Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-16 / 3. szám
Budapest, 1929 január 16. Veszélyben a Nemzetközi Vásár, ha nem dől el a főváros és as állam vifáia Kié az Iparcsarnok? — A ffőváras hajlandó építkezni, de előbb tisztázni akarja a tulajdonjog kérdését A budapesti vásárok történetében kétségtelenül nagyjelentőségű volt az utolsó tíz esztendő és az első tétova próbálgatásoktól, az első Duna-Vásártól, az első Keleti Vásároktól szinte lcmérhetetleniil biztató a fejlődés. Voltak hibák, de ezeket nem szabad a magyar kereskedelemben, a magyar termelésben keresni, hanem egyedül a szűkös anyagi lehetőségek, a megfelelő kiállítási terület hiánya a bajok és félsikerek forrása. Mostanáig a milléneumi évekből visszamaradt városligeti Iparcsarnok szolgált otthonul a vásároknak, de a régi pavilion tágas ívei rövidesen szűkek lettek a fejlődő kiállítások befogadására, sőt. legutóbb biztonsági kifogások hangzottak el az épület ellen, ami nem is csoda, hisz a „gazdátlan” Iparcsarnokot évtizedek óta nem tatarozta senki. Nemrégiben már hatalmas párkánydarabok váltak le az épületről, szóba kerültek az élet- és vagyonbiztonsági kérdések is, úgy hogy elérkezett a huszonnegyedik órája annak, amikor dönteni kell afelett, mi lesz a nemzetközi vásárokkal, hol és ki biztosítja a szükséges kiállítási területet és a fejlődés egyéb követelményeit? Amint tudjuk, a múlt héten Eipka Ferenc főpolgármester vezetésével vegyes bizottság ment ki az Iparcsarnokba, ahol a kereskedelmi minisztériumot Fodor államtitkár, a főváros tanácsát Lobmayer Jenő és Solty Lajos tanácsnokok, a Kereskedelmi és Iparkamarát Belatiny Arthur elnök, Bittner János alelnök, Gyulai Tibor dr. ügyvezető-titkár, az érdekeltségeket tóvárosi Fischer Emil, a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöke és Vértes Emil, a Vásár igazgató-alelnöke képviselték. A bizottság mind az Iparcsarnokot, mind a környező területet behatóan megszemlélte és megállapította, hogy az sürgős modernizálásra, sőt átépítésre szorul addig is, amíg az állandó kiállítási terület ügyét megfelelően nem rendezik. A szakértők megállapították, hogy az irodák kitelepítésével, az udvarok beépítésével és egyéb átalakításokkal 14.000 négyzetméter új területet lehetne szerezni. Ez a megoldás a Városliget parkjellegét nem rontaná és a műemlékszámba menő hatalmas csarnok monumentális hatását sem bontaná meg.' A kérdés csupán az, hogy ki viselje az építkezés költségeit: az állam, vagy a város? A főváros tanácsa az első pillanattól kezdve hajlandó volt erre a támogatásra is és ennek csupán egyetlen feltételt szabott: a tulajdonjog kérdésének rendezését. A kérdés nem új, s közel tizenöt éve vajúdik, ki vegye át végleg az Iparcsarnokot, amelyről 1914. év óta nem gondoskodik senki. Az Iparcsarnok tulajdonjogának zavaros kérdésében illetékes helyhez fordultunk felvilágosításért, hogyan is áll valójában a kérdés, s mi a kibontakozás útja. Informátorunk a következőkben ismertette az ügyet a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A városligeti Iparcsarnokot két másik pavilonnal együtt az 1885. évi világkiállításra építtette az állam. A