Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-05 / 23. szám
Budapest, 1929 június 5. 9 9 NINCS PÉNZ GYÓGYFÜRDŐKRE---—i Asz új Költségvetés egy lépéssel sem viszi előbbre „nudapest-Fürdőváro megvalósítását — Esetleg Kiírják a reuma- kórfjás. tervpályázatát Most készül nagy serényen a városháza ügyosztályaiban a jövő évi költsegvetes tervezete, amely egyúttal tartalmazza a jövő évre esedékes terveket és programokat is. A tervek legnagyobbreszben, sajnos, hiányoznak és program is alig van, szó sincs új alkotásokról, mert^ az egész budgettervezetre rányomja bélyegét a pénztelenség. A sok nagyfontosságú terv közül talán egyből lesz valami, s ez az első budapesti és magyarországi reuma-kórház. Többször foglalkozott már a Fővárosi Hírlap azzal a nagyfontosságú üggyel, hogy Budapesten, a „gyógyfürdők városában” reumakórházat kell-felépíteni. E speciális gyógyintézet létesítését maga a kormány is szorgalmazza és több miniszteriális nyilatkozat hangzott el a fürdőkórház szükségességéről. Legutóbb Fuss József népjóléti miniszter és Ra- kovszky Iván volt belügyminiszter utaltak arra, hogy a reumakórházat minél előbb meg kell valósítani, mert ma a gyógyhatású meleg források Mekkájában a szegényebb néposztályhoz tartozó reumás betegek alig, vagy egyáltalán nem kaphatnak kezelést. A törvényhatósági bizottság tagjai is át vannak hatva a fürdőkórház szükségességétől, készen áll a fürdőügyeket intéző városgazdasági ügyosztályban a reumakórház elgondolása is, a Szent Gellert gyógyfürdővel kapcsolatban, sőt a főváros kisajátító bizottsága a közelmúltban megszerezte azokat a területeket is, amelyek a Gellért szomszédságában már meglevő és a reumakórház céljára fenntartott telkek kiegészítésére szolgálnak. Amíg azonban egy oldalról mindenki belátja a fürdőkórház szükségességét és sürgeti a megvalósítást, — úgylátszik a „jobbkéz nem tudja mit csinál a bal” receptje szerint — más oldalról olyan nemtörődömséggel kezelik az ügyet és az akadékoskodás olyan jelei mutatkoznak, mintha soha sem akarna a főváros reumakórházat, s nem volna kedves és sokat hangoztatott jelszó a „Budapest-Fürdőváros”. Ismeretes, hogy a városgazdasági ügyosztály már évek óta ismételten bevette a költségvetésbe a reumakórház előkészítéséhez szükséges összeget, de a tanács másik szerve évről-évre törölte. Ilyenformán azután a kórházból mostanáig nem is lehetett semmi. Éppen az említett miniszteri nyilatkozatok hatása alatt a városgazdasági ügyosztály most újra előveszi az újszerű gyógyintézet tervét és igyekszik annak, a költségvetés összeállítása során, érvényt szerezni. Egyelőre építésről, sajnos, még nincs szó, csak az előkészítés megindításáról, de ehhez is pénz kell. Az 1930-as költségvetésbe ezt az előkészülethez szükséges összeget akarják beilleszteni, ha ugyan ennél a jószándéknál nem lesz ismételten hatalmasabb, az egyébként szükséges és teljesen jogosult, cenzori vörös ceruza. Mindössze 25.000 pengő az az összeg, ami a meginduláshoz kell s ami a főváros budgetjében igazán nem nagy tétel, így reméljük, hogy a törvényhatóság akarata érvényt szerez e közegészségi és szociális szempontból különös jelentőségű intézmény megvalósításának. Édes Endre tanácsnoknál érdeklődtünk a fürdőkórház kilátásai iránt, s az alábbi információt kaptuk a Fővárosi Hírlap számára: — A reumakórház terve évek óta foglalkoztatja ügyosztályunkat és a Gellért gyógyfürdő igazgatóságát, amelynek ügykörébe az új intézmény tartoznék. Hogy erre az intézményre mennyire szükség volna, azt feleslegesnek tartom ehelyütt újból ecsetelni. Elég, ha utalok a különböző orvosi szaktekintélyek, a kongresszusok, a