Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-26 / 12. szám

Budapest, 1930 március 26. Tárgyilagos megvilágításban a ÉHV tranzakciójának ügye __ tiiJIIWV^Him un Be ruházás és pénzügyi helyzet — Budapest és környéke egységet közlekedésének megváló' sísása - Hivatása ai élelmezés meglavításáhan Hétfőn este foglalkozik az Egységes Községi Polgári Párt, valamint a Keresztény Közséjji Part a HÉV megváltásának nagyfontosságú kérdésének kö­rülményeivel, amelyek mindkét helyén párthatároza­tot fognak eredményezni. Amint a Fővárosi Hírlap multheti számában már jelentettük, az Egységes Községi Polgári Pártnak a BSzKRT igazgatóságában helyetfoglaló tagjai külön­véleményt jelentettek be a BSzKRT szakvéleményé­vel szemben a HÉV megváltásának ügyében. A kü­lönvéleményt a szakember alaposságával és nagy imr- spektivájú részletességgel Bacsinszky Vladimir készí­tette el és nyújtotta be az elmúlt hétfőn Sipőcz Jenő dr. polgármesternek. Mint ugyancsak megírtuk, ehhez a különvéleményhez a BSzKRT számos igaz­gatósági tagja — pártkülönbség nélkül — csatlako­zott. A különvélemény egyébként — amely Kozma Jenő elnöklése mellett az Egységes Községi Polgári Párt hétfő esti ülését foglalkoztatja,, — lényegében a következőkben vitatja a BSzKRT igazgatósági többségének véleményében foglaltakat: Mi a vagyona? A szakvélemény elsősorban megállapítja, hogy a IIÉV-nek három saját vonala van éspedig: a Buda­pest— gödöllői; a Budapest—szentendrei; a Buda­pest—Budafok—nagytétényi és törökbálinti. E sa­ját vonalakon kívül: a Haraszti—Ráckevei Helyi Ér­dekű Vasutat is a HÉV tartja üzemben. E négy vo­nal hossza: 14-9.78 kilométer, a vágányok hossza 301.8 kilométer. A hálózathoz 50 iparvágány csatlakozik. A MÁV-al kötött és a felmondási jog kizárá­sával 1929 augusztus 1-től 1949 július 31-ig terjedő szerződés értelmében a HÉV tartja üzemben a MÁV Buda—Filatorigát—Császárfürdő és a MÁV Óbuda- Aquincum vonalakat. Ennek ellenében a MÁV fizet a forgalom lebonyolítá­sáért a HÉV-nék minimális évi 440.000 P-t. Ha az áru- mennyiség emelkedése 10%-ot meghalad, úgy a MÁV minden további kocsi után 4 pengőt fizet. Ez alapon a MÁV által fizetendő összeg az-1930, évben előre-, láthatólag eléri a 600.000 pengőt. Néhány kisebb bevételi forrás megemlítése után a különvélemény a következő adatokat közli: A kereskedelemügyi miniszter által kiadott kü­lönböző engedélyokirati függelékek szerint a HÉV építési és üzletberendezési tőkéje 1925 január 1-én: 66,319.520 ar. K-t vagyis 76,930.000 pengőt tett ki. Ugyanezen vonalak építési költsége a mai munka­bérek és anyagárak figyelembevétele mellett ennek az összegnek kétszeresét is meghaladná. Az eredeti megépítési és üzletberendezési tőke fedezéséül kibocsáttatott 71,515.900 aranykorona név­értékű részvény, felosztva 357.579 V2 darab egyen­ként 200 aranykorona névértékű címletre és 5,574.400 aranykorona névértékű kötvény. Időközi törlesztés, valamint a részvénytőke 43.157%-os és a kötvénytőke 15,105%-os felértéke­lése folytán 1929 december 31-én a HÉV részvény­tőkéje: 348.741 Yz darab részvény a 100 34,874.150.— P 8.838 Yz darab élv. jegy á 100_______883.800.— ,, Ös szesen: 35,757.950.— P kötvénytöké je: 1,298.200 K n. é. vagyis . 227.185.