Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-21 / 20. szám
Budapest, 1930 május 21. 9 Kasírozott gépházak a budai csatornázás megoldásában Harmadik éve, hogy megkezdték Buda általános csatornázását. A lágymányosi részek szennyvizleve- zető hálózatának megépítése már közeledik a befejezéshez és a főgyűjtő sárbogárdiúti szakasza, már csaknem teljesen készen áll. Itt fog megépülni a jobbparti új csatornaszivattyútelep, a vasúti össze- kötőhíd közelében, egyelőre pedig ideiglenes kiömlő készül a város déli részéből összegyűlő vizeknek a Dunába ömlesztésére. A Lágymányoson folyt le a nagy munka köriy- nyebbik fele, mert ezen az új városrészen eddig egyáltalán nem volt csatornázás. Sokkal nehezebb a feladat a többi budai kerületekben, az ősi városrészekben, ahol van ugyan többszáz éves, primitív téglaboltozatos csatorna, de kaotikus összevisszaságban, minden rendszer és főcsatorna nélkül. Az egyes uccák csatornája vagy külön-külön a Dunába, vagy az Ördögárokba torkolik. Ezért van minden áradás alkalmával a jobbpart veszedelemben, s ■■ezért kell minden tavasszal végig a budai korzón felállítani a gőzszivattyúkat. Az új budai fogjáljtő — mint annakidején a Fővárosi Hírlapban részletesen jelentettük, — a budai Dunaparton fog végigvonulni, Aquinkumtól egész Albertfalva határáig. A sok kilométeres főcsatorna megépítése nem csekély műszaki feladat, mert éppen hosszúságánál fogva nem lehet a természetes esés törvényei szerint megépíteni, hanem több szakaszon meg kell törni és a szennyvizet közbeiktatott szivattyútelepekkel kell egyik szakaszból a másikba átemelni. Az első ilyen átemelő állomás az új hálózatban a mai újlaki szivattyútelep lesz, a következőt a Batthyány téren, a harmadikat pedig a Döbrentei téren fogják felállítani. A budai főgyűjtőcsatorna tervei — mint illetékes helyen értesültünk — elkészültek és a munkálatok kiviteléhez rövidesen hozzáfognak. A feladatot megnehezíti az a kérdés, hogyan helyezzék el a legforgalmasabb budai útvonal és a korzó mentén a környezetbe nem illő gépházakat. A csatornázási és városrendezési ügyosztályok közös vezetője, Csármann Ferenc tanácsnok igen ügyesen oldotta meg a feladatot, s a tervhez már a középítési bizottság is hozzájárult. — A budaközép szivattyútelepe — mondotta informátorunk — a Fő ucca, Vám ucca és Margit rakpart közötti nagy telek egyik részén épül fel. Valamikor malom állott ezen a helyen, később lebontották, s most üresen áll. A főváros a telek ^ eg'yrészét megszerezte a szivattyútelep számára és úgy helyezik el rajta a szivattyúállomást, hogy a városképet meg ne rontsa valami barátságtalan üzemi épület. A gépházat tulajdonképpen a föld alá süllyesztik, fölébe pedig többemeletes épület kerül, amelyet vagy mint bérházat, esetleg üzletházat értékesítenek, vagy pedig budai hivatalok, talán az elöljáróság kerül oda. — A Döbrentei téri átemelő állomás ugyancsak süllyesztett lesz, s mivel itt a teret nem lehet beépíteni, parkírozással oldják meg a földből kiemelkedő rész kasírozását. A budai főgyűjtő építéséhez, illetve az átemelőtelepek megépítéséhez még ebben az évben előreláthatóan hozzáfognak. INTÉZMÉNYESEN A VÁR ÉRINTETLENSÉGÉT Megsemmisítették az összes különböző szabályozási terveket Volt idő, amikor a főváros mérnöki hivatalait elfogta a szabályozási láz. Igaz, hogy ez akkor volt, abban a boldog időben, amikor a magyar főváros fejlődése virágban állott és olyan tempót diktált, amely Európa égjük leghatalmasabb metropolisát -sejttette az emberekkel. Ennek a szabályozási láznak abban az időben sok minden áldozatul esett, amit meg’ kellett volna kímélni a régi Pestből. A szabátyozási láz