Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
Budapest, 1930 április 9. GF* Emeletráépítés és kényszertársulás írta : VÁKÁR P. ARTHUR dr. v. miniszteri biztos, kormányfőtanácsos A Fővárosi Hírlap április 2-i számában foglalkoztam a lakásszaporítás problémájával és általánosságban, reámutattam arra, hogy amikor a háztatarozás kérdése napirenden van és sürgősen aktuálissá vált, akkor ezt az aktualitást össze kell kapcsolni a belterületi lakásszaporítással, amit olymódon kell végrehajtani, hogy a legkisebb költséggel a legnagyobb lakásszaporítás éressék el. Régóta figyelem az e tárgyban folyó vitát, de figyelem a vita mellett kicsapódó jelenségeket is s azt látom, hogy ha az eredeti bajok mellé nem csatlakozott volna a munkanélküliség problémája, akkor is meg kellett volna oldani az 1—2—3 szobás lakásokból álló lakásszaporítás kérdését. Ma, a statisztikai kimutatás szerint 66.867 családfőnek nincs főbérleti lakása. Ennek a számnak dandárját az új exisztenciák és az öreg szülök teszik, akik a viszonyok parancsa folytán egy lakásba húzódnak meg, mert kiilön-külön nincs módjukban megfizetni, az új lakások magas bérét. Azok, akiknek hivatala, kenyérkeresete a város belterületén van, nem szívesen mennek a perifériára, mert ma már „az idő pénz” és a közlekedés súlyosan terheli a magánháztartást. A külső perifériákon végrehajtott tömegépítkezés könnyen válhat a társadalmi elégedetlenség melegágyává s az ilyen zárt-területeken élő, szociális küzdelmet folytató egyed, ■— könnyebben hajlik a nyugtalanság felé. Nem vonatkozik ez a megállapítás azokra, akik önként vállalják a külterületeken, családi házakban, vagy éppen a szomszédos városokban és községekben való lakást. A mai közlekedési viszonyok mellett s mindaddig, amíg amerikai méretűvé nem válik a magyar ember élete, amikor majd saját autójával jöhet be hivatalába, vagy munkahelyére, addig ezeknek az „aranjuezi” napoknak is meg vannak a maguk napfoltjai. Én, a Fővárosi Hírlapba április 2-án írt közleményemben a tatarozással kapcsolatban megejtendő emeletráépítésben láttam azt a remediumot, amely a 66.867 főbérleti lakásból aránylag rövid idő alatt, kevesebb költséggel, a legnagyobb számú modem kislakást tudja termelni. 1920-ban az akkori nyomorúságos lakásviszonyok kényszerítő hatása alatt, mint az Országos Menekült- ügyi Hivatal miniszteri biztosa, javaslatot tettem felettes hatóságomnak, hogy a lakásokban lévő iroda- és üzlethelyiségek bérlői kényszertársulás útján üzletházak építésére szoríttassanak. A népjóléti minisztérium kimutatást készíttetett a lakásokban lévő iroda- és üzlethelyiségekről s ha nem is épültek belterületi iroda- és üzletházak százszámra, kb. 10 százalékos lakásszaporítás mégis el volt érhető. Az emeletráépítésről így elmélkedik egy szakember: „Az emeletráépítés olyan, mint a cipőtalpa- lás, mert amint a cipőnél a régi felsőrész hamarabb tönkremegj7, mint az új talpalás, vagy a fejelés, ugyanúgy az említett ráépítéseknél is tovább tart az új emeletrész, mint a régi és az alatta meghúzódó falak.” Minden hasonlatban van valami igazság, de legtöbbször, a jovialitás, az igazság kárára, túlteng. Itt is úgy vagyunk, mert a „szakember” elfelejti, hogy sem alkalmatlan cipőt, sem alkalmatlan házat nem lehet — megfejelni. Mindent, okos körültekintéssel és helyes mérlegeléssel! A város belterületén összeszámláltam olyan 500, jól épített, közművekkel ellátott, modern, az építési útvonalban fekvő házat, amely nemcsak elbírja, de követeli az emeletráépítést. Mert sok helyen, nemcsak a lakásszaporítás, de a városesztétika is követeli az emeletráépítést. Amennyire káros, vagy unalmas az egyvonalúság, épp annyira üdvös és esztétikus az, ha az összhangot sértő tűzfalakat eltüntetjük. Csak nyitott szemmel végzett sétát kell tennünk a fővárosban és az unesztétikus tűzfalak egész sorát