—P 1925 óta a HÉV összesen 10,944.696.45 P ér­tékű új beruházást hajtott végre. Az új beruházások fedezetét függőkölcsön képezi, amelyet 1930 március 1-én rendeztek. Mit kér a Banque Commercials? A HÉV engedélye 1998 július 26-án jár le. En­nek meghosszabbítása nincs kizárva, a meghosszabbí­tás lehetőségét bizonyítja az a körülmény, hogy az eredetileg 1978. évben lejáróként megállapított há- ramlási határidőt az 1908. évi XXXIII. te. alapján 1998. évi július 28-ig hosszabbították meg. Az 1908. évi XXXIII. te. 18. §-ának 2-ik be­kezdése értelmében az engedélyokirat keltétől (1908 július 28) számított 90 év leteltével, azaz 1998 július 28-án a vasútvonalak tehermentesen átadandók az átlcwnYittk Az 1880. évi XXXI. te. és az 1880. évi IV. te. értelmében az állam a vasutat meg is válthatja és­pedig: 1. bármikor 1938 előtt is,, ha a HÉV oly csatla­kozást nyer, mely annak összekötő, vagy átmeneti út- irányi jelentőséget ad, továbbá mihelyt a törvényho­Morbitzer Nándor &£ Budapest, Vili, Üliöi-úf 66/b. Telefon: József 310—90. zás a vasutat fővonalnak nyilvánítja. Ez esetben a megváltási ár egyösszegben esedékes és az engedély- okmányban megállapított építési tökénél kisebb nem lehet; 2. 1938 júliustól kezdve az államnak feltétlen megváltási joga nyílik meg. Ez esetben a megváltási ár nem tőkében, hanem az engedélyidő hátralevő tar­tama alatt fizetendő évjáradékban egyenlítendő ki, mely évjáradék összegét a vasút utolsó 7, illetőleg a 2 legrosszabb év levonása után fennmaradó 5 üzlet­évi tiszta jövedelmének átlaga képezi. Az eredeti engedélyokirat szerint azonban az év járadék a befek­tetett tényleges építési és üzletberendezési tőke 5%-ánál kevesebb nem lehet. A felértékelés keresztülvitelekor ezt a törvényes szabályozást akként módosították a HÉV és a keres­kedelemügyi kormány között, hogy a megváltási év­járadék minimuma az 1925 január 1-e előtti arany­korona értékű építési és üzletberendezési tőkével azo­nos pengőtöké 4%-a és az újabbi beruházások 5%-a. Egy most történő megváltás' esetén a 68 éven át fizetendő megváltási évjáradék tehát kitenne: 66,319.520.— P tényleges építési tőke 4%-át . . . 2,652.780.— P 11,000.000.— P új beruházás 5%-át..................................... 550.000.— „ ös szesen: 3,202.780.— P Ezzel szemben a Banque Gommerciale ajánlata csak évi 2,100.000 pengőt és ezt is csak 30 éven át követeli. Az engedélyidőből még hátralevő 68 év alapul­vételével a megváltási járadék 7%-al tőkésített mai értéke 45,276.000 P, holott a Banque Commerciale ajánlati ára mindössze 26,059.000 P. Nem lehet kétséges egyébként, hogy a székes- fővárosnak felajánlott HÉV részvények olyan va­gyonértékek, amelyekre a székesfővárosnak eddig semmi igénye nincs és. azokat egyedül vétel révén szerezheti meg. Részletes számítás Az engedélyokirat 9-ik j-a értelmében a HÉV szabadon állapítja meg tarifáját, amelynek maximális tétele személy- és koesikilométerenként a II. osztály­ban 11.6 pengőfillér, a III. osztályban 6.98 pengő­fillér. A havibérletek kiadására a HÉV kötelezve nincs, de ilyeneket ezidőszerint kiad. Az engedély- okirat szerint tanulóbérletjegyeknél 33y3%,, a mun­káshetijegyeknél 40% kedvezmény adandó, a menet- jegyárakból. Ezzel szemben a HÉV ezidőszerint a tanulóbérletjegyeknél 50—90%, a munkáshetijegyek­nél 40—80% engedményt ad. Noha erre kötelezve nincs, a HÉV kiad a BSzKRT-ra is érvényes átszálló-, menettérti, heti és havi bérletjegyeket, amelyek az utasra nézve