Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-16 / 42. szám
42. szám 4 Tizennyolcadik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1929 október 16. ELŐFIZETÉSI ÁRPIK: Egész évre..................................24 pengő Féléwe...........................................12 pengő Állandóan: GéZZDUSÁGI ÉRTESÍTŐ VÁMOSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ E MIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 Hadvész-ülte képpel vonultak föl és vívtak kemény csatát a nagy Ismeretlen ellen. Ütközet volt a szerdai közgyűlés, a kardok azonban csak a ködöt vágták, a harsány szónoklatok pedig csak képzelt várfalakat ostromoltak. A Keresztény Községi Párt karöltve a baloldallal, egy frontot alkotott és kinevezte önkényesen, játékos hadgyakorlati szokás szerint ellenfélnek Sci- tovszky belügyminisztert, Ripka Ferenc főpolgármestert és az Egységes Községi Polgári Pártot. Ma talán már foszlik a köd, ledőlnek a papendekli-vár- falak és kiderül, hogy az ellenfél nem is ellenfél, hanem esetleg bizonyos kérdésekben fegyvertárs, de mindenesetre barátságos megegyezésre kész elem. A tárgy ismeretlenségének ködében megvívott hadgyakorlat tehát ebben a pillanatban máris fölöslegesnek tetszik. Ám a csata megtörtént. Diadaimi zászlókat nem zsákmányoltak, mert hiszen az ellenfélről kiderült, hogy nem is ellenfél. Mert hogy lenne példáid ellenifél az a Ripka Ferenc, aki maga a leghübb védelmezője Budapest autonóm,iájának, a főváros nagy érdekeinek. Hogy lenne ellenfél az a Scitovszky Béla belügyminiszter, aki a Fővárosi Hírlap mai számában — ki tudja már hányadszor — újból kijelenti, hogy meg fogja hallgatni az érdekelt politikusok és szakemberek véleményét. Kijelenti, hogy nem akar elzárkózni a meggyőző érvek elől, minden véleményt meghallgat és alaposan megfontol. De még ennél is továbbmegy. Nemcsak módosításokra, de lényegbevágó módosításokra is hajlandó, amennyiben ezeknek szükségességéről meggyőzik. Vagy ellenfél lehet-e az Egységes Községi Polgári Párt? Vájjon miért? Ugyan miért? Talán azért, mert nyugodtan és hangtalanul ült a helyén a szerdai közgyűlésen és nem vett részt az ok nélkül való csatározásban? Azért lenne ellenfél, mert nem vonultatta föl nehéz ágyúit, mint a többi pártok, hogy szintén ködbe lövöldözzön? Mára aztán világosan kiderült, hogy az Egységes Községi Polgári Párt nem ellenfele, hanem fegyvertársa mindazoknak a komoly elemeknek, amelyeknek jogos és megokolt aggodalmaik vannak a fővárosi törvény reformtervezetének mai formájával szemben. A Fővárosi Hírlap hasábjain éppen ma mondja el kritikáját a törvény- tervezetről Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke. Kozma Jenő kritikája egyelőre csak néhány mondatból áll, de ez a néhány mondat megmutatja azt, hogy a fővárosi törvény reformtervezetének tárgyalásánál kifogásokat lehet fölállítaná a politikai résszel szemben, de kifogástalanid kitűnő az a rész, amely az adminisztráció tökéletesítésére, gyorsítására és olcsóbb át ét elére vonatkozik. Ez az adminisztrációs rész kétségkívül egészen átformálja a budapesti városházát. Nagy szükség is volt erre, mert a régi korhadt rendszer szerint egyrészt a közönség kiszolgálása történt vontatott és lehetetlen módon, másrészt pedig a főváros vagyonát szolgáltatta ki azoknak,, akik esetleg pénzt akartak volna pocsékolni, vagy a saját javukra akartak volna harácsolni. A régi adminisztrációban olyan nyílások, rések, gödrök és szakadékok voltak, hogy a város létének biztonságát fenyegették. Számtalan esetben kiderült ez és számtalan példa világított rá a képtelen helyzetre. A fölszabadulás érzésével kell tehát fogadni a reformnak ezt a nagyszerű részét, amely intézményesen gondoskodik a lakosság pénzének védelméről és az adminisztráció gyorsabbá, az élethez simulóbbá tételéről. Ami most már a politikai részt illeti, ebben a tekintetben meg lehet állapítani, hogy ezzel szemben a főváros törvényhatósági bizottsága minden egyes pártjának vannak kívánságai. Az a kérdés pusztán, hogy melyek azok a jogos, komoly és mérsékelt óhajtások, amelyeknek teljesítése a főváros lakosságának érdekeben valók. Scitovszky Béla belügyminiszter, aki konciliánsan adja meg a változtatások lehetőségét, bizonyára látni fogja, hogy hol van az a mérték, ameddig a város polgárságának érdekeit épségben tartva, el lehet menni. Tudjuk nagyon jól, hogy vannak pártok, amelyek szertelenek a kívánságaikkal, de meg kell állapítani, hogy a kívánságok terén elő fog állani a népszerűség hajhászá- sától mentes komoly és megfontolt Egységes Községi Polgári Párt is. Kozma Jenő dr. maga jelenti ki, hogy a reformnak azt a formáját, amelyben ma van, elutasítja és lényeges változtatásokat és módosításokat kíván. Miután pedig ezek a módosítások, ha lényegesek is, de nem sértik a polgárság hegemóniája megmaradásának nagy elvét, bizonyára figyelembe is fognak illetékes helyen vétetni. Általában az a reménységünk, hogy az a vaklárma, amely a fővárosi törvénytervezet körül szerdán ok nélkül megkezdődött, a legközelebbi napokban már barátságos eszmecserévé fog csendesülni. A közgyűlés komoly