Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-25 / 52. szám

4 Budapest, 1929 december 25. Néhány héten belül eldől az Erzsébet sugárút építésének megkezdése Az Erzsébet sugárút kérdésében a jövő hetek­ben véglegesen megtörténik az állásfoglalás. A Köz­munkatanács, mint ismeretes, kidolgozta a kivitelre alkalmas részletes terveket és leküldte a fővároshoz, hogy azokat a maga részéről elfogadja-e. A főváros érthetetlenül és ismeretlen okokból hónapokon át el­fektette az Erzsébet sugárút aktáit és késett a Köz­munkatan ácsnak a válasszal, holott erre semmi oka sem lehetett, annál kevésbé, mert ha nem is 100 szá­zalékig, de legnagyobb részben a főváros szempont­jait tette magáévá a Közmunkatanács a sokat vita­tott Károly körúti betorkolás és a körút északi front­jának rendezési vonala kérdésében is. A Károly körút rendezése dolgában sokáig hú­zódott a vita és többféle terv merült fel. A Köz­munkatanács egyik terve szerint a szabályozást úgy akarták megoldani,, hogy az útvonal Deák tér felé eső részét 19 méterrel szűkítették volna, így egyenesí­tették volna ki. Végül is a főváros módosított terve diadalmaskodott, amely a Károly körűt északi frontját a lehető­ségig leegyenesíti és szűkítés helyett az út­vonalat tekintélyesen szélesebbé teszi. A Közmunkatanács a fővároshoz intézett átira­tában hangsúlyozza, hogy a főváros tervezetét tette magáévá általánosságban és csak néhány részletkér­désben kíván módosítást. A főváros, értesülésünk szerint, a Közmunka- tanács szabályozási terveit minden megjegyzés nélkül elfogadja és a középítési bizottság közeljövőben összeülő ülése után hivatalosan is tudomására hozza ezt a Közmunkatanácsnak. Ezzel az aktussal teljesen elsimulnak a két építkezési és városrendezési fórum súrlódásán és a rég­óta húzódó építkezési engedélyeket most már rövidesen kiadják az érdekelteknek. Az együk nagy telektulajdonos, az Orczy-ház részvénytársaság, értesülésünk szerint, a közelmúlt­ban írásos beadványban sürgette meg a fővárosnál az Erzsébet sugárút problémáinak végleges eldönté­sét, mert az építkezést meg akarja kezdeni. Az Orczy-ház r. t. beadványa utal a nagy 1 munkanélküliségre, amit ez az építkezés jelentéke­nyen enyhítene. Felvilágosítást és választ kér arra, vájjon a főváros a Közmunkatanács szabályozási terveit változtatás nélkül elfogadja-e, mikor adja ki az építési engedélyt, mikor bontja le a tulajdonában levő Károly körút 15. sz. házat, a,melynek helyén a su­gárút betorkolása lesz, végül kéri a parcellázással és beépítési módok 'meg­állapításával kapcsolatos rendelkezések, közlését is, mert amíg mindezek birtokában nincs, a tervpályá­zatot nem hirdetheti meg és az előkészületeket sem kezdheti el. Az Erzsébet sugárút dolgában a főváros ina már befejezett tények elé van állítva és valóban kívánatos, hogy az építkezni akaróknak az engedélyeket haladéktalanul adják ki. Mindenesetre máskép, jobban is történhetett volna a dolog, ha a főváros annak idején — nem is olyan régen ■— nem mulasztotta volna el a telekvásárlásokra kínálkozó, kedvező alkalmat. A beavatottak ugyanis úgy tudják, hogy volt idő, amikor a főváros a mai 2 millió pengőnek megfelelő értékben megszerezhette volna az összes in­gatlanokat a Király ucca, Rombach ucca és Dob uccák között és ezzel aránytalanul óriási érték