még to- válbbi kedvezményt biztosítanak. Ezidőszerint az érvényben lévő tarifa az összes relációkban az engedélyezett maximumon lényegesen alul marad. A luxembourgi Banque Commerciale a HÉV összes forgalomban lévő részvényeit, de minimum azok 75%-át ajánlja fel Budapest Székesfővárosnak. A részvények vételára, a részvénytőke 100%-ának alapulvétele mellett 30 éven át fizetendő 2,100.000 pengő járadék. E járadéktöke értéke az ajánlatban foglalt 7%-os kamatozás figyelembevételével 26 mil­lió 59.000 pengő. A vételárat a székesfőváros 7%-kal kamatozó kötvényekben fizeti ki az eladóknak, akik e kötvényeket 'teljes névértékben veszik át. E kötvények kiszolgáltatása ellenében a székes- főváros 347.950.5 HÉV részvényt, 9.629 HÉV élve­zeti jegyet, továbbá ingyen 6.585 Haraszti-ráckevei HÉV elsőbbségi részvényt és 683 Haraszti-ráckevei HÉV élvezeti jegyet kapna. Amennyiben a székesfőváros nem az összes HÉV részvényeket venné meg, úgy a kikötött annuitás aránylagosan csökkennék. Az ajánlat szerint 1—1 részvény vételára kb. 74 pengőt tesz ki; e bruttó vételárból leszámítandó azon­ban kb. 20%, mert a 7%-kal kamatozó székesfővá­rosi kötvények nemzetközi pénzpiaci 85%-os jegy­zése és az ajánlgt által konsziderált. parin való átvé­tel között 15%-o$1 differencia áll fenn és emellett az eladó vállalja a . jegyzési díjak, kibocsátási illetékek és elhelyezési költségek fedezését is, amely költségek további kb. 5%-ot tesznek ki. Egy-egy HÉV részvény vételára ennek figye­lembevételével tehát csak 60 pengő. Ebből az összegből is levonandó azonban rész­vényenként kb. 20 pengő. A 30 évre kötelezett évi 2,100.000 pengős annuitás letörlesztése után ugyanis a főváros további 38 évig ingyen élvezi a vaséit jöve­delmét, e jövedelemből pedig 1—1 részvényre kb. 20 pengő esik. Ennek figyelembevételével egy HÉV részvény tulajdonképpeni vételára az ajánlat szerint mind­össze 40 pengő, illetőleg a következőkben említendő sorsolás útjáni részvénytörlesztés figyelembevételével, melyből egy-egy részvényre kb. 3 pengő esik, mind­össze 37 pengő. Mesinyire becsüli a BSZKRT a HÉV-et ? Az ajánlat elgondolása szerint a főváros tőke­értékében 26,059.000 pengőt kitevő járadékért meg­szerzi a HÉV összes részvényeit. Tekintettel arra, hogy a főváros ezt a 26,059.000 pengő vételárat 30 éven át visszafizetendő kötvények­kel egyenlíti ki, a kötvénytartozás 30 év múlva tel­jesen le lesz törlesztve,, úgyhogy a HÉV részvények 30 év múlva teljesen ingyen maradnának meg a fő­város birtokában. Ettől az időponttól kezdve a fővá­ros még további 38 évig fogja a HÉV tiszta jöve­delmét élvezni. Ha ezt a tiszta jövedelemét csak 2,100.000 pengővel vesszük fel, mint legpesszi- misztikusabban kalkulált minimummal, úgy ezáltal a székesfőváros további 27,705.000 pengő tökéhez jut ingyen. Tekintettel pedig arra, hogy a főváros tulajdo­nába kerülő HÉV részvények, melyek az engedély- okirat értelmében a koncesszió lejárta előtt teljesen törlesztendők, az üzleti jövedelem terhére évenként ki- sorsoltatnak és 100 pengő n. é.