tulajdonjognak ez a része tehát nem vitás egy pillanatig sem: az Iparcsarnok tényleg az államé. A telek azonban a fővárosé. S ezt a város annak idején olyan feltétellel adta át, hogy a kiállítás után az épületeket vagy lebontják, vagy átadják a fővárosnak. PARKETTA szállítása, mindennemű padozat készítése és javítása. FRIED és BENEDEK parkettgyár és gőzfiirész Budapest, VII., Rákóczi-út 82. Telefon: József 133—43 és józsef 134—17. A többi épület sorsát időközben tisztázták, az Ipar- csarnokot illetőleg pedig oly egyezség jött létre, hogy az épület huszonöt évig állami kezelésben marad," annak eltelte után pedig új egyezségnek lesz helye. — Ez az idő már 1914. január 1-én lejárt. A háború, s az utána következő zűrzavaros korszak eseményei elterelték a figyelmet az Iparcsarnokrol, de 1927. januárjában már felvetődött a kérdés, s utána az első felterjesztés, amelyben az Iparcsarnok kérdésének tisztázását kéri. Ezt a feliratot azóta több sürgetőfelterjesztés követte, de válasz mai napig egyikre sem érkezett.-— Most a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vásárrendezőség akciója tette aktuálissá a kérdést. A Nemzetközi Vásár rendezői sürgetik a csarnok tatarozását, a modernizálást. A kormány részéről kijelentették, hogy a kincstárnak erre a célra pénze nincs. A főváros sem rendelkezik ugyan feleslegekkel, de úgy, mint eddig, ezentúl is hajlandó a Vásárt szubvencionálni, sőt hajlandó az építkezésre való tekintettel fokozott mértékben is, de előbb tudnia kell, hogy kié az Iparcsarnok, mert idegen épületben invesztálni nem akar. — A Kereskedelmi és Iparkamara, jobban mondva a Vásárbizottság is hajlandó az invesztíciókra, amelyek mintegy 200.000 pengőre rúgnak, de előbb biztosítékokat kér, mindenekelőtt pedig legalább tízéves szerződést. — Az amortizáció, a szubvenció szempontjából ezt a tízéves kontraktust a Nemzetközi Vásárnak a fővárossal kellene megkötni, de a város csak a területtel, az új gépcsarnokkal rendelkezik, magával az Iparcsarnokkal nem, úgyhogy a kérdés ma zavarosabb, mint valaha, annál inkább, mert a fővárosnak a tényleges helyzet szerint igénye van azokra a használati díjakra és bérleti összegekre is, amelyeket az állam az Iparcsarnokért 1914 óta beszedett. Az Iparcsarnok tulajdonjoga kérdésében mutatkozó tartózkodóálláspont ^— értesülésünk szerint — összefüggésben van az állami hatóságoknak azzal a törekvésével, hogy a Nemzetközi Vásár, általában a kiállítások többé-kevésbé rendezetlen kérdését a város kezéből egészen kiveszik. Ennek a tisztázásáig halogatják az Iparcsarnok dolgát is. A jelen pillanatban azonban minden ^ halogatás kockázatos, mert az a tavaszi Nemzetközi Vásár^ megtartását veszélyezteti. Alig vannak hetek még hátra a Vásár megnyitásáig, s addig a halaszthatatlan átépítéseket is okvetlen végre kell hajtani, nemcsak azért, hogy a területet növeljék tetemesen, hanem biztonsági okok miatt is. Alpha Ferenc főpolgármester a zavaros ügyben a Fóvárosi Hírlap munkatársának a következő fölvilágosítást adta: — Az Iparcsarnok kérdésében jelentést kértem az illetékes ügyosztálytól és a legközelebbi napokban személyesen referálok róla a