Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-18 / 51. szám
2 MmmsITÍlj^ Budapest, 1929 december 18. téznek el, diktatúra, van, akkor nem lehet másról szó, mint hogy Éber Antal egész mentalitása, — amelyet szangvinikus fellépésén is meg lehet érezni — van diktatórikus hajlandóságokkal megspékelve. A született diktátor vergődése ez, aki minden demagógiája mellett is a népszerűtlenség örvényében fuldók- lik. Elismerjük, szörnyű tragédia ez, mert Éber Antal soha sem mulasztja el, hogy a demagógia minden néven nevezendő eszközével éljen, amikor a népszerűség szivárványa után szalad. Számára azonban a népszerűség mindörökre utolérhetetlen szivárvány marad még akkor is, amikor az adókat elengedi, amikor Budapest üzemeit a föld színével teszi egyenlővé, amikor halálos ítéleteket mond tanárok és tanítók fölött, amikor az iskolaigazgatókat kitelepíti lakásukból és amikor máglyára hordja a kultúra kincseit és fölgyujtja az iskolákat. A „vezérpár”, Wolff Károly és Kozma Jenő, ezzel szemben mindegyik a maga választóközönségének akaratát képviseli, mindegyik elveket és pedig egymástól eltérő elveket hirdet. Föltétlenül híve mind a kettő annak, hogy a városházán komoly reálpolitikát űzzenek és a város érdekében — saját meggyőződésük kárára is — koncessziókat tesznek még más világnézetű pártokkal szemben is, hogy ezáltal a városházi munka az alkotás jegyében símán és nyugodtan mehessen tovább. A vezérpárt azonban láttuk mi már egymással szembefordulni is: láttuk, amikor az Egységes Községi Polgári Párt (de nem Kozma Jenő) nem Wolff Károly és a kereszténypárt társaságában győzött. Viszont emlékezünk példának okáért egy alpolgármester-választásra, amikor az Egységes Községi Polgári ■ Párt alul maradt az együtt masírozó kereszténypárt és szociáldemokrata- párt győzelmével szembenígy fest a vezérpár városházi diktatúrája. És még akkor is, ha Éber Antal demagógiájában egy szemernyi igazság volna, Budapest közönsége szívesebben lát a városi ügyek élén egy eg’észséges vezérpárt, mint látja azt a rombolót munkát, amelyet egy- egy vezérségre vágyó',' beteges mentalitású „közkatona” végez. a®a»seaB«BB»niHBiűSfisiBieiiaii<*tt!ueftiaHEi«a*ii!iíia!»s»iasaaíetfSé.&afiisBE25áSfflS3aeBssasBSHsaB&2S2íEea A fővárosi reform a parlament előtt — —— Részletek Usetty Béla előadó beszédéből Hirlap munkatársával, hogy Fass József népjóléti miniszter a múlt héten több ízben tárgyalt Ripka Ferenc főpolgármesterrel a fővárosnál tervbevett s előkészítés alatt álló közmunkák megkezdéséről. E tanácskozások folyományaképpen Vass József miniszter már a legközelebbi napokban ankétot fog összehívni, amelyen az érdekelt minisztériumok delegáltjain kívül a főváros illetékes szakfér fiai is részt- vesznek. A népjóléti miniszter különösen' a még mindig jelentkező lakásínségen óhajt a leggyorsabban segíteni és ez okból a fővárossal karöltve szükséglakások építését tervezi. E szükséglakások építéséhez már a karácsonyi ünnepek után hozzáfognának. A barakszerű lakások, a miniszter számítása szerint, néhány héten belül elkészülhetnek, úgyhogy azok már februárban beköltözésre készen állanának. EGÉSZSÉGES VEZÉRPÁR ÉS BETEG KÖZKATONA * Amit lényegnek lehet ebben a publicisztikai habarcsban tekinteni, azzal igen könnyeit végzünk. Tudomásul vesszük, hogy Éber Antal lemondott a főváros autonómiájáról. Nem hinnénk, hogy Éber Antal tréfáló kedvében követte volna el cikkét és vicceket mondana az autonómiáról, erről a . mindnyájunk számára szent és nagy dologról. Komolyan kell tehát venni, ha azt mondja, hogy ő lemond az autonómiáról, amely szerinte eddig sem volt. A lényegtelen része a cikknek az a szó fiznia, amellyel Éber Antal az autonómiáról való lemondását megmagyarázza. Mégis ezzel a lényegtelennel kell inkább foglalkozni, mert ebben az ártalmas demagógiának olyan elemeivel találkozunk, amilyeneket a legradikálisabb szocialista vezérek sem szoktak kihasználni, de amilyenek sűrűn