Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-05 / 9. szám
Budapest, 1930 március 5. Hűvös József-emlékUnnep a József városban A Józsefvárosi Egységes Párt klub>avatása — Botfai Hűvös József arcképének a leleplezése iipka Ferenc dr., Rubinek István, Kozma Jenő, Usetty Béla és Gaár Vilmos az avatóünneperc A Józsefvárosi Egységes Párt vasárnap este avatta fel ríj helyiségeit József körút 19. szám alatt. Ugyanezen alkalommal bensőséges ünnepet rendeztek botfai Hűvös József, a Józsefváros hajdani vezére emlékére és az új helyiség csarnokában leleplezték az emlékezésül állított arcképet és márvány emléktáblát. A kettős ünnep alkalmából a párthelyiségben nemcsak a kerület polgársága jelent meg igen nagyszámban, hanem a politikai élet számos előkelősége és a polgárság színe-java. A néhai vezér várospolitikus és Budapest villamosközlekedésének megteremtője emlékezetére állított emléktábla feliratát Bipka Ferenc főpolgármester szövegezte meg. A márványtábla jobb oldalán búzakéve van vésve, annak az összetartásnak jelképezé- sére, melyet a polgárság soraiban Hűvös József megteremtett. A szöveg a következő: BOTFAI HŰVÖS JÓZSEFNEK a szervezövezér emlékének — alkotómunkára egyesülő polgártársai 1930 március 1. A nagyszámú közönség soraiban ott voltak Bipka Ferenc főpolgármester, Kozma Jenő, Rubinek István, az Egységes Párt ügyvezető-elnöke, országgyűlési képviselő, Usetty Béla országgyűlési képviselő, Gaár Vilmos felsőházi tag, Glück Frigyes,, Bérezel Jenő alpolgármester, Gazdy Jenő postafőigazgató, Némethi) Béla tanácsnok, Seenger Béla kereskedelmi tanácsos, nagyiparos, az emléktábla készítője és még több százan mások. Az ünnepséget a Józsefvárosi Dalkör nyitotta meg a nemzeti Hiszekeggyel, majd lispka Ferenc dr- főpolgármester avatta fel az emléktáblát nagyobb beszéddel, s többek között a következőket mondotta: — A Józsefváros polgársága a mai ünnepi alkalommal szentélyt avat e helyiségben a társadalmi munka,, a polgári érdemek számára. A szentélyt szimbólumokkal szokták feldíszíteni. És amikor a Józsefváros polgársága ennek a szentélynek keresett szimbólumot, könnyen megtalálhatta, mert hiszen e városrésznek volt egy olyan vezére, akit a főváros egész társadalma tisztelt,, aki méltó szerepet vitt és közbeesü- lésben állott. Én — mondotta — alapvető igazságnak tartom, hogy aki az értékes múltat nem becsüli, az a jobb jövőt sem érdemli. És ennek a gondolatnak az igazságát látom a iózsefvárosi polgárság mai aktusában is, amikor ezt az új otthont Hűvös József képévei és emléktáblájával ékesíti fel. A főpolgármester ezután azt fejtegette, hogy nem tartozott Hűvös József politikai barátai közé, sőt ellenfele volt és mégis mindig ott volt, amikor valahol őt ünnepelték, mert benne a polgári erényeket, kívánta ünnepelni és a polgári erények kiváló megtestesítőjét ünnepli benne ma is. Hűvös József megérdemli, hogy a Józsefváros polgársága hálás legyen neki és kegyelettel őrizze emlékét. Hűvös József emléke alkotó és szervező munkát jelent. Ő a polgárságban rejlő nagy erőt odaállította a városvezetés munkájába és évtizedes munkával arra a színvonalra emelte, amelyen ez a város áll. A társadalom és az állam ereje a polgárság erejétől függ. Hűvös József ezt az erőt tömörítette. Aki a polgárságot igyekszik tömöríteni, az mindig a polgárság legnagyobb jótevői közé tartozik, mert bár minden társadalmi réteg munkájára szükség van, kétségtelen, hogy az állam a társadalom éltető eleme a polgárság. Én ilyen szimbólumnak tekintem Hűvös József emlékét. Azzal az óhajtással fejezte be beszédét, hogy az a szimbólum az a gondolat, amelyet Hűvös József emléktáblája jelent, necsak márványba vésve maradjon, hanem elevenen éljen minden egyes polgár lelkében is. Vezesse a polgárságot Hűvös József