birtokosává vált volna. De a vételből csak a 15. számú ház megvásár­lása történt meg, s még szerencse ez is, mert máskép évtizedekre vált volna lehetetlenné a Jőváros újabb forgalmi vénájának megteremtése. MEINL AJÁNDÉKKOSÁR Tetsszésszzerimfi összeállít hanf mellyel mündenlkisielk örömet sxercsípeiünfc. i nattmBmamBm&msBmBBSBBBBsaaeBxmEaBgmitäaBBBm Ez. utóbbira következő előzmények és események szolgáltattak okot. Amíg a pesti külvárosok nem kapcsolódtak szo­rosan a Belváros életéhez, senki nem törődött a rá­cok szálújában lejátszódott eseményekkel. Nem is volt tanácsos, mert annak vendégei hirtelenkezű és elszánt emberek voltak. A városi poroszlók is mesz- sze elkerülték a hirhedt fogadót s így élete ilyen szempontból zavartalan volt. Mikor azonban meg­indult a külvárosok fejlődése és a polgárok nyuga­lomra. békességre vágytak, a hatóságnak is gondolni kellett a gyanús fogadók és helyiségek fokozottak ellenőrzésére. Ez azonban csak némileg sikerült, mert ha a személyekben történt is változás, a szellem a régi maradt. A szedett-vedett népséget felváltotta a fokosokkal oktalanul hatalmaskodó ifjúság. A n°gvvennyolcas események után beállott vál­tozás kihatott a Zrinyi-kávéház életére is. Ez is meg­dermedt, mint minden élet és csak nagysokára ébredt öntudatra. Később, a Bach-korszak szigorának eny- hülé-ével isrntt a mulatozók kedvelt tanváj a lett és esténkint vidáman harsogott falai között a tiltott' magvar nóta. Lassan a nótával visszatértek a kár­tyások is és folyt a ferbli, meg a kor legkedveltebb hazárdjátéka: a nasi-vasi. A rendőrség rajtaütései soha nem jártak eredménnyel, mert a pincérek ügyel­tek minden egyenruhára és jóelőre figyelmeztették az udvari szobában játszókat a veszélyre. A szeren­csétlen kifosztottak ecrvre-másra fölpanaszolták a Zrinvi kávéház hamiskártyásait, a kávést, de hiába. A városi poroszló-század, — ahogy akkor a rend­őrséget nevezték, —- embereinek kevés gyakorlatuk volt az ilyen ügyek eredményes megoldásában. A hatvanas évAk rendőrsége nagyon siralmas viszonyok között tengődött. Mikor már _ tűrhetetlen volt az állapot, melyet maga a háztulajdonos hozott a kapitányi hivatal tu­domásává, Birntv Frigyes főkapitány megbíz! a leg­ügyesebb emberét, Sztunkovits kapitányi Írnokot a nyomozással és a rajtaütés, foganatosításával. A kapitányi írnok 1865 január 12-én éjjel haj­lottá végre a rajtaütést, — megjegyezzük azonban, hovv ezt megelőzőleg már számtalan esetben elítél­ték kihágásokért és záróratű)köpésért a kávést. Sztun­kovits, Horváth és Dogé poroszlókkal éjjel féltizen- kettőkor útrakelt. Rövid megfigyelés után az irnolc egyedül nyitott be a helyiségbe és egyenesen az ud­vari szoba felé sietett. A pénztár előtt kellett el­mennie, melyben a kávés felesége ült. Az asszony mikor megpillantotta a váratlanul megjelenő kapi­tányi Írnokot, erős pisszegéssel és a pénztárban el­helyezett csengővel jelezte a bajt, mire a betanított pincér az írnok elé ugrott és igyekezett őt vissza­tartani.. Sztunkovits azonban nem tágított. A pin­cér erre két ugrással az ajtónál termett, ..hopp” ki­ásással beugrott a szobába és az egyik gázlámpát eloltotta. Sztunkovits természetesen mindenütt a nyomában volt és mire a második lámpát is elolt­hatták. az egyik bankot lefoglalta. A rajtaütés még­sem sikerült, mert