Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-18 / 38. szám

Ara 50 figlér Tizennyolcadéi évfolyam Budapest, 1929 szeptember 18. 38. szám nraiuüiMüin? ainzra-iiniíJítííiiFnir-nraü-ijii^íi amairiDiiioiitamaiiifliiKimQiiiamainhiii ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Égés* évre ..................................24 pengő Fél évre ............................12 pengő VÁR OSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Sserkesztőség és kiadóhivat al BUDAPEST FI., SZÍV UCCA 18 SZ. Állandóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Felelős szerkesztő: DAC SÓ EMIL Postatakarékpénzt. cse7ckszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 lesz az egyik alapköve a fővárosi törvény reform­jában az adminisztrációs résznek. Nem is kell, nem is lehet róla vitatkozni, hogy Kolumbus tojása volt a kérdésnek ilyen megoldása, ámely most már tény­leg érőfélben van. Az adminisztrációs rész mellett azonban politikai rész is van,, ahol már sokkal távo­labb fekvőek a megoldások. Amíg az adminisztrációs részről, mely máris teljesen elkészült, mindenki meg­állapítja, hogy befejezett egész és örvendetes hala­dás, addig a politikai részt maga a belügyminiszter is inkább csak tárgyalási alapnak tekinti. A főváros összes pártjainak lesznek majd a politikai résznél egymástól erősen divergáló kívánságai,, de megvan a remény arra is, hogy ezeknek a kívánságoknak ösz- szevetéséből mihamar kialakul a minkenkit kielégítő eredmény. A politikai rész körül máris élénk kapaeitálás folyik, a sajtóban és a népgyűléseken támadások hangzanak el, sőt — ami természetes — a főváros politikai életének legkomolyabb elemei is előállnak a maguk kívánságaival. Á legszerencsésebb kétség­kívül Szilágyi Lajos képviselő úr, aki kijelenti,, hogy „politikai reform nem szükséges”, viszont őszintén reméljük, hogy az adminisztrációs rész az ő tetszé­sét is — mint mindenkiét — megnyeri és így a fő­városi törvény reformjának gondját ő már nyugod­tan elvetheti magától. Igen komoly megfontolással mi magunk is azon az állásponton vagyunk, hogy a politikai rész soha­sem lehet olyan fontos, mint az adminisztrációs. Nem lehet kétséges, hogy a kormány gondoskodni fog a törvénytervezetben a polgári hegemónia bizto­sításáról, a parlament pedig örömmel fogadja a pol­gári rend védelméről szóló intézkedéseket. Akár­milyen legyen azonban a közgyűlés, okos és bölcs vezetés mellett, amint azt éppen a mostani közgyű­lésnél láthattuk, meg lehet valósítani a pártok csön­des, nyugodt, alkotó együttműködését. Ezzel szem­ben azonban nincs az a nagyszerűen együttműködő közgyűlés, amelynek jószándékai és teremtő akarata csúnyán meg ne bukna egy leromlott, egy tönkre­ment, egy elavult adminisztráción. Első dolog tehát, hogy egy kitünően működő adminisztrációs appará­tust biztosítson a kormány javaslata Budapest szá­mára. Aküt ismerik Scitovszky Béla belügyminiszter javaslatának ezt a részét, biztos meggyőződéssel ál­lítják, hogy a fővárosi reform a legmesszebbmenő módon megjavítja az egész városházi közigazgatást. Örömmel kell üdvözölni Kozma Jenőnek, a Fővárosi Hírlap mai számában megjelenő nyilatkozatát is, amely szintén megállapítja, hogy az új fővárosi tör­vény adminisztrációs része a legmodernebb igénye­ket is kielégíti. Lássuk hát, miben áll a titka annak az új ad­minisztrációnak, amellyel a belügyminiszter meg akarja adományozni Budapest székesfőváros közön­ségét? Említettük már, hogy ez a Kolumbus tojása nem más, mint az egyéni felelősségnek a legteljesebb mértékben