elemeinek a miniszter konciliáns nyilatkozata után semmi oka sincs arra, hogy elkeseredett harcot kezdjen, hiszen a megegyezés ajtai minden oldalon nyitva vannak. Pia pedig a fővárosi törvény reformjának tervezete körül mégis harc fog kifejlődni, akkor ezt a harcot olyan elemek vívják meg, amelyek a budapesti polgárság kezéből akarják kicsavarni a hatalmat. Ezekkel szemben pedig álljuk a harcot. Az Egységes Községi Polgári Párt lényeges módosításokat kíván a fővárosi törvény tervezetéit A tanács hatáskörének szűkítése és az egyéni felelősség kidomborítása — Az aibériőszakasz és a Swmpenproiétariátus — Az új törvény az eytosiémiátói független számvevőszéket létesít Talán soha olyan rövid nem volt még a költség- vetés általános vitája, mint az idén és a részletes tárgyalás is elég gyors tempóban halad. Azok a következtetések tehát, amelyek a választások közeledésével kapcsolatosan viharos költségvetési vitákra számítottak, — csalódtak. A fővárosi pártok vezetőit a fővárosi reform érdekli elsősorban és emellett most eltörpül minden városgazdasági probléma. A legutóbbi viharos közgyűlésen méltóságteljes magatartást tanúsított az Egységes Községi Polgári Párt, amely némán szemlélte végig a megokolatlan eseményeket. Ebből a magatartásból politikai körökben különböző következtetéseket vontak le. SCosr^a len® dr., akit a fővárosi reformmal szemben való álláspontjáról és a helyzet várható kialakulásáról megkérdeztünk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nem habozom kijelenteni, hogy engem a fővárosi reform tervezete jelenlegi formájában nem elégít ki. A fővárosi reformnak azt a formáját, amelyben elénk került, elutasítom és kijelentem, hogy a magam részéről lényeges változtatásokat és módosításokat kívánok. Én abban a reményben vagyok, hogy ezeket a módosításokat sikerülni fog kieszközölnöm. A legfőbb szempont, amely engem a fővárosi reform megítélésénél vezet, a főváros közönségének anyagi érdeke. Nem mellőzöm természetesen azokat a nagy érdekeket sem, amelyeket az autonómikus hagyományoknak a megőrzése jelent. Az autonómia értékeinek megvédése céljából lényegbevágó módosításokat akarok kiharcolni egyrészt a hatásköri kérdéseknél, másrészt a választói jogosultság megállapításánál. — Az autonómia értékeiről szólván, nem mulaszthatom el rámutatni a közgyűlési pártoknak arra a nem egy esetben határozottan kifejezett álláspontjára, amely szerint a tanács hatáskörének szűkítését és az egyéni felelősség kidomborítását követelték. Elég ebből a szempontból a hiteltúllépések botrányára hivatkoznom. Amíg az egyik oldalon megtörténhetett az, hogy egy építkezésnél százezrekre menő hiteltúllépés következhetett be, ami érzékenyen megkárosította a főváros közönségét, addig a másik oldalon utalok arra a tényre, hogy ma egy 'kisiparos számlájának a kifizetéséhez 21 aláírásra van szükség. Ami a választójogi feltételek megállapítását illeti, én nem hiszem, hogy komoly pártoknak érdeke lehet jj a lumpenproletáriátusnak az alkotmámj sáncaiba való bebocsátása. Ebből a megállapításomból fakad az a meggyőződésem, hogy az úgynevezett albérlői szakasz következtében támadt ellentéteket könnyen el lehet simítani az ankétezés során. — Nem kétséges, hogy a fővárosi törvény reformja olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alkalmasak lesznek a városházi adminisztráció meggyorsítására, egyszerűsítésére és olcsóbbá tételére. Kitűnő gondolat az autonómiától független fővárosi számvevőszék felállítása, amely minden politikai érdektől mentesen fog ellenőrizni és egyben a maga jelentéseiben kri' tikát gyakorolni. Ebben a tekintetben teljesen elfajultak a viszonyok, csak helyeselni lehet tehát, hogy egy ilyen önálló és felelősségre az autonómia által nem vonható intézmény létesül. Külön kiemelendő az az intézkedés, amely megszünteti a mai 132 bizottsággal dolgozó rendszert. További megfontolás tárgya lesz az a 'kérdés, hogy a bizottsági ülések nyilvánosak legyenék-ef Azt az erőt, ami az ülések nyilvánosságában rejlik, lerontja az a tény, hogy a nyilvánosság az ülések önkéntelen meghosszabbodásával és a tárgyalás meglassításával jár. Én a magam részéről ebben a kérdésben nem óhajtok állást foglalni, majd az ankétezés során kialakul az általános vélemény. Ezekben fejezte ki Kozma Jenő a fővárosi törvényről kialakult felfogását. Ez a nyilatkozat leszögezi, hogy az Egységes Községi Polgári Párt is lényeges módosításokat tart szükségeseknek. A költségvetési vitával kapcsolatosan szóbakerültek a fővárosi útprobléma megoldása körül támadt bonyodalmak. Kozma Jenő ezeket jegyezte meg: — Annyi bizonyos, hogy az útproblémát úgy hivatalos részről, mint várospolitikai tekintetben is elhanyagolják. A fővárosi utakat feltétlenül rendbe kell hozni, még akkor is, ha ez súlyos áldozatokkal jár. Csak egy szempont irányadó: magyar anyag, magyar munka és magyar tőke szerepeljen az útépítéseknél. Vannak új keverési módok, amelyek idegen anyagok igénybevételét teszik szükségessé. Ezeket, hacsak lehet, mellőzni kell. — Az általam proponált és a pénzügyi bizottságban elfogadott hatos bizottság feladata a sürgős-