a, poroszlók, kiknek tizenöt lé­pésre kellett volna követni az Írnokot, késtek. Bent a szobában nagy riadalom támadt, a sötétségben fal­hoz, szorították Sztunkovitsot, a pénzt kicsavarták a kezéből, sőt alaposan meg is verték és talán meg is szurkaMk volna, ha a két poroszló még egv-két per­cet késik. Ezeknek megjelenése mentette meg az ír­nokot. A mintegy hatvan főnyi kártyázó sereg a po- roczKk megjelenésére szétugrott. Egyet sem fogtak cl közülök. Megindult a vizsgálat. Beidézték a kávést, aki term«czQte en mindent tagadott, sőt a pincért sem •"olt hallandó kiadni. Tiltakozott a vád ellen és arra hivatkozott, bogy a. város minden kávéházában rend­szeresen fokúk a hazárdjáték. Tiltakozása azonban nem iárt eredménnyel, mert a tanács a jogának el­vonására íté'te és az ítéletet a helytartótanács is megerősítette. IIven előzmények után foganatosították 3865 áprilisában a helytartótanács jóváhagyását és a Baezurgazsik híres pesti Zrínyije eltűnt a városi élet ezerszínű forgatagából. A megbüntetett kávés után következő utódok már nagvon óvatosak voltak. A zenét és a kártyát nem engedték meg, aminek az­után az l°tt a következménye, hogy a Zrinyi-kávé­ház lassú haldoklás után, a 80-as évek végén örökre becsukta kapuit. Romhányi István. KÉMÉNY SÁNDOR OKL. MÉRNÖK-ÉP! TOMES TER I Telefon IRODA : PANNÓNIA UCCA 18. SZÁM h 904-24 DUG ARI A GUMIPADLÓ ízléses, tartós, hygienikus I Színben, minőségben elsőrangú ! Készül sima és márványozott gyönyörű színekben, folyóméte­rekben és kockákban. Gyártja: UNGÁRiA GUTTAPERCHA ÉS GUMSÁRUGYÁR R.-T. BUDAPEST- NAGYTÉTÉNY Gyárt különféle müssakl gumiárut leit! is FarKöf hatóságilag eng. villamossági és műszaki vállalata, mecha­nikai és rádió szakműhely Budapest, !X. Lényai-u. Í3b Telefon: Aüt. 868—17. Szobafestő, mázoló és ércfényező munkákat kiváló kivitelben készít SZEGŐJÓZSEF Budapest, VII., Kazinczy ucca 20. Telefon: J. 440-60. X KASZIMIR FEREMC , ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOSMESTER TFT FFONHIVO • U 906-23 BUDAPEST, V, TISZA UCCA 18 XÓ fii ISTtUÍM TelR{onau*omata 510—29. szám. V1LLLANYSZERELÖ Budapest, I., Grogüss ucca 8= szám — ® PETRÓCZKY LAJOS BUDAPEST, I., MAROS U. 9 Elvállal: teherfuvarozást, földmunkát, bútorszállítást csukott vagy nyitott kocsikban, helyben és vidéken RIEGER OTTO ORGONAGYÁR ÚJ ORGONÁKAT valamint HO ML OKZA TSIPOKA T szállítunk és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyáraink­ból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X, SZIGLIGETI UCCA 2Q. (RÁKOSFALVA) TEL FF. JÓZSEF 303-45. KLOSE 0. F. FELVONÓGYÁR (saját gyártelepünkön) BUDAPEST, VI., GÖMB U. 44 Mindennemű felvonónak legtöké­letesebb Kivitelben való gyártása Telefon: Lipát 960-24. Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfürdők, külön szénsavas, Iszap, fényfürdők és egyéb gyógytényezők. NEU SCHLOSS—LICHTIG REPÜLŐGÉPGYÁR ÉS FAIPAR R.T. BUDAPEST-ALBERTFALVA VÁROSI IRODA: IV, PETŐFI SÁNDOR UCCA 9. SZ. TELEFON : AUT. 890-47. GYÁRI TELEFON: LÁGYMÁNYOS 582-20, 11—79. PARKETT- ti ÉPSLÉTlSZTALOS MŰIM! PATAKI ÉS FARKAS MÉRLEGÜZEM BUDAPEST, VI!., ROTTENBILLER UCCA ö (BEJARAT PÉTERFY SÁNDOR UCCA) TELEFON; J. 473-68 KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ TELEFON: JÓZSEF 4 4-6 9. HuISapest, Vili., Harass ucca 99. sx.

Next

/
Thumbnails
Contents