kikezdte a magyar főváros legpatinásabb részét, a történelmi levegővel átitatott várbeli uccákat is. így került oda döbbenetes kontrasztnak és az építészeti tévedés iskolapéldájának az új állami levéltár egyébként gyönyörű — de oda nem illő palotája és a Dísz térre az ötemeletes modern bérpalota. Szerencse, hogy a közbejött körülmények megakadályozták a további „szabályozást”, s így a Vár legnagyobb része megmenekült a kíméletlen csákányok elöl. A közelmúltban változás állott be a hivatalos felfogásban és a városrendezési ügyosztály javaslatára a középítési bizottság kimondotta, hogy a Várra vonatkozó összes korábbi „szabályozási terveket'' megsemmisíti. A Vár építészeti és minden egj7éb vonatkozású érintetlenségét intézményesen biztosítják. Sem az uccák vezetését, sem a házak, külalakjának megváltoztatását nem engedétyezik. Újabb épületet csak akkor engednek építeni a Vár területén, ha a régi ház külalakját hűen rekonstruálják. Plasonló álláspontot fogadott DOHA DOHÉ ÉS TÁRSA PAPÍR ES ÍRÓSZEREK ÓVÁRI RAKTÁRA a „PAPIRMALOM“-h02 Alapftva 1790-ben Budapest, ív., Aranykéz uccu 6 el már korábban a Műemlékek Felügyelőbizottsága is, úgyhogy a Vár romantikáját a jövőben háborgatni, sem túlzott modernizmus, sem telekspekuláció kedvéért nem lehet. A Vár területén egyébként befejezéshez, közeledik a Prímás bástya kiépítése és rövidesen megkezdik a Horthy Miklós bástya építését is, amely egyelőre a Prímás bástyától, vagyis az északi vár- folttól a Mátyás templomig fog húzódni. A további szakaszt, a miniszterelnöki palotáig azért nem lehet megépíteni, mert a telkek nagyrésze magántulajdonban van. Ezeket előbb ki kell sajátítani. Nagyobb munka lesz a bástyának a Hunyadi János út feletti átvezetése is, ameljmek viaduktszerűen kell megépülnie. A Prímás bástyát és a Horthy Miklós bástyát a restaurált Bécsi kapu fogja összekötni. A Bécsi kapu újjáépítését az állam végezteti, a Műemlékek Országos Bizottsága bevonásával, Lechner Jenő tervei sze- szerint, amelyet a kiváló műépítész az eredeti ősi forma szerint igj7ekezett rekonstruálni. Hamarosan sort fognak keríteni a még mindig burkolatlan Szent György tér rendezésére is. A főváros már két évvel ezelőtt rendeztetni akarta a teret, de a parkszerű megoldáshoz a kormány nem adott hozzájárulást. A teret hatalmasméretű mészkő, vagy egyéb kőből faragott lapokkal fogják beborítani, a közepére pedig stílusos városkút kerül. Lehet, hogy valamelyik fennmaradt budai városkút rekonstruált mása. SpÁNYB ERNŐ Budapest, oki. mérnök mélyépítő-, kövező- és bitumenépítő vállalata kerület, Győző ucca 5. sz. Telelőn: Ant. 868-96. Magyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöníöde, harangfeiszerelés és haranglábgyár BUDAPES1, V!., Frangepán ucca 77. szám Telefon; Aut. 913-53 Bazilika részére készült 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklcvéUcl, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormány díszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerSlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek! iorbitzer Nándor Budapest, Vili, Üllői-út 66/b. Telefon: József 310—90. fiiiFláü RTVÍN eflészségügyi berendezési vállalat iWl «ni« ló \ BUDAPEST. VIT KMETTY UOOA 7 Iroda: VI, Szinnyei flflerse ucca 10. Telefon: L. 966-25 KLEHENT ANDRÁS jégszekrények, bor- és sörkimérő készülékek gyára és raktárai BUDAPEST, V!S„, KIRÁLY U. 27 az udvarban Teleién: Jóssef 401—10. Benti Rezső és fia szobrászok BUDAPEST, NAGYTÉTÉNY, IX., Gróf HALLE It ü. 3. FÜRDŐ UCt'A 6. SZÁM [kőmig József" CKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ \ TELEFON: JÓZSEF 4 24 — 69, | Budapest, VIII., Baross ucca 98. sss.