-ben beváltatnak, a székesfőváros e sorsolás útján az engedély lejártáig a megveendő 347.950 darab részvényért összesen 34 millió 795.000 pengő tőkét készpénzben vissza fog kapni. A fenti alapgondolat mellett az ajánlat felett való döntés csak két szempont elbírálását feltételez­heti: Mi a jelenlegi értéke annak a vagyonnak,, melyet a főváros a HÉV részvénypakettjének megszerzése által megyesz; kell-e a fővárosnak e részvénypakett megszer­zése céljából, azaz az annuitás fedezése céljára költ­ségvetési terheket vállalnia? A BSzKRT a tanács által feltett ama kérdésre, hogy a HÉV vagyontömegének mi a jelenlegi értéke, csak részben felelt meg. A vasútüzem természete szerint az üzem által képviselt vagyonérték legjelentősebb hányada 2 kate­góriában rejlik: egyrészt a pályákban és magas­építményekben, másrészt a forgalmat lebonyolító jár­műparkban. Értékelést a BSzKRT jelentése csak a pályák és magasépítmények tekintetében adott, míg a járműállomány felülvizsgálatával megbízott VI. Munkacsoport szakvéleményében értékelést nem ter­jesztett elő. Annál értékesebb tehát az ajánlat elbírálása szempontjából az az adat, hogy a VII. Munkacsoport a BSzKRT jelentésén végigvonuló legpesszimisztiku- sabb és szerintünk helytelen értékelés mellett is a HÉV pályának értékét . . . 25,659.157.— P-ben a magasépítmények értékét pedig 3,686.050.— P-ben összesen tehát ezen első va­gyonérték-kategória értékét, a __________________ gördülő anyag nélkül . . . 29,345.207.— P-ben jelöli meg. Ha tehát a székesfőváros a HÉV részvénypa­kettje alakjában nem kapna semmi egyebet, csak a pályát és a magasépítményeket (járműpark nélkül), úgy már ezek alakjában is több, mint 3 millió pengő­vel nagyobb értéket kapna kézhez, mint a fizetendő vételár egész tőkeértéke. A reális becslés Tekintettel arra, hogy ilyenképpen a BSzKRT szakvéleményei a HÉV teljes vagyonértékéről nem adnak becslést, tájékoztatás kedvéért a következőkben több reális becslési alapot ismertetünk. A legtermészetesebb értékelési alap a HÉV-be ténylegesen befektetett építési és üzletberendezési tőke, amely az eddigiek szerint: 1925 jan. 1-ig . . . . 76,930.000.— P 1925 óta újabb beruházások címén ...................................... 11,000.00.— „ összesen tehát kb. 88,000.00.—P. A másik reális értékelési bázisa a vasútnak az a költség,, amelybe a vasút megépítése ma kerülne. Ezt a költséget báró D’Ornellas, Európa egyik legkivá­lóbb vasúti szakértője, aki a Balfour Beatty & Co. londoni cég, illetve a HÉV angol részvényesei megbí­zásából 1926 decemberében a helyiérdekű vasutat fe­lülvizsgálta és felbecsülte, figyelemmel arra, hogy a megépítési költségek és munkabérek a háborúelőtti ér­tékeknél 30—40%-kal többet tesznek ki, minimálisan a tényleg befektetett tőke 130%-ára, tehát közel 114.5 millió pengőre becsülte. E helyütt említjük meg azt, hogy véleményében báró D’Ornellas a HÉV műszaki állapotáról minde­nütt igen) elismerően nyilatkozik. így a vonalakról megállapítja, hogy „a vonalak mindenütt igen jók és masszívak, az újabb részlete­ken, mint pl a gödöllői vonalon, kifejezetten ki­tűnőek.” „Az elektromos felszerelés elsőrangú”. „A HÉV jól fel van szerelve az összes szüksége« kocsiszínekkel, javítóműhelyekkel, alkalmazott lakó­házakkal, stb., stb.,, amelyek mind masszívan vannak építve és jókarban varnak tartva”. Bármelyikét vegyük a fentebbi értékelési lehető­ségeknek számításaink alapjául — mondja a kisebb­ségi vélemény — a Banque Commerciale 26,059.000 pengős ajánlata minden esetben a HÉV jelenlegi reális értékének csak töredékét teszi ki. A BSzKRT III. munkacsoportja által előtérjeez-

Next

/
Thumbnails
Contents