Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-30 / 44. szám
4 Budapest, 1929 október 30. Bizonytalan időre kitolódott a helyikikötő építésének befejezése--------- .1^—\J—iB—- ' ' Hár a budget-revision elvérzett a beáiSítotf ősz- szeg — Kamatozatlanui hever négymillió pengő A fővárosi helyi kikötő gazdasági jelentőségét már nem eg,y Ízben méltatta a Fővárosi Hírlap és számtalanszor közöltük a legkiválóbb szakemberek erre vonatkozó nyilatkozatait, rámutatva azokra az eredményekre, amiket gazdasági és kereskedelmi vonatkozásokban a kikötőktől várhatunk, ha azok teljesen befejezve, kellő organizációval és üzleti előkészítéssel megnyílnak, üzembe kerülnek. A kikötőépítés vezetősége a közgazdasági ügyosztállyal a tavasszal elkészíttette a munkálatok befejezésére vonatkozó programot, amely szerint 1931-re lehetett várni az építkezés mostani, első ciklusának befejezését. Az építkezés befejezését az ösz- szes tényezők kivétel nélkül sürgették, mert addig, amíg ez meg nem történik, a kikötő rendes használatba vételéről beszélni sem lehet, holott a fővárosnak legfőbb érdeke, hogy az eddig invesztált közel négy millió pengő mielőbb meghozhassa a maga kamatait, ami eddig a folyamatos munkálatok miatt lehetetlen volt. A számítások szerint a még hátralévő, befejező munkálatokhoz: a szénmedenee-partfal építéséhez, az adminisztrációs- és üzletház építéséhez, a még hátralevő vízvezetéki, vasútberendezési, útépítési és egyéb munkálatokhoz, a kikötőterület bekerítéséhez és a porta építéséhez, több más kisebb munkálattal együtt 790.000 pengő kellett volna, ezt az összeget az ügyosztály he is iktatta a jövő évi költségvetésbe. Sajnos azonban, ez a tétel már a tervezet első revíziójának áldozatul esett, s e pillanatban teljesen reménytelen a kikötő további sorsa, mert az 1930. évi büdzsében mindössze 250.000 pengő maradt benn a kikötő céljaira, ami édes-kevés. Ez a törlés annyit jelent, hogy az építkezés befejezése két év alatt semmi esetre sem történik meg, hanem jelentékenyen késik, ami további kamatveszteséget jelent a fővárosnak. Az idei évre ugyan rendelkezésre áll 220.000 pengő, de a kikötőbizottság összehívásának örökös késedelme miatt még mindig nincs eldöntve, hogy ebből a pénzből első sorban mit készítsenek el. A kikötő jövőjére nézve elsősorban kiható fontosságú az állammal kötendő egyezmény ratifikálása is. A tiszti ügyészség a napokban készült el az egyezménytervezettel, amelyet a kikötőbizottság pénteki ülésében már le is tárgyalt. Az ülésen Kállay Albert tanács jegyző ismertette az ügyosztály előterjesztését, majd Déri Ferenc felszólalása után a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a rendelkezésre álló hitelösszegből a kikötőt felkereső cégek részére és az üzem vezetősége számára alkalmas irodai épületet is építsenek. ROCK ISTVÁN és Első Brünni Gépgyár RT. Gyártmányaink: Gőzgépek Dieselmótorok Gőzkazánok Láncrostélyok Vándorrostélyok Economiser Cukorgyári) beren- Vágóhídi ) dezések Kiitőházak Téglagyári gépek Bor- és olajsajtók Hydrauiikus prések Barfordet Per ki ns-f éle mótoros utíhengerek gyártása Budapest, I., Budafoki út 70. I Telefon : József 461-5), 461-52, 461-53, 461-54. WEI/Z MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő Balaton ucca 2. Telefon: 257-66 Az egyezmény lényeges pontjait alábbiakban ismertették illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: —■ A kincstár és a főváros között kötendő egyezmény a ferencvárosi helyi kikötő építésére, üzemben tartására és bizonyos területek tulajdonjogára vonat« kozik. Az állam és a főváros között főleg ez utóbbi kérdésben vannak véleményeltérések, a végzett kotrási munkálatok, illetve a meder bekövetkezett változása tekintetében. A fennálló vízjogi rendelkezések szerint ugyanis a főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a meder középvonaláig terjed a tulajdonjoga, míg a kincstár azt vitatja, hogy a soroksári Dunaág medrének eltolódása, megváltoztatása következtében a főváros tulajdona csak a mostani partfalig terjed és a meder egészben a kincstár tulajdona. A főváros a végleges egyezménytervezetben mindenütt változatlanul fenntartja a vitás területek feletti tulajdonjogát. — Másik fontos pontja az egyezménynek az, amely szerint a főváros követeli a kikötői vasúti pótdíjak eltörlését. Maga ez a pótdíj a búza métermázsája után oly magas, hogy legdrágábbá tenné a fővárosi kikötőt és életképességét valósággal megölné. — Ellentétek vannak a főváros és a kincstár között a kikötési és állásdíjak tekintetében is. A kincstári tervezet szerint a fővárosi kikötőben horgonyzó hajók csak a rakodás megkezdése előtt és után egy- egy hétig tartózkodhassanak