3ÍIÍÖ8IIÖISSSÍ8VB*S§S8ilEi8ÍlÖ'lI8E2BÍÍ3Bli83Í B§ElilHtSS5l08II0SI§^SS1^8S0lI|jE ELŐFIZETÉSI ÁHAK: Egész évre..................................24 pengő Félévre........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGIÉUTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D A C S Ö E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA IS. SZ. Postatakar ék pénzt, csekkszámla, 40.424 TELEFON : A UTÓ Ál A TA 137—lő Met renllelel követte nyomon az új fővárosi törvény kihirdeté­sét. A belügyminiszter hét rendeleté igen nagy jelen­tőségű, mert ezek teszik teljes egésszé a nagy művet, amelytől Budapest újjászületését várjuk és remél­jük. Te deumos hangulat kél a szívekben, amikor arra gondolunk, hogy a fővárosi törvény reformja végre mégis itt van, él és uralkodni fog közöttünk. Több mint félszázadon át küzdöttek a régi és az új várospolitikusok a főváros közigazgatásának és al­kotmányának generális újjáalakításáért. A hetven- hármas törvény már megszületésekor öregnek bizo­nyult és meg kell állapítani, hogy a három város egyesítése óta alig-alig akadt belügyminiszter, aki a reformot programjába ne vette volna, munkához ne fogott volna, legtöbbnyire azonban csak koraszü­löttekkel ajándékoztak meg bennünket. Az utóbbi időben már toldásokkal-toldásokkal hosszabbították meg a régi törvénynek rég unottá vált életét, míg végre a Széchenyi-fürdő építkezése körül kerekedett skandalum meg nem adta az utolsó lökést a törvény megalkotására. Most azonban itt a törvény, élő valóság lett: azonnal életbeléptek azok a rendelkezések, amelyek a főváros újonnan megállapított színeire és címerére vonatkoznak, az új törvény szerint kell már össze­állítani a választók névjegyzékét. Életbelépték az új közigazgatási kerületek beosztására, a törvény- hatósági tanács első megválasztására és az első örö­kös tagok választására vonatkozó rendelkezések. Ez pedig azt jelenti, hogy az új törvénynek alig pár he­tes léte alatt már egészen radikálisan átalakul a tör­vényhatóság élete. A törvényt magát ma már mindenki ismeri, de természetesen szorgalmasan kell még lapozgatni azok­nak, akik Budapest kormányzására vállalkoztak, vagy akiknek eme kormányzásnak kritizálása, vagy méltatása a hivatásuk. Érdemes azonban röviden betekinteni a belügyminiszternek a törvényt kísérő rendeletéibe is, amelyek már akkor művihart keltet­tek, amikor még meg sem születtek, de a viharkeve- rők még a szándékot sem ismerték, amely a rende­leti intézkedéseket létrehozta, A rendeletek legkiemelkedőbb intézkedései azok, amelyek a választók összeírására és az első névjegy­zékre vonatkoznak. Ezek körül „csapkodnak” az el­lenzéki hullámok és ezek miatt hordozzák körül a demokraták a véres kardot: a rendkívüli közgyűlést. Vájjon mik is hát azok az intézkedések, amelyek ilyen fájdalmat okoznak: — úgy látszik — nem a választóknak, hanem a kilátástalan jelölteknek. A választók összeírásának és a névjegyzék elkészítésé­nek főszerve ezentúl a főváros statisztikai hivatalá­nak nyilvántartási osztálya lesz. Ezt az intézkedést valószínűleg senki sem meri majd kétségbevonni, mert az Illyefalvy Lajos vezetése alatt álló kiváló intézménynek mindenkor tapsoltak jobbról is meg balról is és az adatait mindig szentírásnak ismerték el. Panaszos itt csak maga Illyefalvy igazgató lehet, aki nyilván legnagyobb fájdalmára és akarata elle­nére a politikai hullámok közé került. A politikai hullámok pedig sem a nagyszabású tudományos mű­ködést nem tartják tiszteletben, még kevésbé az objektivitást, amelyre annak a pártpolitikának, amely gyanúsításokra mindig hajlamos volt, semmi szük­sége nincs. Panasza tehát ez ellen nem a demokrata uraknak, hanem a szegény Illyefalvynak lehet, aki bizonyára becsüli annyira a maga működését, hogy nem kívánja annak eredményeit kicsinyes politikai mesterkedések