Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-05 / 9. szám
Budapest, 1930 március 5. 7 Végre rendezik a Gellert teret Ay, a» éveik óta folytatott akció, amelyet a. Fővárosi Hírlap mdított a budai forrásvidék, a Duna- part Gellert tér és Rudas-fürdő közötti szakasza, a fedett kolonád és a Gellért tér rendezése érdekében, úgylátszik, végre is eredményes lesz. A városrendezési ügyosztály már tavaly 300.000 pengőt állított be a Gellért tér burkolatának rendbehozására a költségvetésbe, s ez a pénz most rendelkezésre is áll. A térség egyszerű aszfaltozása azonban nem oldja meg a kérdést. Erre az álláspontra helyezkedett legutóbbi ülésén a Gellért-fürdő és szálló fel- ügyelőbizottsága és úgy határozott, hogy a tér rendezése érdekében külön javaslattal fordul a tanácshoz. A bizottság javaslata az, hogy a rendelkezésre álló 300.000 pengőt egyelőre ne használják fel, hanem csak akkor, ha a tér rendezésének végleges tervei elkészültek. A Gellért tér, — mint a Fővárosig Hírlapban erre számtalanszor rámutattunk, — a főváros egyik legexponáltabb és idegenforgalmi szempontból legjelentékenyebb tere, ahol a Budapestre érkező idegenek csaknem száz százaléka megfordul. A tér mai állapotában a villamos és vicinális vágányok káoszával, a hotellel szemben álló balkáni jellegű piaci bódésorral és rendszertelen világításával, wem méltó a hely idegenforgalmi jelentőségéhez s a világviszonylatban is első helyen álló fürdőhöz és gyógyszállóhoz. Rendezni kell a Gellérthegy lábát is, a Halász Bástyához hasonlóan valami arhitektonikus bástyaszerű lezárással. Rendezni kell az újjonan fúrt forró vizű kút környékét, s föléj c ivócsarnokot kell létesíteni, ahol a kúrázók szemeláttára bugyogjon fel a ma leszorított feltörő víz, alkalmas lejáratot kell a térről létesíteni a földalatti barlangokhoz, ahol alvilágian misztikus környezetben fakadnak a mélységekből a fürdő gyógyító forrásai. Olyan feladatok ezek, amit egyszerű újraburkolással megoldani nem lehet, s ilyen körülmények között pénzkidobás volna a közönséges rendezés. A bizottság arra kéri a tanácsot, hogy alakítson sürgősen külön szakértő bizottságot a tér összes rendezési problémáinak megbeszélésére. A bizottságban építészek, balneológusok és városrendezők foglaljanak helyet, azután pedig hirdessen rövid terminussal nyilvános, esetleg országos pályázatot, hogy a nyárra, amikor a Szent Imre évvel kapcsolatban megindul a nagy idegenforgalom, a térség rendezése készen legyen. A rendezés egyik legkiválóbb városrendezési szakértőnk szerint két irányú lehet. Vagy az olasz városok tereinek mintája után a burkolat anyagának megválasztásával, valami szökőkút és néhány szobor felállításával és természetesen az oda nem illő és zavaró környezet teljes eltávolításával lehet rendezni a teret, vagy valami kertészeti megoldást kell keresni, amely fiTajnedííBS épületek kiszárítása szabadalmazott falfűrésszel Talajnedves kő- és téglafalazatok szigetelése és kiszárítása, talajvíz-szigetelés, házigomba kiirtása. Költségvetések díjmentesen! PÉTER ERMŐ Ve, SZEMÉLYNÖK UCCA W. VI. 2. Teleién; Au*. 161-12 ROYAL BENZIN alegjobb üze uanyagot é> a legjobb amerikai Rendway-olajat szolgáltatják SKUTAK PAJOR ■. LÁSZLÓ Budapest, V, Váci út 18 Tel.: Aut. 189-58 és 290-07 BÖHM GYULA útépítési és kö- ÚJPEST, Tavasz II. 7 v ezé sí vál alkozó TgIcÍÓII; A. 944-52 esetben a tér közepére a forgalmi követelmények szem előtt tartásával kisebb park-oázist kell telepíteni. Bármilyen legyen is a megoldás, az a fontos, hogy mielőbb kezdjék el és ügyeljenek arra, hogy a kívánatos rendezés valóban kielégítő, esztétikus és a tér jelentőségéhez méltó kivitelű legyen. Milyennek kellene tennie a Gellért térnek? Érdekes és figyelemreméltó itt ismertetni Hegedűs Armin ny. műsz. főtanácsos, a Gellért-szálló és fürdő egyik tervező-építészének véleményét erről a kérdésről. Hegedűs Ármin abban látja a fürdőfejlesztési akció sikertelenségének egyik okát, hogy felvetődő komoly tervek és javaslatok nem is kerülnek szakszerű elbírálás alá, elfelejtődnek, majd időnként fantasztikus elgondolásokkal