való felállítása. A főváros főtisztviselői közül, aki amit cselekszik, azért viseli a felelősséget, az övé az érdem, ha nagyszerűt alkot, de ráhárul az ódium, ha hibát követ el. Nagy leckék voltak azok, amelyek a közelmúltban ennek az elvnek a sürgős megvalósítására ösztökélték a belügyminisztert. Nem kell nagyon messzire mennünk, hiszen az országra szóló botrányok szomorú emléke még valameny- nyiünknek a lelkében él és ha ezek a botrányok a tudatlanság és a rosszindulat fújtatóján dagadtak is óriási méretűekre, kétségtelen, hogy a felelősség kér­désének kiderítése valósággal csődöt mondott. Tör­ténnek hibák bőven a városházán, de a felelősséget sohasem sikerül senkire ráhárítani. Nem bújkálásról, nem a felelősség elhárításáról beszélünk mi itt, ha­nem arról, hogy a városháza eddig való rendjében tulajdonképpen senkit sem terhel komolyan a fele­lősség. A jövőben valaki mindenesetre felelős lesz, ha akár hiba történik, ha akár — ne adj Isten — bűnt követnének el. Szinte úgy érezzük, hogy ez az egyetlen intézkedés maga is elegendő arra, hogy a városházán újból tökéletes rend legyen, mert hiszen a felelősség _ kérdése — a mi szerény véleményünk szerint — kiterjeszkedik egészen az asztalokon és fiókokban heverő aktákig és a felekkel való bánás­módig. Valószínű, hogy a főváros legfőbb tisztvi­selői, akikre ennek a felelősségnek a legnagyobbik része hárul, a múlttal szemben súlyosabb helyzetbe kerülnek. Legyen meg azonban bennük az az önér­zet, hogy magas állást viselő férfiaknak kell annyi erővel, éleslátással és tárgyismerettel rendelkezniök, hogy felelősséget vállalhassanak mindazért, amit maguk cselekszenek, vagy ami ügyosztályukban tör­ténik. Az az érzésünk, hogy mihelyt ennek a felelős­ségnek a kérdése rendeződik, Budapest polgárai esténkint nyugodtabban hajthatják álomra a fejü­ket, mert van egy gondolat, amely a főváros vagyo­nát megóvja, minden könnyelmű kezeléstől és van egy gondolat, egy ellenállhatatlan parancs, amely a fővái’os érdekeit előbbre és mindig csak előbbre viszi. Minden politikánál fontosabb ez és azok a fér­fiak, akik a legfőbb felelősséget viselni fogják, önér­zettel, de mindig bölcs megfontolással fogják a fő­város hajóját kormányozni. IBBI A fővárosi reform rendkívüli módon meg­javítja az adminisztrációt és az egész vonalon egyéni felelősséget állapít meg ———^---------­Ele jtették a főpolgármesteri és polgármesteri állás egyesítésé­nek tervét — A telekadót csak a belső részeken lehet be­hozni — A főváros türelmetlenül várja a népjóléti miniszter elhatározásét az új Rókus építési hozzájárulása ügyében------- ———rv^—■—————------­KOZ MA JENŐ TÁMOGATJA A TISZTVISELŐK FIZETÉSEMELÉSI MOZGALMÁT Scitovszky Béla belügyminiszternek a fővárosi törvény reformjáról készített tervezetét politikai körökben élénken pertraktálj ák. Minden oldalon erő­sen csatáznak a tervezet ellen, amivel tulajdonképen nyitott kaput döngetnek, mert hiszen maga a bel­ügyminiszter is kijelentette, hogy ez a nyers terve­zet még sok lényeges módosításon mehet keresztül. A belügyminiszter egyébként — éppen a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában — jelentette ki, hogy már a legközelebbi időben magához kéreti a községi pártok vezetőit, megismerteti velük reform-terve­zetét, amelyet előzőleg még Ripka Ferenc dr. fő­polgármester is bemutat a pártok vezetőinek. Az ankétezés' során kialakuló vélemények kétségkívül befolyással lesznek a törvényjavaslat további sorsára. Kozma Jenő dr.f az Egységes Községi Polgári Párt elnöke erről a