miniszterelnök úr őexcellenciájának is. Véleményem szerint a leghelyesebb lenne, ha a kereskedelmi minisztérium lemondana az épület tulajdonjogáról. annál is inkább, mert az államnak arra szüksége nincs, viszont a nemzetközi vásárok érdeke, Automobilok villamos berendezése MÁGNESEK DINAMÓK INDÍTÓK AKKUMULÁTOROK Szerelés javítás és kiegészítés URNER ÉS BERKOVITS Scintilla, Index, Fenag, Hagcn, Kienzle Vezérképviselete Budapest, V, Pozsonyi-út 4/f. Telefon: Aut. H8-84 hogy az épületet mielőbb teljesen restaurálják és a kívánt átépítéseket haladéktalan elvégezzék. Felkerestük Lobmayer Jetó dr, tanácsnokot, a közgazdasági ügyosztály vezetőjét is, aki a következőket mondotta: — A fővárosnak megvannak a maga nagyszabású tervei a kiállítás-ügy végleges rendezésére. Az állandó modern, nagyszabású kiállítási területet, köztudomás szerint, a Lágymányoson akarjuk megvalósítani CSIMÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ES VÁLLALATI IRODÁJA Alapítva 1904 Budapest, l„ Böszörményiút 18 auJSoSS AiapKMév - CÜI3TOFOL8 VINCE Telefon 1668. J. 381-47 KŐPADLÓ, FAVANCE FALBURKOLAT Budapest, VII., Gizella-út 31. — Azelőtt Ilka u. 34. Radiátorok, Fűtőtestek, Höalló zomancozas 25 ÉVES GYAKORLATTAL K. ÁHO £V Budapest, VII, Kerület, Hársfa ucca 57. szám TELEFON: JÓZSEF 451-43 STILLER G. A. és TÁRSA Vállalja új részeiéit szállítását és használt reszelék fölvágását BUDAPEST, vl., FORGÁCHI UCCA 9. ______________Alapítva 1895. évben. — Teleton: L. 913—36. $ P 0 R I K FERENC tetőfedö-mestgr és tetőket Jókarbantartó vállalkozó VÁLLAL: pala műpala, cserép és kátrány-lemezzel fedett tetők javítását és jókarban tartását Budapest, 111., Pacsirtamező-utca 53, Telefon: Óbuda 625-72, Telefon: József 464-57 KOVáeS OSZKÁR BADOÖOS-iW ESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZÍTŐJETeíe:or,; József 464-67 8UDÄPEST, IX., GYEP UCCA 56. SZÁM. MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonos : Munkácsy Ernő épület- és mülakatosmesíer, tnka- réktűzhely és kályhakészttő Budapest, VII., Rózsa u. 39. Telefon: J 312—30. SESTZ SCAUOEY 1ÉS MíHÁLVÍ GÉPTÖMÍTŐ-ANYAG GYÁR Budapest. m., timáu ucca 23. ss Telefon-. Automata 623—41. sz. füráőssoli a fosrendl&siése'k I Jéq szekrényeit, S ö r ki m érők Elektromos Hűtőberendezések | A mészáros-hentes, cukrász, vendéglő és tejipari üzemek részére WSESEE M'DOEF | Iroda és gyár: VI. Dessewfy u. 30 Üzlet: VI, Vilmos cs. út 47 \ Telet: C. 912—63 és Aut. 291—20 Kész ajtók és ablakok nagy mennyiségben, azonnal kaphatók. Készít azonkívül tömör hálószobákat és rendelésre rajz szerint, mindeníóle asztalosmunkát a leg- MűjnniQfllfU |fi70Qf asztalos- szolidabb kivitelben iilulUlíluUliJ ÜU&uGi árugyárrt Gyártelep: VII., F R A N C I A - Ú T 11. SZÁM Telefon : T. 464—65, 464—66. Prospektus díjtalan Vitéz HANT A Y ÉS GALAVITS elektrotechnikai vállalatai Budapest, Vili., Szigony-uooa 34. — Telefon ; J. 373—59. ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VSíS. kerület, Säaross ucca 15 Telefon: József 411-49 Aszialfgyár és anyagtelep: Budapest, IX., Gubacsi út 37 szavatoltan tiszta, egészséges és könnyen emészthető 100% tiszta kókuszzsir. Hutter gyártmány