kibővítve merülnek fel és merülnek el újra. A Szent Gellért- és Rudas-fürdők közötti gyógy- park eszméjét még 1911. évben vetette fel elsőnek Hegedűs és akkor erről aránylag nem nagjr áldozatokkal megvalósítható komoly tervek és javaslatok is készültek. E tervek szerint a mostani Gellért-rakparton a villamosközlekedés, az alsó rakpart fölé létesítendő viaduktra helyezendő át. A hegyet szegélyező kerítés eltávolítandó és a lejtős parksávok kiszélesítendők, annyira, hogy a könnyű kocsiközlekedés az úttesten lebonyolítható maradjon. A teherközlekedés az alsó rakparton bonyolítható le. Hármas fasor szegélyezné a felső sétautat. A Rudasfürdő előtti szélesebb területen zenepavillont és ezzel kapcsolatos kisebb ivócsarnokot keli építeni.. A sziklabemélyedésbe volt tervezve a most ismét felmerülő, a Gellérthegy tetejére vivő lift, amelynek tornya kecses szerkezettel és művészi kiképzéssel semmikép sem zavarná a hegy természetes szépségeit. Egészen fölösleges és anyagilag is kivihetetlen a Dunasoron végig a kilátást is elvevő fedett és zárt oszlopcsarnokot építeni. A Rudasfürdő kazánházának elbontása után a Hun- gáriaforrás kis ivócsarnoka is megnagyobbítható lesz. A gyógypark szempontjából ennyire volna szükség és ez nem kivihetetlen. A Szent Gellért-fürdő és szálló saját parkja kicsiny. Különösen áll ez a hullámfürdő létesítése óta. A gyönyörűen megépült hullámfürdő üzletileg is bevált, de félő, hogy visszafejlődik, mert a fürdő befogadóképessége kevés és a kertterület is kicsiny. Fontos és hasznos befektetés lenne tehát a Gellért- fürdő parkjának megnagyobbítása, amit a jelenlegi Kelenhegyi út első, túlmeredek szakaszának áthelyezése által lehetne elérni. Hegedűs érdekes terve szerint a Gellért-fürdő főbejárata előtt tágas tér alakulna ki, amelyből lépcsőzet vezethet fel a barlangkápolna elé. Innét a Kelenhegyi út széles karajban enyhébb emelkedéssel kanyarodna el a gellérthegyi vízműkért alsó részébe, amelyből ezáltal a mostani Kelenhegyi megszűnő útszakasszal együtt kb. 5600 m2 terület kapcsolódnék a fürdő jelenlegi kertjéhez. A hullámfürdő mellé még egy nagyobb és egy gyermekeknek szánt kisebb fürdőmedence volna létesíthető és a megnagyobbodott emelkedő park, a vöslaui fürdőéhez hasonló gyönyörű teraszos kiképzést nyerhetne. A Kelenhegyi út új útszakasza 20—25 m hosz- szúságban alagútban haladna, amely fölött az új fürdőpark kapcsolatot nyerne a vízmű kertjével. A Gellért-fürdő parkjának főbejárata a mostani Kelenhegyi út szakasz tengelyébe kerülne. Később rákerülhet a sor a Gellért-fürdő megépítése alkalmával tervezett áthidalásra is. A monumentális torony annak idején ezen áthidalás hídfője gyanánt épült. Az áthidalás túlsó hídfője lehetne indóháza a hegytetőre vivő lebegőpályának is. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építőmester Budapest,VI. Benczúr u. 17 Teleian 263-40 Mandorff és Társa Vas, (émiakatos és gépjármű áru munkák üzem» Budapest Vl.f Szabolcs ucca 9. Telefon: Aut. 142—67. I .AftVC?» nrTA központi fűtés, szellőztetés és fürdöberen- mA i U s “ « dezési vállalata. Épület-és díszműbádo- egészsóyügyi berendező gos, légszesz, vízvezeték, csatornázás és szivattyú berendezési telepe. Budapest, VII, Barcsay u. 9. Tel J. 360^70 Bánya és zúzótelep ; SosrsQsikőuj'aíu Telelőn: Automata 823-23 és 817-92 MÚLTÚIM ütSZVÉIITÍRSlStG Budapest,TV,, Bécsi ucca 4. sz. A bánya előállít: mindenféle szemnagyság:! zúzott kavicsanyagot, pormentes zúzalékot legjobb minőségben, előállít továbbá különböző méretű útburkolati idomköveket. Útépítési osztálya vállalja: makadámutak, szabadalmazott óriáskavics (Derieso) utak építését, mindenféle idomkőutak burkolati munkáinak előállítását, továbbá a „War- renite Bitulithic“ elnevezésű legjobban ismert bitumenes rendszerű utak építését. „Ki mini vei, arait' Maut£>ner-magnál jobbat sefiol sem Icapíjatl AUTHNER Ödön! MAGTERMELŐ ÉS MAGKERESKEDELMI RT. J Központ: Budapest, VII., Rottenbiller ucca 33 Újonnan átalakított és megnagyobbított belvárosi eladási helyisége Ferencrendi templommal szemben IV. KÉR., KOSSUTH LAJOS UCCA 4. SZÁM
