Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-11 / 50. szám
Budapest, 1929 december 11. A RIPKA ELLENI PANASZ — A KÖZGYŰLÉSI ELLENZÉK KUDARCA ——r\i—■■ -----Irt a: PAYR HUGÓ Sajgó sebekről beszélt Bródy Ernő a csütörtöki rendkívüli közgyűlésen, amelyen a főpolgármester elleni panaszjogával élt a főváros törvényhatósági bizottsága. Sajgó sebekre hivatkozott Bródy Ernő, — és a főváros polgársága valóban sok sebből vérzik. Csakhogy a sebek nem azért fájnak és nem azért sajognak, mert a demokrata pártvezérek nem döröghették el egy rendkívüli közgyűlésen a fővárosi törvény- javaslatról megalkotott rosszaló véleményüket, amikor ugyanazt egy hét múlva rendes közgyűlésen is elmondhatják. És nem azért fájnak a polgárság sebei, mert a főpolgármester a törvényben biztosított diszkrecionális joga alapján így vagy úgy intézkedett,, — hanem sokkal inkább azért, mert a közgyűlési ellenzék a sebek gyógyítása helyett grava- menes politikát űz és mindig és minden ügyben a kedélyek fellázítására, a közhangulat felizgatására törekszik. így volt ez a múltban, és fokozott ez a törekvés most, amikor a demokrata és szociáldemokrata pártok a választások előszelét érzik. Rettenetes sérelmet látnak mindenben, ami nem az ő kívánságuk szerint történik. Alkotmányjogi sérelemnek mondanak minden jelentéktelen adminisztrációs intézkedést és Budapest jövőjének veszélyeztetéséről, a polgárság boldogságának sárbatiprásáról tartanak gyújtó szónoklatokat, akkor is, amikor maguk is tudják, hogy nincs igazuk, de azt remélik, hogy a főpolgármester pozicióját alááshatják vele. Lehet, hogy az ellenzéki taktika iskola könyvei ezt az eljárást írják elő a mindenkori kormányzat gyengítésére. Lehet, hogy egy kitörött pillér, — bármily nemes anyagból legyen is az, — a támadókat Örömöt okoznak minden karácsonyfa alatt az Eíicía kazetták. Minden nőt megörvendeztetnek az Elida ajándék-kazetták választékos tartalmukkal. Nem hiányozhatnak karácsonyi ajándékai közül az KAZETTÁK erősíti. Én mégis azt hiszem, hogy soha nagyobb politikai baklövést nem követett el a közgyűlési ellenzék, mint most, amidőn tehetetlen elvakultságában a főpolgármester ellen intézett rohamot. És meg vagyok győződve, hogy ma már bánják ezt a lépést és ók szeretnék a legjobban, ha meg nem történt volna. Több okom van arra, hogy ezt higyjem. Az első az, hogy vannak emberi érzések, amelyek erősebbek a politikánál és minden taktikázásnál, amelyek túlélik a látszólagos sikereket és életre kelnek ott, ahol legkevésbé számítanak rá. Ilyen érzés a hála — és ilyen érzés az, hogy a jóérzésű emberek elfordulnak a hálátlanságtól. Budapest polgársága pedig hálátlanságnak fogja minősíteni a demokrata pártnak és a szociáldemokrata pártnak azt az eljárását, mely szerint a főpolgármestert egy idegen fórumnál bepanaszolták. Mert Ripka Ferencnek lehetnek hibái és lehetnek gyengéi. Lehetnek sokan, akik az ő politikáját helytelenítik, azzal nincsenek megelégedve. Ámde olyan ember egy sincs, aki ne ismerné el az ő jóakaratát, becsületes iparkodását és azt a törekvését, hogy békességet, nyugalmat, együttműködést teremtsen. És vannak, akik még emlékeznek arra, hogy milyen volt az atmoszféra akkor, amikor ő jött, pénz, hatalom és párt nélkül. Hogy milyen harcok dúltak a közgyűlési teremben. Hogy világnézeti különbségeknél erősebb gyűlölet és ellenségeskedés választotta el egymástól a pártokat. Hogy az ellenzék — ugyanazok az urak, akik ma őt támadják — akkor nem voltak hajlandók Sipőcz polgármester elnöklete alatt ülésezni. És hogy mind e gyűlölködést Ripka Ferenc vezette le, mind e sok ellentétet ő küszöbölte ki. Mondom, sokan vannak, akik minderre emlékeznek és akiknek keserű lesz a szája íze, ha a múlt csütörtökre gondol. De rossz taktika volt az ellenzék részéről