áldozatául odadobni. A hét átokkal sújtott rendelkezés azonban nem ez, hanem az a másik, amely a bejelentett személyi adatok szigorú kontrollját írja elő. Kétségkívül min­denkinek az adatait fölül fogják vizsgálni az össze­író biztosok. Furcsa pártok lehetnek tehát azok, ame­lyek a maguk életét ettől a kontrolitól féltik. Vagy honnan tudják az urak, hogy azok, akik hamis, vagy téves adatokat írnak be a számláló lapjukra, feltét­lenül és kizárólag csak órájuk szavaznának? Az igazi szörnyűségnek, az inkvizíciónak azonban az okirati igazolást tekintik. Igazán nem tudnánk egyetlen könn'yet sem hullajtani, ha veszedelembe forogna az olyan embernek a választójoga, aki az úrnak 1930. esztendejében nem emelkedett a kultú­ranaK oiyan runara, nogy az tacuvurau, i&nuuu ' & zettségét, stb. igazoló okiratait rendben tartsa, Es ha már az uraknak ilyen választóik vannak, akkor gondoskodjanak róla, hogy ezeket az okiratokat sze­rezzék be jó előre, mire az összeíró biztosok lakás- ról-lakásra járva az'igazolást kívánják, legyenek ezek az okiratok mindenkinél otthon. Ha már mindez nem történik azonban meg, akkor a hatósági biztos még mindig ötnapos határidőt adhat a beszerzésre, sőt a belügyminiszter rendelete annyira udvarias, hogy a hatóságokat a névjegyzék összeállításával kapcsolatos okiratok bélyegmentes és díjtalan azon­nali kiadására kötelezi. Aki mindebben a választó­közönség gyötrését, vagy pláne üldözését látja, az semmi mást nem akar, mint hibát találni ott, ahol nincs és alibit szerezni az elkövetkezendő bukás ese­tére. A baloldali jajveszékelés és a rendkívüli közgyű­lés pallosának a levegőben való megforgatása tehát bennünk nem azt az érzést kelti, hogy itt sérelmek estek és igazságtalanságok történtek. Az urak fü­tyülnek a sötétben, hogy ne féljenek annyira, &3aBE9B£tgiB2;BiafiaBBHBB&i3HBaaHHBB5SB;BBHiaii3as!9B9£iBE£iiBia£&8»ssB£HssBBaBffi;s!Bas’aKa Kozma Jenő kijelenti, hogy minden tekintélyét latbaveti az egységes tanácslista érdekében A belföldi bankoktól kel! a fővárosi kölcsönt fel­venni, ha nem adják drágábban, mint a külföldiek A törvényhatósági tanács megalakítása körül támadt bonyodalmak foglalkoztatják most már hetek óta a fővárosi pártok vezetőit. A belügyminiszter rendeletéi, amelyek a fővárosi reform végrehajtási utasításait tartalmazzák, konkrét felvilágosításokkal szolgálnak egyrészt az új tanács megalakításáról, másrészt az új választói névjegyzék összeállításáról. Minden illetékes tényező áttanulmányozta ezeket a rendeleteket és meg lehet állapítani, hogy a végrehaj­tási utasításban foglalt miniszteriális rendelkezések kivétel nélkül a törvényhez igazodnak, nem kétséges tehát, hogy a rendeletekkel szemben ellenzéki oldalról támasztott aggályok alaptalanok. Ezek az ellenzéki támadások nem egyebek, mint hangulatkeltő kortes­kodások. A választói névjegyzék összeállításának munkálatai e héten már meg is kezdődtek. A Fővá­rosi Statisztikai Hivatal, amelyre a törvény a válasz­tói névjegyzék összeállításának kétségkívül nehéz fel­adatát ruházta, hivatása magaslatán álló intézmény, amely nyilvánvalóan teljes elismerésremél tó. munkát fog végezni. Ezidőszerint azonban aktuálisabb kérdés a törvényhatósági tanács megalakítása. Egyes napi­lapok értesülései szerint az ellenzék külön listát akar állítani, sőt a lista összeállítása ügyében bizonyos személyi nehézségek miatt máris kitört a harc az el­lenzéki frakciók között. A közgyűlés további műkö­désének zavartalanságát csak úgy lehetne biztosítani, ha sikerülne mégis egységes lista alapján egyhangú választást tartani. Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akit a tör­vényhatósági tanács megalakítása körül támadt ne­hézségekről megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: —- Nyíltan kimondom, hogy feltétlen híve va­gyok az egységes lista alapján biztosítandó egyhangú választásnak. Kijelentem, hogy minden tekintélyemet latbavetem ennek az egységes listának a létrehozása érdekében. Nem kétséges, hogy abban az esetben, ha a közgyű­lésen külön többségi és külön ellenzéki lista fut, a kisebb pártok nem fognak érdekeiknek megfelelő képviselethez jutni. A parlamentarizmus elvi alapján állok és éppen ezért nem habozom kijelenteni, hogy a kisebb városházi pártoknak is képvisele­tet kell adni az új tanácsban. Ezeket az érdekellentéteket csak úgy lehet összeegyez­tetni, ha egységes listát állítunk össze, amely a tény­leges pártpolitikai helyzet alapulvétele mellett képvi­seletet juttat azoknak a frakcióknak, amelyek meg­felelő számú bizottsági tag hiányában nem tudnának tanácsi tagsághoz jutni a maguk erejéből. Az Egysé­ges Községi Polgári Pártnak teljesen mindegy, hogy létrejön-e ez az egységes lista, vagy nem. Én azon­ban a béke és a nyugalom kedvéért, főként pedig a törvényhatósági tanács kétségkívül bekövetkező gyer­mekbetegségeinek könnyebb orvoslása, vagyis az autonómiának az átmeneti időben várható zavarainak I elkerülése és kiküszöbölése céljából ragaszkodom az I egységes lista megteremtéséhez. Es ezért az egyhangú I választásért minden rendelkezésemre álló erővel har­colni fogok. Kozma Jenő elmondotta ezután, hogy a tanács­választó közgyűlés június 18-án lesz. Eredetileg úgy volt, hogy már június 11-én megtartják a tanács- választó közgyűlést, közben azonban bizonyos nehéz­ségek merültek föl, amelyek a terminust kitolják. I Kozma Jenő ezután így folytatta nyilatkozatát: — Mihelyt a törvényhatósági tanács megkezdi I működését, azonnal megalakulnak az új szakbizottsá­gok, életbelép a polgármester új hatásköre és meg­alakulnak az új üzemi igazgatóságok is. A Vásárpénztár és a Községi Takarék- pénztár vezetésében nem lesz változás. Az üzemigazgatóság tagjai jelenléti díjakat kapnak és életbelép az a változás is, hogy ezeknek az üzemigazgatóságoknak bizottsági tagok is lehetnek tagjai és ők is kaphatnak díjazást. Szú van a törvényhatósági tanács tagjainak a díjazá­sáról is, ennek a kérdésnek az eldöntését azonban szerintem későbbi időpontra kell elhalasztani. Az új választásokig mindenesetre várni kell, már csak azért is, hogy képet kapjunk az új helyzetről. Kozma Jenő ezután a legaktuálisabb város- gazdasági kérdésről, a kölcsön felvételéről nyi­latkozott a következőkben: — Kívánatosnak tartanám, ha a budapesti pénz­intézetek bekapcsolódnának a főváros kölcsönakció- jába. Amennyiben a fővárosi bankok ugyanazok mel­lett a feltételek mellett nyújtanák a szükséges köl­csönt a fővárosnak, mint amilyen feltételek a legked­vezőbb külföldi ajánlatban vannak lefektetve, akkor feltétlenül a hazai bankoknak kell adni a megbízást. A legutóbbi tanácsnokválasztásról Kozma Jenő ezeket mondja: — Úgy Szendy Károly, mint Karkas Rezső a mi jelöltünk volt. Karkas Rezső tanácsnoki pozíció­jában új helyzet előtt áll, mert hiszen eddig bizott­ságok voltak mellette a közmunkák kiadásánál, ez a rendszer a jövőben megszűnik. Ezután már minden befolyástól mentesen saját lelkiismeretére és legjobb tudására támaszkodva kell határoznia. Az új tanács­nokok megválasztásával kapcsolatban szükségesnek tartom fölhívni a figyelmet az útépítések körül tapasztalható nehéz­ségekre. Az útépítési költségvetések csodálatosképpen mindig vastag krétával készülnek. A kiírásokkal és a költség­vetési előirányzásokkal szemben az eredmény mindig 50%-os, vagyis úgy a megépítésre kerülő utak terje­delme, mint az anyag beszerzésére és a munkálatok elvégzésére szükséges összeg az előirányzattal szem­ben a felére száll le a kivitelnél. Ezt az irreális előké­szítési módot meg kell szüntetni. Remélem, hogy az új rendszer ezen a téren is változást hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents