Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
20 Budapest, 1929 december 25. lakások egész sorozatát tervezte a fürdőépületbe és ebbe a fürdőbe, amely kimondottan a munkásosztály részére készült, — több kabinfürdő volt kontemp- lálva, mjait amennyi ma pl. a Rudas-fürdőben van. Csak véletlen szerencséje a fővárosnak, hogy ebből a meg nem érlelt tervből semmi sem lett. A célok meg nem értése és a feladat hibás felállítása vezet az ilyen torz gondolatokra, amelyek helyt állhatnak ott, ahol az építmények egy gazdag város jómódú polgárai számára készülnek, de minden esetre kiküszöbölendők egy szegény város budget- jéből. Az ellenkező véglet De nemcsak a kiviteli költségek, hanem már az előirányzatok is mutatnak olyan tüneteket, amelyek az okos takarékosság fogyatékosságára engednek következtetni. Mióta a törvényhatósági bizottság közgyűlése meghozta a hiteltúllépések meggátlását célzó ismeretes határozatát, azóta a költségelőirányzatok készítői a legtöbb esetben a.z ellenkező végletbe csaptak át és az építkezések költségeit oly magasan irányozzák elő, hogy az előirányzat 10—12 százalékkal (néha meg többel is) haladja meg a tényleges szükségletet. Kétségtelen, hogy az előirányzatok készítésekor helyes az óvatosság; de a túlságos óvatosság, illetőleg a tudatosan magas költségelőirányzás, tulajdonképpen pazarlásra vezet. Ha ugyanis a megállapított hitel túlmagas s építés közben kitűnik, hogy jelentékeny feleslegek mutatkoznak, úgy azonnal megjelennek szebbnél-szebb s legalább látszólag jobbnál- jobb kiegészítő és pótló tervek, újabb eszmék, amelyek azzal az indokolással, hogy hiszen fedezet van, minden módon érvényre jutni igyekeznek. Végre is az építőknek természetes törekvése, hogy alkotásaikat minél szebbé, grandiózusabbá tegyék s ennek a törekvésüknek igen nehéz ellenállni, ha a rendelkezésre álló hitel áthághatatlan korlátként nem áll a szebb és jobb gondolatával szemben. A szebb és jobb nem lehet egyedüli irányítója az építkezéseknek, mert. mindig ott kell állani intő jelként a célszerűségnek és rentabilitásnak, is csak ezek harmóniája eredményezheti a végső célt, — a jót! Egymüliós túlka 1 knlálás Ilyen tüneteket láthatunk az új központi szeretetotthon (szegényház) építési költségeinek előirányzásánál is. Ez az óriási 200.000 m3-es építkezés költsége beépített köbméterenklht 45 pengővel van előirányozva, dacára annak, hogy minden mellékköltség külön tételekben van felvéve. Ilyen körülmények között a költség legfeljebb 40 pengő lehet, úgyhogy a mellékköltségeket is arányosítva, kereken 1,000.000 pengővel több van. előirányozva az építkezésre az előreláthatóan szükségesnél. Ha ez az összeg meg is marad a leszámoláskor, úgy ez nem megtakarítás, hanem a túlmagas előirányzás eredménye lesz. Reméljük, hogy ezt az összeget nem fogják az ilyenkor igen könnyen születő „pótmunkák” felemészteni. Ugyanezt a túlmagas előirányzást látjuk az iskolák építésénél is, úgy hogy 5—6 iskola előirányzott költségeiből egy kisebb hetedik iskolát is fel lehetne építeni. Ijesztően merednek elő ezek a tünetek a főváros gazdálkodási rendszeréből, s mind azt bizonyítják, hogy a gondos körültekintés, a céltudatos megfontolás még nem foglalta el azt a domináló pozieiót az alkotó hivatalos tényezők gondolkodásában, ami azokat tulajdonképpen megilleti. A takarékosság helyett, — amiről olyan rengeteg sokat írnak és szavalnak, -— sok esetben inkább egy kis bohém köny- nyűvérűség, a higiénének fontoskodó előtérbe tolása vezeti a tervezéseket, ami messziről talán zsenialitásnak látszik, közelről azonban csak meggondolatlanság ! Ezen a helyzeten pedig csak a programok előzetes pontos kidolgozása, a acélok éles megállapítása, — ahol szükséges, — a jövedelmezőségi számítások (nem kormányozott) gondos megejtése, egyszóval a munkálat biztos megalapozása segíthet. Félre kell tenni a kalandos elgondolásokat, s ezek helyett a reális alkotások terére kell lépnünk. Nem a nagy, a szárnyaló gondolatok lenyűgözését jelenti ez, mert a fenséges alkotásoknak is meg vannak a maguk realitásai. Csakhogy ott alkossunk nagyot, pompásat, ahol a megvalósítandó gondolat is nagy, s no akarjunk bazilikát faragni a haszonra rendelt üzemi épületből. Egy jól megalapozott alkotás sohasem a polgárság terhe, hanem jólétének legbiztosabb bázisa lesz s az így befektetett milliók nemcsak az építő munka körül érdekelteknek, hanem a lakosság egyetemének fognak hasznára válni. iorbitzer Nándor építőmester J I Budapest, Vili, Üíiői-út 66/b. Telefon : József 310—90. rméa Víx $mnigyörf*\i és Társa fi QZZ-----------------------------— ‘ Te lt fon: József 8-07 Budapest: Vili, Baross-u. 88 LUTZ LAKK ÉS FESTÉKGYÁR RÉSZV.-TÁRS- BUDAPEST, VII,, ŐRNAGY UCCA 4. SZ. — Pesthy Pál, Ripka Ferenc és Kozma Jenő nagy beszéde a Terézvárosi Gazdasági Egyesületben. A Terézvárosi Gazdasági Egyesület kedden este összejövetelt, ezzel kapcsolatban társasvacsorát rendezett, amelyen megjelent Pesthy Pál ny. igazságügy- miniszter, az Egységespárt országos elnöke is, több képviselő kíséretében. Ott voltak: Görgey István, Unkái Takách Géza és Kozma Jenő országgyűlési képviselők, Ripka Ferenc főpolgármester, Bayer Antal, számos törvényhatósági bizottsági tag és a kerület iparos- és kereskedőtársadalmának számos reprezentánsa. A vacsorán háromszáznál többen voltak jelen. Bakonyi Pál dr. ügyvezető-elnök üdvözölte a megjelent politikusokat, az összes vendégeket, majd foglalkozott azzal a rettenetes válsággal, amely az egész magyar társadalmat sújtja. A kereskedő- és iparostársadalom panaszait Quitt Lipót vázolta. Pesthy Pál emelkedett ezután szólásra. A vidék és a főváros megértését és egymáshoz való közeledését hangoztatta és rámutatott arra, hogy legnagyobb elismerés illeti meg azokat, akik ezt a törekvést erősítik. — Nem mint pártpolitikus vagyok itt, hanem egy országos érdekeket átfogó eszme híve, a^ért, hogy az összefogás, az együttműködés politikáját szolgálhassam. Ezután beszélt a vidék és a főváros egymáshoz való viszonyáról, kapcsolatairól, egymásrautaltságáról és megállapította, hogy a fővárosnak érdeke a vidék boldogulása, a vidék érdeke a főváros virágzása. A magyar élet boldogulására és jobb jövőjére ürítette poharát. Farkas József dr., az egyesület elnöke, beszélt utána, aki Ripka Ferenc polgármester működését méltatta. Az egybegyűltek Ripka Ferenc főpolgármestert kívánták ezután hallani. A főpolgármester többek között ezeket mondta: — Öt és fél évvel ezelőtt, mikor Bethlen István, a magyarság nagy vezére kitűzte a polgári egység gondolatának lobogóját, ez a tábor volt az, amelyik elsőnek érezte meg ennek a programnak életbevágó jelentőségét. Bethlen István programja azt jelentette, hogy legyen vége a szertelen gyűlölködésnek, melynek gyümölcse csak rombolás lehetett. Ezután a főpolgármester arról beszélt, hogy a mai nehéz időben a polgári egységet próbálják minden oldalról megbontani. A gazdasági válság mellett erkölcsi válság is fenyeget. Vasárnap — mondotta — alakult meg egy új párt, amelyben az iparosokat és kereskedőket külön akarják tömöríteni. Ennél nagyobb tévedés még nem hangzott el politikai vezetők részéről. Hogy lehet elképzelni, hogy az iparosokat és a kereskedőket kirekesszék a polgárság nagy táborából és külön tömörítsék. A főpolgármester biztosítja, hogy az ország vezetői a legnagyobb nagyrabecsüléssel vannak eltelve ezen értékes társadalmi réteg iránt és teljes erővel igyekeznek őket támogatni. Ezután visszatért, a vasárnapi pártalakulásra. Legnagyobb hibának tartaná a' kereskedők és iparosok részéről egy külön pártba elszigetelődni. Képtelenség volna egy város polgári közösségéből önmagunkat kirekesztetni. Ez osztályharchoz vezetne. Ki ellen akar felvonulni ez az iparos- és kereskedőpárt? A lakosság, a polgárság ellen, amelyből él? Ez a tömörülés csak egyesek érdeke lehet. Görgey István arról beszélt, hogy ebben a súlyos időben mindenki politizál, mindenki kritizál, az okokat és a bűnbakokat keresi. Könnyű bűnbakot keresni, az elkeseredéseknek szabad folyást engedni, de ez nem célravezető, ez csak szubjektív politika. Hangoztatta a reálpolitika szükségességét. Kozma Jenő dr. azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyek mostanában a fővárosi törvénnyel kapcsolatban a párt ellen elhangzanak. A.z új fővárosi törvény nem akar mást, mint hogy a főváros autonómiájában meg legyen az összhang a főváros és az országos kormányzat között, hogy ne lehessenek esetleges kilengések Budapest és a vidék közöt. Csodálatosan a főpolgármester személye ellen koncentrálnak mostanában támadásokat. De vájjon féltheti-e valaki ettől a főpolgármestertől, Ripka Ferimétől az autonómiát, ettől a főpolgármestertől a polgári érdekeket? A pártnak igenis volt gerince és ott, ahol szükségesnek látszott, fellépett a kormánnyal szemben is és eszközölte a javaslaton a szükségesnek tartott változtatásokat. Takács István képviselő, Kaszab Elemér, Tóth István és mások szólaltak még fel a vacsorán. — Bot fai TIüvös József halálának 15-ik évfordulója. A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártkörének elnöksége a kerület néhai vezére, Hűvös József sírjára nagy és díszes koszorút tett le 17-én, az elhunyt vezér halálának 15-ik évfordulója alkalmából. A sírbolthoz nagyszámú és előkelő közönség zarándokolt, ki, hogy Hűvös József emlékének áldozzon- A családot Bot fai Hűvös Iván és Hűvös László szobrászművész képviselték. — A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártköre vasárnap alakította meg önsegélyző csoportját, amely a nehéz gazdasági viszonyok között segélyekkel és kölcsönökkel igyekszik a kereskedő és iparos polgároknak támogatására lenni. A máris 1000 tagot számláló egyesület élén Botfai Hűvös Iván áll. A megalakulás a kör józsefkörúti helyiségének nagytermében nagyszámú közönség . jelenlétében történt neg. Az önsegélyző csoport január 1-én kezdi meg működését, de máris igen sok iparosszakma és kereskedőegyesülés jelentette be csatlakozását. SZVfTfCS JÓZSEF építési vállalkozé BUPÄPEST, VHm TELEP ÖCCA 8. »EGYESÜLT« GOLYÓS- ÉS GÖRGŐSCSAPÁGY GYÁRI JAVÍTÓÜZEM BUDAPEST, VI, S2IMYES-MERSE UCCA 26 (Podmanicíky ucca sarok) ÚJ SPECIÄL CSHPÄCYÄK KÉSZÍTÉSE TELEFON; L. S84-34 GOTS ÍCMUOEY hat. engedélyezett villanyszerelő, és elektromechanikai műhelye 1BUDAPEST, ! VILLANYOSSZERELÉSEK, V, VISEGRÁDI V. i3/a. ||| márvány faszereit kapcsold- és Telefon : Aut 113—70. biztosítótáblák. Somogyi Soma éjlja* kőfaragósnesier Vili., JFiumi&í-úí 9. Alapítva: 1867. Telefon : J. 4Í5-2Q cusropii | MÉRNÖKI IRODA ES ÉPÍTÉS! VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon: Aut. 120-07 ALPHONS ALAPÍTÁSI ÉV 1S76 Gyárkómény építés Gözkazánbefaiazás Ipari kemencék építése és tervezése FL9EGL BÉLA bádogosmesíer Telefon: J. 435-07 Budapest IX, L1Ü0ITI UCC-a 33. Telefon: J. 435-07 Készít épület., díszműbádogos munkákat és higiénikus fürdőkádakat, légszesz, víz, gőz, csatornázás, szivattyúk, kutak szerelését, angol klozetteket és egészségügyi fürdők berendezését. Bararayi Gyula és Társa Vegyipari Vállalata r. t. Budapest, VII., Izabella-tér 1. Telefon : József 4-)3—89. k „MEROLírp*“1" SZALFETER EDE TELEFON: K. 502-36 üveg- ós porcéillánkereskedése, képke- FIÓKÜZLET, retezési és épületüvegezést vállalata II, MARGIT KORÚT 3* BUDAPEST I./KRISZTINA IKSRUT 83. SZ. Proczelier Bálint kövező mester Budapest, X. Korponai u. 11. Tcl.t Kőbánya 74-84 PINKAY KAROLY ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐVÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., KIRÁLY! PÁL UCCA 20. BORY ÉS WALTHER ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Rákospalota, Földvári iteoa 60. szám TELEFON; LIPÓT P«4—14. SZÁM KOZAK ANTAL kardmüves és lakatosmester Budapest Vili, Üllfii-út SO, Futó u. sarok (VUlamos-megdlM) BELLA N. és UNOKAÖCCSE Építési Vállalat R.-T. Budapest, ViSS, Népszínház ucca 13 Telefonszámok: József 43ö—52 és József 436—53. Magas- és mélyépítés, vasbetonépítés HER8ST FÖDÉM az egész világon elterjedt és és legolcsóbb vasbetoiiföqéj.ii