ez a panaszodás azért is, mert most nyilvánvalóvá vál- hatik, hogy nem jogos sérelmek, hanem csak a mindenáron való ellenzékieskedés késztette a baloldali blokkot erre a lépésre. Mert, hogy igazuk nincs, azt ők is tudják. Vannak ők olyan jó jogászok. Bródy is, meg Baraes is, meg Peyer is. Ám ők azt hitték, hogy a Keresztény Párt, meg az Egységes Párt úgyis leszavazza a panaszindítványt — s akkor csak a sebek maradnak meg. melyeket támadásaikkal okoznak. Azonban Wolff is, Kozma is átláttak a szitán. Első pillanatra meglátták, hogy az ellenzék beleszalad egy olyan támadásba, amelyben nem lázító beszédek és politikai viták döntik el a kérdést, hanem bíróság mondhat ítéletet afölött, jogos-e az ellenzék panasza, vagy csak hangulatkeltés? Wolff és Kozma is meglátták ezt, erre engedték a demokratákat beleszaladni a magukalkotta kelepcébe. Leszavaztathatták volna őket. Pártjaik ott álltak készen. Százhatvanan voltak száz ellen, — tehát hatvan főnyi többség! Mégse szavaztak. Mondja § ki a független magyar bíróság a döntő szót. És a demokraták futottak, sőt rohantak és utánuk özönlöttek a szocialisták ... Ha csak egy kis érzékük lett volna a taktika iránt, úgy maguk szavazták volna le a saját indítványukat. De nem ezt tették. Sőt: sikernek, győzelemnek minősítették a kudarcukat- S itt van az a pont, ahol az embernek egészen megáll az esze. Hogyan? Hát azt hiszik, hogy a nagyközönség teljesen képtelen a dolgok megítélésére? Vagy abban reménykednek, hogy a közigazgatási bíróság nem fog ebben az ügyben véleményt mondani? Vagy abban, hogy a bírói véleményt agyon fogják hallgatni? Mert abban, hogy a bíróság nekik ad igazat, — abban nemcsak nem hisznek, de attól ők volnának a legjobban megijedve. LUTZ lakk és festékgyár részv.-társ- j BUDAPEST, VII., ŐRNAGY UCCA 4. SZ. j F óvárosi tisztviselői* és azol* óozzátartozóinai* TELEFON: Automata 219—69. szám alegjutányosabb áron szállítunk eredeti Wellner és Clarfelá alpaka, valamint alpaka-ezüst evőeszközöket 90-es pecséttel Árjegyzéket díjmentesen küldünk havi részletre ALPACCA ÁRUFORGALMI VÁLLALAT BUDAPEST, Széchenyi n. 5. Pontos címre kérjük ügyelni. 5 A városi iMlokinn délután 3 óráit tolják ki a hivatalos órákat A belügyminiszter leiratban figyelmeztette a fővárost arra, hogy az állami hivatalok részére készülő új szolgálati szabályzat, amely a hivatalos időt reggel nyolctól délután háromig szabja meg, a fővárosi hivatalokra is vonatkozni fog. A belügyminiszter felhívta a polgármestert, hogy az összes hivatali szabályzatokat a legrövidebb időn belül küldje fel hozzá, az összes szolgálati és alkalmazási nyomtatványok készítését pedig a jövő évet illetően december 15-ig tartsák függőben, mert ezekre vonatkozóan' a belügyminiszteri rendelet szintén nagyfontosságú intézkedést fog tartalmazni. A miniszteri leirat kézhezvétele után a polgármester utasítására Gallina Frigyes dr. tanácsnok, a személyzeti ügyeket intéző elnöki ügyosztály vezetője azonnal intézkedett, hogy a belügyminisztériumból kért szabályzatokat és nyomtatványokat sürgősen felterjesszék. A hivatalos időnek egy órával való kitolása a városházán meglehetős feltűnést keltett, annál is inkább, mert a városházi tisztviselők jelentékeny része amúgy is, eddig is több időt töltött hivatalában, mint amennyire kötelezve volt. Nem ritkaság a városházán, sőt lassankint rendszerré vált, hogy a referensek és hivatalvezetők délutánonkint bejárnak és késő estig dolgoznak, minden külön díjazás nélkül. De nagy riadalmat keltett ez a hír azoknak a városi alkalmazottaknak körében is, akik felettesük engedélyével délutáni foglalkozást űznek, hogy sovány keresetüket némileg kikerekítsék. Ezek attól tartanak, hogy a délutánba nyúló hivatalos órákkal lehetetlenné válik számukra a mellékfoglalkozás.