szelleme, amikor nemsokára újból döntenie kell a saját sorsa felett. ^A főpolgármester beszéde alatt az arcképről és emléktábláról lehullott a nemzetiszínű lepel, Gaár Vilmos ny. kúriai bíró, felsőházi tag avatta fel kegyele- tes szavakkal a jólsikerült arcképet: — Hűvös József nem a csaták diadalmas hőse volt, hanem polgár volt tetőtől talpig,, a polgári rend inkamans megtestesítője. A polgári munka szimbóluma, a polgári kötelességteljesítés megszemélyesítője. Hűvös József azok közé a férfiak közé tartozott, akik segítettek a polgári öntudat kifejlesztésében, aki mindig megmaradt polgárnak akkor is, amikor szellemi képességeivel már magasan kivált a' polgárság soraiból. Vezető, irányító és elhatározó elme volt, hivatott, választott vezér. Az az óhaja, hogy a Józsefváros, de az egész főváros polgársága legyen követője Hűvös József példa- adásának, az ő szelleme hassa át a Józsefvárosi Egységes Párt munkásságát. Az emléktáblát és az arcképet Gazdy Jenő ny. postafőigazgató vette át az elnökség nevében, méltatva Hűvös József érdemeit. Beszédét azzal fejezte be, hogy a fővárosnak magának is súlyos tartozása van Hűvös Józseffel,, a budapesti villamosközlekedés megteremtőjével szemben, amelyet azzal tehetne jóvá legméltóbban, ha egyik uecáját róla nevezné el. A dalárda énekével az ünnepség véget ért és az egybegyűltek lelkes hangulatban vonultak be az ünnepi vacsorához, melynek megkezdése előtt botfai Hűvös Iván elnök Horthy Miklós kormányzót köszöntötte fel: pártunk mai felavató ünnepe összeesik Horthy Miklós őíoméltósága kormányzásának tizedik évfordulójával. Nem ülhetünk addig le a fehér asztalhoz a mai napon,, amíg imába nem foglaljuk azt a hő kívánságunkat, hogy Horthy Miklós kormányzót az Űristen sokáig éltesse, adjon neki erőt, hogy fennkölt és nagy egyéniségéből kisugárzó erők révén hazánk polgársága a mai súlyos gazdasági válságot kiheverve ki- vehesse részét a talpraállás küzdelmes munkájából és megerősödve elérje az integer Magyarország feltámadását. Az ünneplő közönség állva hallgatta végig az üdvözletét, percekig éljenezte a kormányzót, elhatározta, hogy hódoló sürgönyt intéz a Józsefvárosi Egységes Párt az államfőhöz, majd eléneklete a Himnuszt. A vacsorán Bohn József elnök Bethlen István miniszterelnököt,, Bipka Ferenc főpolgármestert köszöntötte, méltatva a miniszterelnök és a hűséges katonája Bipka Ferenc felejthetetlen érdemeit. Bipka Ferenc közvetlen szavakkal válaszolt a köszöntésre és azt hangoztatta, hogy a polgárságnak ez a kitörő lelkesedése nem neki szól, hanem a zászlónak, amelyet ötévvel ezelőtt kitűzött és annak a férfiúnak, aki e zászlót kezébe adta, a magyar nemzet nagy és kiváló vezérének, Bethlen Istvánnak. (Nagy éljenzés.) Én elfogadom ezt az elismerést,, mint az ő szerény hűséges katonája, — az ő számára. Ezután megemlékezett arról, hogy amikor öt évvel ezelőtt elfoglalta a helyét és felhívta a polgárságot a béke, a kölcsönös megbecsülés, az alkotó munka politikájának követésére, kevesen voltak, de annál többen a gúnyolódok és kétkedők. A kevés fegyvertársak között elsők között állt melléje Kozma -Jenő és Glück Frigyes. Boldog vagyok, — mondotta — hogy mint szerény polgár és közkatona, azon a ponton, ahova a Gondviselés akaratából az ország vezetői állítottak, becsülettel teljesítettem kötelességemet a főváros javára. Ezután azt hangoztatta, hogy ma ugyanaz a programja,, ami öt évvel ezelőtt volt: a béke, a testvéri összefogáson alapuló kitartó polgári munka. Állapítsuk meg, hogy csak ez menthetett ki bennünket a rettenetes mélységekből, ahol voltunk. Könnyen felejtünk, de jusson eszünkbe, hogy hol voltunk tíz év előtt és hol vagyunk ma. Ma igen sokan vannak, akik könnyűszerrel kritizálják a munkát, amit az ország vezetői