díjtalanul s ezentúl a kincstárnak állásdíjat fizetnek, míg^ a főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a hajók rakodás céljából való ottartózkodá- sát semmiképpen se zavarják. A helyikikötőben télen állomásozó hajók után ám szedjen kikötő-díjakat a kincstár, mert nem kifogásolja a főváros, hogy a kikötőt téli kikötőnek használja az állam, de a nyári álláspénzek szedéséhez hozzájárulni nem tud. A kikötő jövendőjét illetően kérdést intéztünk Beesey Antalhoz, a ki a Fővárosi Hírlap számára a következőket mondotta: — A letárgyalásra váró kikötőegyezményhez nem szólhatok hozzá, mert még nem volt időm alaposan áttanulmányozni és így nem ismerem. Igen rossz időben, a költségvetési vita alatt hívták össze a bizottságot is, így a kérdésre nem lehetett kellő súlyt helyezni. Magán az ülésen sem voltam jelen, így ehhez nem szólhatok. Ami a kikötő ellen a költségvetési vita során elhangzott kritikát illeti, egyáltalában nem tudom osztani. Nem az intézmény a hibás, hanem az a baj, hogy nincs kereskedelmileg adminisztrálva. Egyébként azt, ami most van a soroksári Dunaág mentén, csak próbaberendezésnek lehet, tekinteni és nem végleges kikötőnek. Ügy tudom, hogy a daruberendezések már ebben a primitiv állapotban is eléggé foglalkoztatva vannak. A kikötő-kérdést nem lehet ötletszerűen elintézni, hanem alapos stúdiummá kell tenni s szerves kapcsolatba kell hozni a gazdasági élettel. Magam is azon az állásponton vagyok azonban, hogy a további fejlesztés és kiképzés kérdésében erős önmérsékletet és kritikát kell gyakorolni és nem szabad építeni addig, amíg a kikötő gazdasági és kereskedelmi programja kidolgozva és előkészítva nincs. Először tudni kell, mit akarunk, tisztázni kell, hogy mit érhetünk el és ehhez kell szabni az építkezéseket. Elég baj, hogy eddig is fordítva történt: építkeztünk anélkül, hogy gondolkodtunk volna azon, hogyan kapcsoljuk bele a gazdasági élet vérkeringésébe a kikötőt. — Általában azon az állásponton vagyok, hogy a fővárosnak cs az államnak a kikötő-kérdésben kooperálni kell és a két intézménynek bizonyos tekintetben közös igazgatás alá kell kerülni. Ez a viszony ma még teljesen tisztázatlan. Ma még JÓNÁS FERENC építőmester, építési vállalkozó Telefon ; líisciapest, VII., Kolumbus n, 27 J. 339—61. Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében, tekintse meg új helyiségében 1 HÍKKER réz-, vasbutorgyár készítményeit Ágybetétek, kárpitos áruk, ágynemű és paplanok • gyári árban. VÍI., Dohány ucca 1. sz. Károly körút mellett. Tel. J. 422-12. mindig hiányzik, sajnos, a kikötő-kérdésben a szerves e1 gondolás: ineidentaliter történik minden. A kikötő építésénél összhangot kellene keresni az élelmiszer nagyvásár építési terveivel, mert a két intézménynek sok tekintetben parallel kell haladni és cselekedni. — Ha a kikötő életét biztosítani akarjuk, akkor szerintem mielőbb meg kell alakítani az érdekképviseletek bevonásával azt a vegyes bizottságot, amit én már a kereskedelmi és iparkamarában is sürgettem. Ennek a bevonásával meg kell állapítani a tranzító lehetőségeket, az export, import és a fővárosi helyi forgalom lehetőségeit és előre meg kell konstruálni a kikötő közgazdasági vázát, amelyben később az élet kialakul. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építőmester Budapest,VI. Benczúr u. 17 Telefen 263-40 MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos : Munkácsy Ernő épUlet- és műlakatosmester, foko- réktüzhely és kályhakészítő Budapest, VII., Rőzsa-u. 39. Telefon: J. 512—80. Fúöal égetett darabos fehér meszel, Ceresit, vízhatlan szigetelő anyagot és egyéb építő anyagot ozállit bárnová kartelláron alul: Barfa Vilmos Budapest, Y., Kádár-o. 8 Telefon: Aut. 244-41. DÖMÉNY EZELŐTT TIRORAM TÁRSASÁG festék., §úxtart.- és vegyicikkek kereskedése Budapest, IV., Kammermayer Károly-u. 3-5. Telefon: Automata 886—51. SZILAGYI £ A S Z £ Ó Rénxsxekrény- és tressor-gyára Tűzmentes páncél-szekrények, okmány vasszekrények, sági zárak stb. gyártása. — Vállal szakszerű javításokat és szállításokat. A budapesti m. kir. államrendőrség hív. szakértője. BUDAPEST, IJC. CIEIOM UCCA 37. SZÁM. , __________ TELEFON: JOZ EF 380—99 i, blzton-'l REICHENBEROER ROBERT ©— RÉZMÜÁRÚ ÜZEM — ß Gyárt : vörösrézből, valamint más gémekből edényeket és készülékeket. ALAPÍTTATOTT: 1888. Ä Arany- és ezüstérmekkel TELEFON: JÓZSEF 365-14. “ többszörösen kitüntetve I BUDAPEST, VII. KERÜLET, SAJÓ UCCA 6. SZÁM. SZOBI KŐBÁNYA RÉSZVÉNY-TÁRS. BUDAPEST, V., ALK01MÁNY-U. 16. TELEFON: 234—60 Kun Sá festék, kence, zsiradék, kátrány és vegyitermékek gyári rajtára Budapest, ÍV, Ferenc József rakpart Í8 Tekfonszám: József 3S1 —2 3 !
