Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-29 / 22. szám
Budapest, 1929 május 29. 7 ÉPÍTTESSEN A FŐVÁROS LAKÁSOKAT AZ ALKALMAZOTTAINAK Brfta: FARKAS JÓZSEF dr„ törw. bsr. tag A főváros közgyűlése elé a következő indítványt jegyeztem be: . x , „Utasítsa a közgyűlés a tanácsot arra, hogy a szeptember hónapban tartandó első rendes közgyűlésen javaslatot terjesszen a közgyűlés elé, amely szerint jövőben a főváros lakáspénzt élvező alkalmazottai nem pénzben, hanem természetben kapják lakás- j árán dóságaikat; készítsen pontos kimutatást arról, hogy mennyi, lakáspénzt fizet a főváros alkalmazottainak, és ezen lakáspénzekkel milyen mérvű építési tőke vjolna amortizálható és 30 éves amortizáció után, milyen érték maradna a főváros birtokában azonkívül, hogy a költségvetése a lakbérekben kifizetett összeggel csökkenne; készítse cl az alkalmazottak házának építkezési programját, figyelemmel a gazdasági és szociális viszonyokra, tekintettel a nyugdíjasokra, a háztulajdonos-tisztviselőkre, a kettős igénylőkre és a lakbérletiltással már ‘ korábban házhoz jutott alkalmazottakra; utasítsa a városi üzemeket, hogy munkás- és tisztviselői lakások építését kezdje meg; készítsen feliratot a kormányhoz az állam hasonló akciójának megindítása érdekében.” Indítványomat alátámasztják a következők: 1. a gazdasági körülmények hatása alatt a főváros kénytelen építkezni, 2. a város évenkint .10 millió pengőt fizet lakbér címén alkalmazottainak. Képzelhető-e józan magánvállalkozás, amely, ha már építenie kell, ilyen horribilis lakbéreket fizessen ki ahelyett, hogy ezzel a pénzzel a maga céljaira építkeznék ?! A városnak — és nézetem szerint minden közületnek — előbb-utóbb el kell kezdeni a lakbérek tőkésítését, mert a mai rendszer sem a tisztviselő, sem a köz szempontjából fenn nem tartható. A kérdés elbírálásánál szembeszökik és feleletre vár : 1. van-e jogi akadálya, 2. közérdek-e, 3. pénzügyileg megoldható-e és végül í. az érdekeltek helyzetén javít-e az idea valóra- j válása ? .- UL 1. Jogi szempontok nem lehetnek vitásak. I A közületnek joga van természetbeni lakást adni, sőt I törvény szabályozza, hogy a közalkalmazottak különböző kategóriái milyen természetbeni lakásra tarthatnak igényt. Egyébként sem példa nélkül való a városnál, hogy az alkalmazottak természetbeni lakást kaptak és kapnak. Ad. 2. A városnak ezidőszerint körülbelül 11.000 lakás van birtokában, ebből tíz és félezer új építkezés révén, 536 lakás pedig (1029 szoba) készen vett inROYAL BENZINKUTAK a legjobb üzemanyagot és a legjobb amerikai Readway-olajat szolgáltatják Tel.: L, 906-15 és Auf. 290-07 PAJOR LÁSZLÓ BUDAPEST, V., VÁCI-ÚT 18. SZÁM gatlanok révén jutott a főváros birtokába. Amíg a régi házakban szobánkint átlag 283 pengő 20 fillér az évi bér, addig az új házakban 500—800 pengős évi béreket fizetnek. Ez a szembetűnő bérdifferencia mutatja, hogy a magánosok részére való építkezés nem lehet városi feladat, mert, amíg egyrészt a magánvállalkozást szűkíti, másrészről az új építkezés a drága anyag és magas munkabérek mellett, — annak ellenére, hogy a bérek any- nyira magasak, hogy azokat a lakók megfizetni alig képesek, nem hozzák meg a befektetett töke kamatait sem. A város mint erkölcsi testület kénytelen lesz adófizetői rovására ol’yan béreket adni lakóinak, amelyek kivételes helyzetbe fogják hozni azokat, akiknek sikerült városi házakban elhelyezkedniük. A régi házak bérei pedig önmagukban hordják a kritikát. Nem közérdek tehát az olyan építkezési, tevékenység folytatása, amely megokolatlanul juttat előnyökhöz polgárokat a többi polgár rovására, de igenis közérdek az olyan városi építkezés, mely az egész közül etre előnnyel jár. Kétségtelen, hogy a városnak építkeznie kell. Meggondolandó, hogy a város ismét magánosok részére, vagy alkalmazottai részére építsen-e? Azt hiszem, nem lehet vitás, hogy a lakbérek tőkésítése olyan építési alap, amelyen az építési munka elindítható. Precíz számítás és az összes adatok pontos ismerete szíikéges ahhoz, hogy megállapíttassék, vájjon a lakbérek tőkésítése egymagában is fedezi-e az építkezési költségeket, vagy pedig ehhez még más kölcsönt is fel kell venni? Es itt jutottunk el a kérdés pénzügyi részéhez. Ad. 3. Bár nem az indítványt tevők feladata az alapok és a számszerűségek megállapítása, hisz indítványom éppen azt célozza, hogy mindazt a tanács végezze el, mégis a rendelkezésemre álló adatok alapján úgy érzem, világossá tudom tenni, hogy a terv megvalósítása pénzügyileg is kedvező a városra. Egy szoba megépítése 4—8000 pengő a telek .