kérdésről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: _ , , — A fővárosi törvény valóban aktuális kérdéssé vált, amely most mar nem kerül le többe a napirendről a választások lefolytatásáig. A fővárosi reformnak az adminisztrációra vonatkozó része teljesen elkészült és teljes mértékben kielégíti a legkényesebb igényeket is. Tudomásom szerint ugyanis a javaslatnak ez a része a legmesszebbmenő módon, megjavítja az^ egész vá­rosházi közigazgatást és emellett honorálja azt a régi felfogásomat is, amely az egyéni felelősségnek & kidomborítására vonatkozik. Egyéni felelősség alatt ertem az eljárásnak azt a módját, hogy bármelyik ügyosztályvezető intézkedjék is valamely fontos reszortkérdésben, felelősséggel tartozik és éppen ezért, ha a döntésért a felelősséget vállalni nem meri, akkor az alpolgármesterhez kell fordulnia és az alpolgár­mester is a polgármester elé viheti a dolgot, amivel azután végeredményben polgármesteri felelősség alá kerül a döntés. A lényeg az, hogy az egész vonalon megállapítja a reform az egyéni felelősséget, ami eddig hiányzott. A jövőben valaki felelős: vagy a tanácsnok, vagy az alpolgármester, vagy a polgármester — es pedig személy szerint — aszerint, hogy a döntés kinek a közben jöttével történt. Lesz olyan intézkedés is az új törvényben, hogy a polgármester magához veheti bármelyik ügynek az elintezeset meg első fokon is. Az ügyosztályok meghatározása és elhatárolása a polgármester jogkörébe fog^ tartozni. Dönr tés történt a polgármesteri és a főpolgármesteri hatáskör kereteinek a megállapításáról is, * mindkét állás megmarad, tehát az egyesítés terve elesett. Végeredményben tehát megállapíthatom, hogy a legmodernebb igényeket _ is kielégítheti a reform adminisztrációs része, amely valószínűleg nem is fog alapot adni különösebb vitáknak. A városházi aktuális kérdések között első helyen szerepel az új költségvetés, amely most már rövide­sen az illetékes bizottságok elé kerül. Az új költség- vetés és a fővárosi törvény között konkrét össze­függés van, mert nem kétséges, hogy az új költség- vetés vitája során egész sereg kortesbeszéd fog el­hangzani. Kozma Jenő legutóbbi számunkban már előre jelezte, hogy a költségvetési vitát ezúttal aligha lehet mentesíteni az agitációtól és így bizonyosra vehető, hogy ebben a propagandisztikus választási hangulatban nem egyszer a tárgyilagosság hiánya fog egy-egy beszédet jellemezni. A költségvetés közeli tárgyalásával kapcsolatosan aziránt érdeklődtünk Kozma Jenővel folytatott beszélgetésünk során, hogy a telekértékadó bevezetésének fölvetett tervéről mi a véleménye. Kozma Jenő a következőket mondotta: — A telekértékadót a fővárosnak csak abban a részében tartom bevezethető­nek, ahol valóban szükség van az épít­kezési kedv föllendítésére, szóval csak a belső területen. A kültelkeken már csak azért sem lehet bevezetni a telekértékadót, mert hiszen itt még szabályozás sin­csen, tehát a tulajdonosnak csak a legnagyobb nehéz­ségek árán sikerülhet a telek értékesítése. _ De külön­ben sem érdekünk a külterjes fejlődés. Építkezések révén a fővárosnak csak abban a részében szabad fejlődést elősegítenünk, ahol már megvannak a köz­művek. A külterjes fejlődés érthető következménye lenne, hogy az érdekelt telektulajdonosok és épít­kezők állandó követelésekkel lépnének föl a köz­műnek bevezetése iránt. A telekértékadó nézetem szerint csak esz­köz lehet a belterületek fejlesztésére, de semmiesetre sem lehet előmozdítója a kültelki Az egyéni felelősség

Next

/
Thumbnails
Contents