előfordulnak Éber Antal városházi felszólalásaiban. Ezúttal azt fejtegeti, hogy Budapestnek nincs és nem volt autonómiája, de nem is kell, mert a városházán diktatúra uralkodik. Egyszerűen Wolff Károly és 'Kozma, Jenő diktatúrája. Amit ők akarnak, az történik. A hordó tetejének Demosthenesei szégyelnék magukat, hogy Éber, a kapitalista tekintély, hogy veri őket a demagógiában, amikor ilyeneket mond: „Autonómia alatt azt értjük, hogy a főváros közéletében csak az történhessék, amit Wolff Károly és Kozma Jenő akarnak és semmi se történhessék, amit ez a pártvezér-pár nem akar- A mai autonómia azt jelenti, hogy a főváros népének akarata helyébe ennek a két hatalmas pártvezérnek az egyesített, vagy összeegyeztetett akarata lépett. A polgármester, a főpolgármester, a tanács,, a bizottságok és a közgyűlés csak pictus masculus, amelyeknek sem külön-külön, sem együttesen nincs sem hatalmuk, sem befolyásuk, hatalmuk és befolyásuk csak Wolff Károlynak és Kozma Jenőnek van.” Igazán naívság volna, ha Éber Antalnak akarnánk magyarázni, hogy mi a parlamentarizmus, mi a diktatúra és mi az autonómia. Amikor tehát arról beszélt, hogy a budapesti városházán, ahol egy ezer- pengős egyesületi segélyt is kompromisszummal inÍUnd*rd-bttLentyűi0ttel, világszerte legjobban bevált irodák ban, otthon és nton egyaránt. 18 havi részlotfizetósro Is kapható. Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül 'óemutatje Budapesten és vidéken Remington írógép Rt. Budapest, VI. kerület, Andrós&y-út 12. szám. Telefon: Aut. 212-85, 218 - 08. A fővárosi törvény reformjáról szóló törvény- javaslat a bizottsági tárgyalás után eljutott a képviselőház plénumába. A vitát Usetty Béla képviselő tartalmas, argumentumokban bővelkedő előadói beszéde vezette be. Ennek a beszédnek számos olyan része van, amelyek kerek és precíz cáfolatai azoknak a vádaknak, amelyeket ellenzéki oldalon emeltek. Néhány ilyen, az előadói beszédből kiszakított részt mutatunk itt be olvasóinknak: Ml csu autonómia Usetty Béla beszédének égjük legkimagaslóbb része- az, amelyben az autonómiáról szól:-— Nagy vitára adott okot, amit a képviselők egy része a közigazgatási bizottságban is állandóan felhozott, az a föltevés, hogy ez a törvényjavaslat az autonómiát sértené. Úgy a közigazgatási bizottság álláspontja szerint, mint a magam álláspontja szerint nincs szó' az autonómia-sérelméről. Mert mit jelent az autonómia? Semmiesetre sem jelenti a kisebbség uralmát. Az autonómia a nemzet szuveréni- tásából folyik, nem kerülhet tehát ellentétbe a nemzet összességével, a nemzet általános érdekeivel és a nemzet általános felfogásaival. Nem lehet egyetlen egy város, tehát a főváros sem ellentétben az állammal. A főváros igazgatásával, tényeivel és cselekedeteivel föltétlenül kell, hogy összhangban legyen az állam általános igazgatásával, az általános érdekkel és nem kerülhet szembe az érdekkel. Nem lehet elképzelni, hogy az állam egy területén egész más igazgatást, egészen más tényeket és cselekvést folytasson egy testület, mint olyanokat, amelyeket maga a nemzet helyeseknek és jónak tart. Egyetlen egy város sem szakíthatja ki magát az államnak, a nemzetnek területéből és nem követelhet magának nagyobb jogot, mint amennyi a nemzetnek, az államnak magának van és nem lielyezkedhetik ezzel szembe. Felfogásom szerint tehát az autonómiának ez a helyes értelme és a közérdekkel összeegyeztethető felfogása. A törvényhatósági tanács A törvényhatósági tanácsról, a reform egyik legnagyobb újításáról a következőket mondotta Usetty: ■— Én az autonómia megerősítését látom a törvényhatósági tanács létesítésében is, mert ez nemcsak a közgyűlés hatásköréből kap hatáskört, hanem a régi tanácsi hatáskörből is. De egészen új hatáskört is kap, mert nagymérvű választási joga is lesz. Ez a szerv választja meg a tisztviselők jórészét, kiküldi az üzemigazgatóságok tagjait, megválasztja az ösz- szes szakbizottságok elnökeit és pedig a törvény- hatósági bizottsági tagok sorából. A autonómiának nagymértékű kiterjesztését látom abban a tényben, hogy a jövőben az egyes szakbizottságok elnökei törvényhatósági bizottsági tagok lesznek és hogy azok az elnök helyetteseit maguk fogják megválasztani. A főpolgármester hatásköre — Ami a főpolgármester hatáskörét illeti, — mondotta Usetty Béla — amelyet szintén erősen méltóztatnak diffikultálni, nem lehet megállapítani, hogy az a törvényjavaslat mélyebben rendelkezett volna az autonómia életében, mint amennyire az szükséges és az állam érdekéből is kívánatos volt. A főpolgármester nem kinevezett embere a kormánynak, nem is a kormány képviselője, hanem csak bizalmasa. Az ő hatalma jórészben az autonómián nyugszik, mert hiszen államfői hármas kijelölés alapján maga az autonómia és a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja. Már pedig, ha ez így van, hogy az autonómiában is nyugszik a hatalma, akkor kétségtelen tény, hogy ezzel szemben le kell vonni azokat a következményeket is, amelyek ezen választás folytán a főpolgármesteri hatáskörnél megnyilvánulnak. Nem lehet tehát kifogásolni azt, hogy a főpolgármester a tisztviselői kinevezéseknél is hatáskört kap. A főpolgármester fogja kinevezni a jogi képesítésű tisztviselőket,, a legalsó fizetési csoportba tartozókat, mert hiszen kétségtelen, hogy ezek közül fognak kikerülni azok, akik majdan a fővárost vezetni fogják. De nemcsak a főváros vezetői kerülnek ki innen, hanem esetleg az államkormányzat vezetői is, mert amint az 1920. évi XXX. törvénycikkből tudni méltóztatik, amely a minősítést is megváltoztatta, ezentúl az egyes minisztériumok nem fognak valakit rögtön miniszteri fogalmazónak, vagy titkárnak kinevezni, hanem- berendelik azokat a közigazgatási tisztviselőket, akik ott beváltak és azokat fogják átminősíteni. Az államérdek is kívánja tehát, hogy ez a kiválasztás megtörténhessék és a főpolgármester szintén bizonyos jogkört kapjon ezeknek az ideiglenes tisztviselőknek alkalmazásánál. — A másik dolog, ami a főpolgármesteri hatáskörnél új, az, hogy a főpolgármesternek vétójoga lesz majd a tanító- és nevelőszemélyzet kinevezésénél. Magának a nemzetnek érdeke azonban, hogy ennél a fontos kérdésnél beleszólása legyen a főpolgármesternek is, aki részben autonómiális szerv is. De ha úgy fogjuk föl, hogy a főpolgármester a kormány megbízottja, a kormány bizalmasa, akkor sem lehet azt kifogásolni, mert ez olyan nagyfontosságú tény, amelynek kihatása van a nemzetnek, az államnak egész életére. Mindnyájan tudjuk, hogy a fiatal lelket lehet legjobban hajlítani, a fiatal lelket lehet legtöbbször megtömni azokkal a mérgezésekkel is, amelyek kihatással lehetnek az egész nemzetnek életére. Nem akarok visszatérni a kommün emlékeire, de mindenki tudja, hogy akkor pódiumnak használták fel a tanítói széket és ezen keresztül akarták megmérgezni a lelkeket. Az államnak kötelessége vigyázni arra, hogy kik nevelik az ő ifjúságát. Az egyéni felelősség A fővárosi adminisztráció egyik legnagyobb változásáról ezeket mondotta az előadó: — A törvényjavaslat a kollegiális felelősség teréről lelépett és ennek helyébe az egyéni felelősséget állította. A polgármester lesz most már az ösz- szes ügyekért felelős, ő intézkedhetik minden egyes ügyben és minden egyes ügyet másra is átruházhat. Azt hiszem, ez a törvényjavaslatnak egy igen szerencsés rendelkezése. Teiap — Írod«.' Budapest, X-, KAbányal-ót 43/E Telefon ; lőwf 866—W. _________________ NEM ES GYULA Oki. gépészmérnök Rádió, hal. eng. vlllanyseeralö vállalat BUDAPEST, II, MARGIT KÖRÚT 58. _____________Talajon; Automata 604-4». EGR I és FIA Dr. EGRI ISTVÁN TELEFON: JÓZSEF 318-01 OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK központi fűtés — vízvezeték — csatornázás BUDAPEST, VII, ROTTENBILLER UCCA 28 KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ TELEFON: JÓZSEF 4 4-89 Budapest, VIII., Baross ucca 98. ssc.