értéke szerint, vagyis átlagban 6000. pengő. A városnak 20.500 szobára van szüksége — ha meglévő régi házait erre a célra felhasználni nem akarná. E számítás alapján az, építkezés 123 millió pengőbe kerülne. Ha ja város tíz évre osztja be építési programját, évenkint 12 millióért kell építenie és ennek fedezetére szolgálna évenkint a lakbérek egytized része, vagyis 1 millió pengő. A mai kamatozás mellett azonban ez az 1 millió nem fedezné a 10%-os amortizációt s így a fővárosnak kellene a hiányzó 23 millió pengő évi egytizedrészének 10%-os amortizációjáról: évi 230 ezer pengőről gondoskodnia. Ha a főváros nem használja fel a lakbérekben mutatkozó fedezetét, ugyanilyen építkezése nem 23, hanem 123 milliójába kerülne, így azonban X idő múlva a tisztviselők lakbérével teljesen amortizálta az építés költségeit, horribilis vagyon birtokába jutott és költségvetését évi 10—12 millió pengővel csökkentette. Ha a tisztviselő lakásokat szobánkint 8000 pengő építési költséggel számítjuk, akkor a következő eredményt kapjuk: szükséges 3900 egyszobás lakás a 6000 P és 16.600 szoba á 8000 P, vag'yis ez alapon az építés egész költsége 156 millió P-be kerülne. E számítás alapján a 10 éves építési program végrehajtása a város közönségének 56 milliójába kerülne. (100 milliót az alkalmazottak lakbére fizet ki.) Ha. elgondoljuk, hogy a mai kamatozás mellett is a tisztviselők részére az építési költség 20—25 %-ának hozzájárulásával felépítik a családi házakat, az öröklakásokat lakbérük letiltása mellett, akkor minden különösebb matematikai számítás nélkül, pusztán paraszt logikával is rá kell jönnünk arra, hogy a fővárost sem terhelheti több, mint ami a magános építtetőt terheli, ami azt jelentené, hogy a főváros az építési költség 20—25%-áért kapná ugyanazt a vagyont, mely a magánépíttetőnek 100%-ba kerül és azonfelül költségvetésében az összes lakbérektől — később még a nyugdíjasok lakbérétől is — megszabadul. A kérdés tehát voltaképpen az: megér-e 30 év múlva, amikor már az egész költség amortizálódott, az az épületkomplexum 56 7nillió pengőt, amelyért ma 156 milliót fizettek. Természetesen ez a számítás is csak akkor helyes, ha nem kalkuláljuk a ki nem kerülhető lak- béremelést, mert ha azt is számításba vesszük, akkor nem is 56 millió, hanem egészen jelentéktelen hozzájárulással jut a város ehhez a nagy vagyonhoz. A tisztviselők szempontjából (ad 4.) az én elgondolásom szerint a legelőnyösebb a kérdés megoldása, mert azon szigorú elv mellett, hogy mindenki természetbeni lakást kap, kimondandónak tartom, hogy minden alkalmazott a részére kiutalt lakással szabadon rendelkezik — tehát bérbe is adhatja — és mindaddig a lakás birtokában marad, amíg családjában nyugellátásra törvényesen igényt tartó családtag él. Azt hiszem, ennek egymagában olyan szociális és gazdasági jelentősége van, hogy ezt az alkalmazottak nagy megnyugvással fogadják, különösen akkor, ha az épülő ház dk modernek, minden igényt kielégítők lesznek és közlekedés szempontjából sem eshetnek kifogás alá. Nagyjában ezek azok az elvek, melyeknek alapján nyugodt megfontolással érdemes az ideával foglalkozni és megvalósítását elősegíteni. „PALATÍNUS“ ÉPÍTŐ-ÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefon: Automata 121-45, I23-S5. Budapest, V,, Rudolf tér ó. LTHQT I ÁQ7I Á elektrotechnikai és műszaki vállalat r i LftöLLU BUDAPEST Vili, BÉKÉS UCCA 1. n. (Omnia Mozgóval szemben) Telefon: j. sso-is Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése, Szerelési anyagok es égők raktáron. ! „SAN1T F“ CEMENTH ABARCSTÖMÍTQ Gyártja: ÍFÖSNAN3KY ÉS STRELITZ aszfalt-, fedéllemez- és kátrány-vegyitermék-gyár I Budapest, V., Lipót-körút 27. Tel.: Aut 228 29., Aut. 82-85. TÓTH LAJOS T. lefon: JázsefíSl-Ol Pala és cserépíedőmester eternit-, cserépfedés, facement- és bőr- lemezíedés, tetők jdkarban tartása és tats/jzása BUDAPEST, Budafoki ú 4 23 IsCHEMBER C. ÉS FIA! HÍDMÉRLEG- ÉS GÉPGYÁR Központi Iroda és gyár: í VI, Hungária kőrút 70. Telelőn ; L. 9ió—83 és L. 916—98. Alapítva 1852. Alapítva 1852. —--------------------------------------*-----------------Radi átorokat ÉS KAZÁNOKAT köponti fűtésekhez gyárt a MAGYAR RADIATORGYÁR R.-T. Budapest, X., Gyömröi út 76. sz. I magyar Általános GÉPGYÁR R. T. MÁTYÁSFÖLD GYÁRTÁSI ÁGAK : Személyautomobilok, teher- automobilok, autóbuszok Gyári eladási központ: Méray Motorkerékpár-Gyár r, t. IV,, Váci ucca 1.
