Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-05 / 9. szám
NEM KELL 36 MILLIÓ PENGŐ a vízművek rekonstrukciójához §3ár®mfi9Béres emeléssel is meg leltet walósífarJ a beruházásokat, állapította meg Dórner Gyula — Borvendég tanácsnok ismertette az Egységes Községi Polgári Pártban a vízművek rekonstrukcióiénak pénzügyi lehetőségeit Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn délután folytatta a vízművek zavarainak megvitatására és a segítés lehetőségeinek megállapítására összehívott ankétet. A múlt hétfőn tartott első értekezleten Paulovits Viktor, a vízművek .vezérigazgatója a kérdés műszaki részeit világította meg, hétfőn pedig Porvendég Ferenc tanácsnok, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetője a. rekonstrukció pénzügyi vonatkozásait tárta fel az értekezlet előtt. Kozma Jenő elnök, üdvözlő szavai után, felkérte Borvendég Ferenc tanácsnokot előadása megtartására, amelyben a tanácsnok a következőket mondotta el:-— A kérdés kivizsgálásának bázisául azt a tényt kell elfogadni, hogy mai állapotukban ff vízmüvek nem elégíthetik ki a főváros lakosságának vízszükségletét, ezért különböző invesztíciókra van szükség a vízellátás zavartalan biztosítása érdekében. A múlt értekezleten ismertetett invesztíciók költségeire 36 millió pengős beruházási kölcsönt 'kell felvenni., ami természetesen a fővárosra nagy anyagi megterhelést jelent és olymódon lesz keresztülvihető legkönnyebben, ha a főváros a vízdíj köbméter egységárát 6 fillérrel felemii. Ez a felemelés kényszerhelyzetben történik és amint lehetőség nyílik, természetesen megszűnik, Az előadó az egységár felemelésének szükségességét a vízművek anyagi helyzetével bizonyította és a, számadatok egész sorával illusztrálta. Mindenekelőtt párhuzamot vont a vízművek háborúelőtti és mostani állapota között. A háborúelőtti idők óta jelentékenyen szaparodott a személyzet és emelkedtek a személyi kiadások. A békebeli állapottal szemben való változást részben a 8 órai munkaidő behozatala idézte elő, mert ennek folytán a munkáslétszámot körülbelül egy harmadával kellett emelni, ezenfelül 1918 óta a munkabérek körülbelül 111 százalékkal emelkedtek. A vízművek gazdálkodása mindezen plusz-kiadások ellenére igen eredményes volt. 1928—29-ben 3 és félmillió pengő felesleget értek el a vízmüvek. Ezt a nagy bevételi többletet, az előző évek forró nyári időjárása alatt történt nagy vízfogyasztással lehet megmagyarázni. Ezekre a nagy feleslegekre azonban állandóan számítani nem lehet. Különben is a feleslegeket a vízmű nem fordíthatja amortizációra, mert folyó kiadásokat is fedeznie kell, már pedig mind a kettőre a felesleg nem is lenne elég. Már most vagy a főváros vállalja az invesztíciók terhét a budget számlájára, vagy fel kell emelni a vízdíjakat. (Fagy ellentmondások.) Rámutatott arra ezután a tanácsnok, hogy a budapesti vízdíj aránylag olcsó és még az emelés mellett sem lenne nagyobb, mint nagyon sok európai nagyvárosban. Különböző argumentumokkal indokolta még a vízdíjak felemelésének szükségességét, majd azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy a vízművek rekonstrukciója nem tűr késedelmet, a tervezett munkákat haladéktalanul végre kell hajtani, ha a vízszolgáltatás zavartalanságát biztosítani akarjuk. A pénzügyi és a technikai megoldás végleges lebonyolításának formáját a közgyűlés lesz hivatva eldönteni. DOHA DOHÉ ES TAKSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK G9ÄRI RAKTÁRA a „PAPIRMALOM“.hoz Alapítva 1790-ben Bndnpest, IV, Aranykéz utca 6 MaRGALIT ANDOR ÉS ÖDÖN MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER, VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, I., KELENHEGYI ÚT 11-13 TELEFÓNSZÁMOK: LÁ 15—14 fts 12—8 Kozma Jenő