végeznek, holott ismerjük el, hogy emberfeletti volt a munka, amit az ország élén álló férfiak végeztek a haza és a nemzet megmentésére. A főváros polgársága — mondotta — a közel jövőben ismét nehéz feladat elé lesz állítva, amikor újabb hat évre megválasztja a város ügyeit intéző testület tagjait. Ezután azt fejtegette a főpolgármester, hogy súlyos hibának és bűnnek tartja a polgárság minden széttagolását és a különböző noli- tikai szempontoknak megfelelő széttagolási kísérleteket. Súlyos hiba,, hogy a polgárságba rejlő erőt társadalmi osztályok szerint, felekezetek szerint osztályozzák, akarják tagolni. A polgárság óvakodjon jelszavaktól. Nagyon helytelen minden kísérlet, amely a polgári erők megosztását célozza. A polgárságnak nem jelszavak kellenek, nem érdekli az országos politika, hanem azt akarja, hogy jó, olcsó és gyors köz- igazgatás legyen, takarékos, tiszta gazdálkodó szellem érvényesüljön. Ez érdekli a polgárságot, nem faji és felekezeti kérdés. Be kell látni minden polgári vezető férfinak, hogy a polgárságnak közös frontot kell alkotni azzal a másik fronttal szemben, amelynek célja a polgári társadalom gyengítése, s amelyik front ki akarja ragadni a polgárság kezéből a vezetést. A polgárság ne engedje magát megtéveszteni jelszavakkal és ígéretekkel, járjon a polgárság egyenes józan útján s ha összefog, akkor elfogjuk vezetni a polgárságot oda, ahova valamennyien vágyunk, a boldogabb Budapestre. Dr. Faith ügyvezető elnök a párt alakulásának előzményeit és Hűvös Iván munkásságának eredményeit méltatta, rámutatva arra,, hogy atyja nyomdokába lépve fáradságot nem ismerve, késedelem nélkül állott oda a szervezkedés élére a polgárság érdekében. Ezután Kozma Jenőt, az Egységes Községi Polgári Párt központi elnökét aposztrofálta,, mire Kozma Jenő nagyobb politikai beszéddel válaszolt. Azt fejtegette, hogy a polgárság közötti áthidalhatatlan szakadékok csak mesterségesek, csak látszólagosak és pártpolitikai érdekeket szolgálnak, amit egyesek ér- vényesiilniakarása fűt. Ripka Ferenc mint kormány- biztos volt az első,, aki az üzemi gazdálkodás felülvizsgálatát követelte, már öt évvel ezelőtt elsőnek. Emiatt annak idején sok támadás is érte az autonómia védelmének cégére alatt. Ma is e szellemben dolgozunk. A szembenálló pártok, akiknek képviselői öt éve ülnek nyugodtan^ az igazgatóságokban, a választásokig semmit^ sem szóltak és most az autonómia állítólagos védelmében, de az autonómia kárára felhánytorgat- nak olyan adatokat a parlamentben, amik nem az országgyűlés, hanem a autonómia elé valók. Ezekkel a ténykedésekkel az egész ország hangulatát a főváros ellen heccelik, az autonómia prononszirozott védelmezői. _ Yálasztási harc ez és arra folyik a verseny, ki tudja jobban elhitetni a lakossággal, hogy egyedül csak ő mentheti meg a fővárost és az országot. Nem ßngedem Ripka Ferenc elsőségét az üzemi kérdés re- viziójában és a mi pártunk érdeme, hogy minden üzemben folyik a tisztító munka. Ezután Kozma Jenő azt fejtegette,, hogy mostanában mindenki politizál, csak gazdaságpolitikával nem foglalkoznak oly mértékben, ahogy kellene. Igaz, hogy ezt szemrehányásul hozták fel a kormány ellen is, de lehetett-e addig gazdasági politikát csinálni, amíg nem volt meg az alap, a pénzügyi szuverénitás. Ezt pedig csak most kaptuk vissza Hágában. Hága után csak ma tarthatunk ott, hogy követelhetjük a helyes gazdasági politikát és sürgethetjük a külföldi kölcsönt, hogy azt helyesen felhasználhassuk. Most már meg van a remény, hogy hamarosan megkezdődik a beruházás, &z alkotó munka es talpra állunk. Kozma Jenő ezután azt fejtegette, hogy nem engedi a demokratikus és a szabadelvű jelszó kisajátítását egyes pártoknak. Pliivös József maga is ízig-vérig polgár- volt és lehet-e antidemokráeiáról