fogjuk feljegyezni, amelyek könyörtelenül eltünte- tendők. VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, AGYBETÉT- és VASBÜ'l ORGYAR Budapest, 18., Fő ucca 48 Telefon: Aut 517-87 Telefon: Aut. 517-87 WEI/Z MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő Balaton ucca 2. Telefon: 257-66 Ff ^ zenéf Ez a cső lehetővé teszi az élethii és hangerős visszaadást. Ha ön súlyt helyez a tiszta é$ zavartalan vételre, ha a leghalkabb suttogásból egyetlen szót sem akar veszltehi. úgy használjon B 443 PHILIPS CSODACSÖVET PHILIPS B 443 CÍODACÍO 1926-ban, a napilapok hasábjain egy gondolatot vetettem fel és pedig az Országház téren, a mai Kossuth Lajos téren, az Andrássy-szobor szomszédságában,, — még ma is beépítetlenül álló telektömbön — a Képviselői Otthon felépítésének gondolatéit. A tervet kapcsolatba gondoltam hozni az Idegenforgalmi C ént rummal s élénken emlékszem, hogy amikor a tervet legilletékesebb helyen bemutattam, azon volt az első válasz: „Csakhogy egyszer eltűnnek az Ország- ház körül éktelenkedő tűzfalak!” A terv nem valósult meg, mert bizonyos személyeknek az Idegenforgalmi Centrum nagyon szem előtt (?) lett volna. A tűzfalak ma is ott éktelenkednek. Az Idegenforgalmi Centrum pedig még ma sincs megépítve. A Lánchíd pesti oldaláról Buda felé haladva, a Lánchídfőnél látjuk a Községi Takarékpénztár kétemeletes palotáját. Hátterében és oldalán tűzfalak éktelenkednek. Külső emeletráépítéssel és belső manzárd kiképzéssel két emelet volna építhető a sarokpalotára. A népjóléti ellenpalotája a Fő ucca 2. szám alatt szintén emeletráépítésre vár. Ha Buda felől megyünk át a Lánchídon, a Dunapalota és a Kereskedelmi Bank között egész sor kétemeletes ház vonható be az emeletráépítés diszkussziójába, de egyben rettenetesen éktelen tűzfalaktól is megszabadulhatunk ezekkel az emeletráépítésekkel. Múlt év október havában élénk eszmecsere tárgyát képezte az a gondolat, hogy nem lehetne-e a fővárosi építkezést nyereménykötvények kibocsátásával forszírozni és megoldani? A terv, a tabáni építkezésekkel kapcsolatban vetődött fel s úgy emlékszem, hogy a Főváros Tanácsa és a Közmunkák Tanácsa 50 bérpalota területét koncedálta is már erre a célra, hogy azonban azóta hová fejlődött ez az ügy, vagy milyen akadályba ütközött, nem tudom. Az emeletSárkcSzi József és Sarló László oki. építész, építési Vállalkozók Budapest, V. kor., Akadémia ucca 14 Telefón : Autómata 136—04. szám METZGER NÁNDOR géperőre berendezett asztalosüzeme Budapest, I., Farkasrét, Hóvirág ucca 14 RUHÁN KTVÁN e9észsó0ügy* berendezési vállalat nuriHIl 101 IMII BUDAPEST, VI, KMETTY UCCA 7 Iroda: VI, Szinnyei Morse ucca 10. Telefon: L. 966-25 ráépítés útján elérhető lakásszaporítás problémáját azonban nemcsak a nyereménykötvényemisszió megoldásával vélem megoldhatónak. Kényszertársulásra gondolok s a kényszertársulás alanya helyesen konstruált jogi formák között: a háztulajdonos, a bérlő a főváros és az állam volna. Háromszáz belterületi, házat véve alapul és átlag 2—2 emeletráépítést kontemplálva, épületenként 30 darab 1—2—3 szobás lakást termelve, háromszáz épületen 9000 lakást építhetnénk. A középarányos kétszobás lakást véve alapul, — alépítmény és tető- szerkezet nélküli építkezésről lévén szó, — egy kétszobás lakás építési költsége 10—15 ezer pengő be- i'uházást igényel. Következőkben a kényszertársulás metódusait és lehetőségeit tárgyalom s mint első közleményemben ígértem, a személyfelvonóüzem általánossá tételéről és hasznosításáról való elgondolásomat ismertetem. Magyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és árcöntőde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, Vi., Frangepán ucca 77. szám Telefon; Auf. @13-53 Bazilika részére készül! 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerőlevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek!