köszönetét mondott a tanácsnok érdekes előadásáért és csupán azt jegyezte meg, hogy a mai viszonyok nem igen alkalmasak a víz egységárának felemelésére. Az előadást követő vita során először Németh Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke szólalt fel. Elismerte, hogy a vízmű rekonstrukcióját halasztani nem szabad, viszont az ügyosztályi, előterjesztésben preliminált invesztíciós költségeket nagyon sokalja és nem is fogadja el reálisnak. Ezért azt kívánja, hogy ezt a prelimináló számítást szakértőkkel vizsgáltassák felül. A vízdíjak felemelését a leghatározottabban ellenzi, mert az csak a lakosság egy részét, az ingatlantulajdonosokat terhelné, ez pedig teljes igazságtalanság lenne. Ezután rátért a vízművek gazdaságpolitikájának bírálatára, elmondotta, hogy 1929-ben a vízművek kiadásai négyszerte nagyobbak voltak, mint 1912-ben, a személyzeti kiadások pedig ötszörösre emelkedtek. A személyzet létszáma megháromszorozódott, jóllehet az üzem alig nagyobbodott. Például műszaki főtanácsosa 1912-ben egy volt a vízműveknek, ma pedig hét van. A szénköltségek kétszeresére emelkedtek, követelte, hogy a vízművek egész gazdálkodását vegyék vizsgálat alá. Majd azt hangoztatta, hogy először az üzemi kiadásokat kell csökkenteni és azután lehet csak beszélni a költségek előteremtésének minéműségéről. A vízdíjak emelésére gondolni sem lehet. Követelte, hogy a víz tisztításához szükséges intézkedéseket haladéktalanul foganatosítsák. Az ügy ősz táp" előterjesztése ezzel a kérdéssel nem foglalkozik kielégítő módon. Kérdés az is: a főváros hogyan fogja a vízmüvektől kapott feleslegeket visszatéríteni. Ezt az összeget és a megtakarításokból várható pénzt lehet majd az üzemek rekonstrukciójára fordítani. Meg kell állapítani ebből a két tételből, mekkora összeg várható. Amíg a vizsgálat ’mindezt nem tisztázza és országos tekintélyek véleménye el nem hangzott, addig nem lehet dönteni. Áronja vissza az ügyosztály a javaslatot és úgy a beruházás, mint a víztisztítás tekintetében hallgassa meg előbb a szakértőket, azután készítsen új javaslatot. Dorner Gyula miniszteri tanácsos volt a következő felszólaló, aki a földmívelésügyi minisztérium műszaki osztályának vezetője és fiatal mérnök korában maga is a székesfővárosi vízműveknél szolgált. Dorner Gyula azt a véleményét hangoztatta, hogy az előterjesztés túlmagasan állapítja meg a szükséges kiadásokat. Azonkívül nem is kell mindent egyszerre megépíteni, vannak olyan dolgok, amelyekre egyelőre nem is lehet szükség. Így pl. a budai új vízmű és a káposztásmegyeri telep összeköttetése van tervezve az új Hun- gária körúti hídon át. Egyelőre még a híd messze van, tehát mellőzhető az erre szánt másfélmillió is. Az új vízmű parti gépházának megépítését és berendezését sem kell egyszerre elvégezni, úgyhogy körülbelül egymillió 800 ezer pengőt itt is nélkülözni lehet. A lakóházak építésére szánt 250 ezer pengőnél is várható kb. 100.000 pengős megtakarítás, valószínűleg el lehet tolni az új telep és a Krisztina közötti új főcső elkészítését, úgyhogy végeredményben 13 és félmillió pengő az az összeg, amire momentán nincsen szükség. Ilyenformán 36 millió helyett 23 és félmillió pengő kell csak a rekonstrukció elkezdéséhez és ezenfelül nyugodt lelkiismerete szerint a kivitelnél is legalább 10%-ot szintén meg lehet takarítani, esetleg még többet is. Kerekszámban 20 millió pengőre értékeli azt a munkát, amit azonnal el kell végezni. Ebből az új budai vízmű csőkútjárnák egy harmada épülne meg, az új alagutak, az új ikercsatoma és az összes egyéb Biztonsági berendezések. Közúti gőz- és motorhengerlést , , „ "!'