kórházak sürgetésére és a reumabetegek évről-évre növekvő táborára. Óriási nemzeti érték elvesztését jelenti az a pusztuló energia, ami a reumának esik áldozatul, mert a betegek legnagyobb része közismerten szegény ember, aki nem gyógykezeltetheti magát drága helyeken. — Egyelőre nem akarunk mást, mint azt, hogy a reumakórház építésére nyilvános tervpályázatot hirdessen a főváros. Mivel egész speciális rendeltetésű intézetről van szó, amilyen nálunk Magyarországon még nincs, de amilyet egész Európában sem találunk sokat, — az a véleményem, hogy egész széleskörűnek kell lenni e tervpályázatnak, s alkalmat kell adni a tervezőknek külföldi hasonló rendeltetésű intézmények tanulmányozására is, esetleg meg kell fontolni azt is, nem v-olna-e helyes a tervpályázatba külföldi szakemberek bevonása is. ■—- Külön kell hangsúlyoznom, hogy ennek az intézménynek a fenntartása nem jelent későbbi megterhelést a fővárosnak, mert a reuma gyógyintézetet nem közkórháznak szánjuk, hanem inkább magánkórház jellegű lenne, ahova a különböző betegpénztárak utalnák be tagjaikat és főleg a kevésbbé tehetős középosztálybeliek keresnének gyógyulást. #= Érdeklődtünk a tanácsnoknál az egyéb aktuális fürdő fejlesztési tervek iránt is és sajnálattal tudtuk meg, hogy sem a Gellért-, sem a Széchenyi-fürdő ivócsarnokának létesítésére nincsen pénz, holott az ivókúrák lehetőségének nyújtása nélkül nem lehet tökéletesnek nevezni egyik, — egyébként tökéletes — fürdőnket sem. Elmarad a Gellért-fürdő főbejáratával szembenéző sziklafal rendezése is, amelyet Lux Kálmán nagyszerű tervei szerint a Halászbástyához hasonlóan, román stílusban akartak kiépíteni. Ebbe a komplexumba illesztették volna be az ivóesarnokot, az újonnan feltárt forrás fölé, a karlsbadi Sprudel mintájára, itt lett volna egy kis várócsarnok, árusító-fülke, stb. s ezzel az építménnyel nyert volna végleges rendezést a gellérthegyi barlang környéke is. Sajnos, az építkezésre nem jut pénz. A főváros budgetjéből nem futja, a fürdő és szálló jövedelmeit pedig nem szabad e célra felhasználni. —■ Le kell mondani a régóta sürgetett sétányról és fedett kolonádról is, amely a Gellért-gyógyszállót kötné össze a Rudas-fürdővel, első sorban á Hungária- és az újonnan foglalt Árpád-forrásokkal. — A Gellért-, Széchenyi- és Rudas-fürdők fejlesztésével kapcsolatos szép és feltétlenül szükséges fejlesztési programból az új költségvetés keretében, sajnos, alig tudunk megvalósítani valamit. A gyógy- sétány, az ivócsarnokok és egyéb tervek megvalósítására egyelőre nincsen fedezetünk, csupán a Rudasfürdőnél történik annyi, hogy igyekszünk lehetőleg előbbrevinni a forrásfoglalások nagyjelentőségű Waldmann Sándor egészségügyi-, viz-, gőz-, légszesz-szerelvények, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése VI. Jókai ucca 6. sz. Telefon: Aut. 102-74 —«— Dús raktár fürdőszoba és mindenféle vizvezetéki felszerelésekben. Versenyképes áhak és fizetési feltételek munkáját és rendbehozzuk a forrásvizet szállító vezetékeket, nemkülönben új berendezéssel gondoskodunk a Rudas medencéinek hidegvízellátásáról. —■ A Rudas medencéinek hideg vizét eddig a vízvezetékből vettük, de ez igen jelentékeny kiadással járt. Most alkalmas szűrő szerkezettel a Duna medréből szerezzük a szükséges hideg vizet, ami által nagy megtakarítást fogunk elérni. * Értesüléseinkből és az illetékes nyilatkozatból sajnálattal kell levonnunk azt a konzekvenciát, hogy a gyakorlatban nem sok, mondhatnánk: semmi jelét sem látjuk a fürdőváros gyakorlati megvalósításának. Legalább is a következő költségvetési évben alig. BRAZAY pipereszappant használjon! Csak