beszélni, amikor a főpolgármesteri székben a hajdani koldusdiák ül és a miniszterelnökhelyettesi méltóságot egy szegény kisiparos fia tölti be. Én •—- mondotta — nem akarok demokratkusabb és liberálisabb lenni, mint ezek a férfiak, de százszázalékig az vagyok. A magyar közéletből el kell tűnni a frakcióknak, amelyek szétforgácsolják a polgárságot. A polgári egység programjában bent foglaltatik minden demokratikus és liberális jelszó nélkül a nemes liberálizmus, az igazi demokratizmus, anélkül azonban, hogy a polgárságot szétválasztaná. Kövess János és Rubinek István országgyűlési képviselők az Országos Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt ügyvezető elnökét köszöntötte, majd Usetty Béla a kerület képviselője buzdította a polgárságot összetartásra, végül Rubinek István szólalt fel s ezeket mondotta: — Az Országos Egységes Párt elnökségének megbízásából és tagjai képviseletében jelentem meg a mai ünnepen, hogy tanúbizonyságot tegyek arról a testvéri együttérzésről, amellyel a hatalmas párt, amelyben az ország dolgozó népének, lakosságának minden rétege képviselve van, a Józsefváros ünneplő polgársága, a Józsefvárosi Egységes Párt iránt viseltetik. A két egységespárti szervezet tömörüléséből ma létrejött frigyből a polgárság küzdelmének nagyarányú megerősödését várja. Ezután arról beszélt, hogy a mai közéletet a jelszavak dominálják. A háború előtti Magyarországon két irányzat volt, egyik a konzervatív, a másik a szabadelvű irányzat, de mind a kettő egy volt a haza izzó szeretetében. Ma a két irányzat egymással látszólag szemben áll. Az Egységes Pártban azonban mind a két irányzat, nemes értelemben véve tovább él. A mai konzerva- tizmus más mint a régi volt és ha vizsgálgatjuk, köny- nyen kibújik a reakciós törekvés, a liberalizmus jelszavai mögött pedig ott lappang a radikalizmus. Az Egységes Párt programjában él mind a kettő. Kon- zervativek vagyunk mi is. Az ősi ezeréves hagyományokhoz és az ősi magyar televényhez való ragaszkodással, és liberálisak vagyunk mi is, annak a liberá- lizmusnak a hívei, amelynek művelői között nagy történelmi neveket találunk. A konzervatizmus és a liberalizmus jelszavához újabban egy harmadik irányzat járult, a demokrácia. Demokraták vagyunk mi is, de a mi demokráciánknak szép tartalmi valósága mellett megvannak a határai is. A mi demokráciánk a történelmi, évszázados gyökerekből táplálkozva meríti az erőt, amel'y hivatva van harcolni újabb évezredek zivatarával és amelynek lombja beárnyékolja az egész nagy Magyarországot, a nemzet minden rétegét. Ez a mi demokráciánk, amit úgy lehetne legjobban körülírni: jog és törvény előtti egyenlőség és egyenlő érvényesülési lehetőség mindenki számára. Nagy küzdelem előtt áll a polgárság, amelyet csak úgy vívhat meg eredményesen, ha egyesülve, közös fegyverzetbe egy fronton áll szemben a másik fronttal. Ne álltassuk magunkat. Aki azt állítja, hogy a szocializmus állami berendezkedés és egyszerű társadalmi reform, az téved. Semmi egyéb az, csak egy átmeneti állapot, amelyben nincs megállás. Nézzük Ausztriát és Németországot, ahol lépésről-lépésre távolodnak el a polgári, berendezkedésektől, nézzük Oroszországot, ahol nincs megállás. A polgári társadalomnak a szocializmussal való harcra kell készülnie. Egyetlen fegyver van, az egyesülés. Arra kérte a polgárságot, hogy bizalommal tartson ki vezérei mellett és akkor a polgárság boldogulása és ezzel a haza üdve és a főváros jövője biztosítva lesz. x A vacsorán mindvégig lelkesen ünnepelték a kormányzót, Bethlen Istvánt és a jelenlévő politikusokat, máj d még számos más felköszöntő hangzott el. _____ ST ERN EMIL ÚT-, CSATORNA- és MAGASÉPÍTÉSI SZERSZÁM- ÉS MŰSZAKI ÜZLET BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 32.