*WOLFF ERNŐ 8QrBSny0lm; WOLFrtac Tel.: Lágymányos 13-82 Budapest-Kelenföld, Budaörsi-út 101 TELEFON J. 415-07. ALAPÍTVA 1888-baa Köztisztviselők kedvező fizetési fel- tételek mellett kaphatnak nyugágyat, HAUSCHILD ALBERT ffijrsőágyat, sátort és hátizsákot Budap“‘' V"’ K4r°,V'k8rW ,5‘ slám' Szállít hivatalok részére IretkOtihevedert, por- ie padlótBrlőruhát, Budapest, 1930 március 5. \ buszmillió pengőt 8 és félszázalékos annuitással számítva, 1,700.000 pengő az, amire évente szükség^ lenne. Az 1928. évi zárszámadás adatai szerint 9 és félmillió pengő vízdíj folyt be, ami 55 millió köbméter fizetett vízmennyiségnek felel meg. A beruházás amortizációját csak a ma meglévő víztermelésre lehet bazírozni^ később az új budai vízmű első időben kilencmillió köbméteres produkciójával a fizetett vízmennyiség 67 millió köbméter lesz, végeredményben pedig 85 millió köbmétert lehet majd vízdíjjal megterhelni. Húszmillió pengő tehát okvetlen kell a rekonstrukcióhoz, ennek fedezésére pedig elégségesnek tartja az egységár 3 filléres felemelését. Az előrehaladott idő miatt Kozma Jenő az értekezletet berekesztette és a vita folytatását a jövő hétfő délutánjára halasztotta. SZÉKELY és MOTTL OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER, ÉPÍTÉS! VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, III., LAJOS U. 92, IV. EMELET. TELEFON: AUTOMATA 625-78. SZ. Briindl János Egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péterfly Sándor ucca 34. szám Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csatornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, csatornázásokat és deritőtelepeket. — TELEFON; József 313—19. DUNÁNTÚLI MÉSZ-JÉGLA-ésKÖiPARRT. Központ: BUDAPEST, V., GÉZA UCCA 5 Telefon Automata 218—05, 218—06. Sürgönyeim : DUNMÉSZ Szállít: Beszel, mészkövet, bazaltkavicsot. Vállal mindennemű kőfaragő-monkát Kareszek Ferenc Kazán és tartálygyár Telefon: L. 915—07 Budapest, VI., Václ-út 163 SCHIFF MIHÁLY p aszom ányos-mester, Budapest, IV. Prohászka Ottokár ueca 8. (Félemelet) EZÜST ÉREMMEL KITÜNTETVE. + TELEFON: AUTOMATA 834-76. A legszebb kivitelben készítek míndsaféle butorpaszományt, plimó- (paplan) zsinórt, horgelt rózsát, csillag gombot és gorob- áthuzást. Nftl ruhadiszeket, bojtokat, rojtokat, óveket, a legprecízebb, művésíi kivitelben. Celllárzslnórokat, továbbá selyem- és gyapjófonal adjusztálást és minden » szakmába vágómunkát^ MŰKŐHÖZ GRÁNITOT minden színben, mükömunkát legjobb kivitelben szállít BUDAPESTI KGGyáRHümmerle Rdolf utóda Budapest, V., Visegrádi ucca 65. ROTTER ZSK3MOND termény nagy kereskedő Budapest, V., Káder ucca 17a sz. Teleién: 297-18, 276-94. Rozsdamentes acélbeton „SÁRKÁNY BETON« 54125. sz. a. védjegyezve Budapest, V., Zoltán ucca 13. Teiefónsz.: Aut. ISO—54 Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Métely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Va»«zerkwet»k, lakatosmunkák, portálok. NAGY JÓZSEF ARANYOZOM ESTER Telep és mintaraktár: Budapest VII, Rózsa u. 3-5 TELEFON: József 344—58. KÉPKERETEZÉSEK Gyárt: ovál-, kör- és szegletes kereteket minden stílben és kivitelben. Készít: templombereudezés, szalón- bútorok, csillárok, termek és minden e szakmába vágó munkák aranyozását. OBERMflHH L FÉM IPARTELEPE BUDAPEST, Vili., SZIGETVÁRI UCCA 6. TELEFON ; J. 348-53. ALAPÍTVA: 1887 KITÜNTETVE: WELS 1888, BUDAPEST 1896,1906,1928. _____. Üzemi konyhák felszerelései. Sütóformák, fém- és bádogáruk, kávégépek gyártása. OVEGFfcSTÉSZETI ÉS ÜVEGMOZAIK MŰTEREM PALKA JÓZSEF Magyarország ozQstko«zo:ús Dvegfestőmestere Budapest, Vili,, Baross-u. 59. Tel. J. 302-28, Alapíttatott 1894 Biológiai szennyvíztisztítók, házi szenny- vízderítö aknák, csatornázások Schweiger Gyula mérnök Vili. Német ucca 5. szám. Telefon: József 446—74 NEKOLNY ANTAL ÉPITÖMESTE" Budapest, VIII,, KBzraktár ucca 24. sz. Telefán: Aut 873-72
