Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
Budapest, 1929 április 24. 7 Hat évi iarialélcgyűfiés után áttér a főváros osc önbizzi osztásra Húss ess/endö alaít több mint egymillió pengői vesztett a főváros a bistosíláson — FJbésszWl a zz új Kataszter és a biztosítási javaslat Közel két évig dolgozott a városgazdasági ügyosztály és a gazdasági hivatal a fővárosi biztosítási ügy rendezésének megfelelő előkészítésén. A munka nem volt könnyű, mert alig volt a városházi adminisztrációnak még egy olyan dzsungelszerűen bonyodalmas terrénuma, mint a biztosítás. A főváros mérhetetlen vagyonának ingatlan és ingó objektumait évtizedeken át a legnagyobb rendszertelenséggel biztosították. Volt olyan vagyontárgy, amely több helyen is volt aszekurálva, a másikról meg egészen elfeledkeztek; volt olyan, amelyik túl volt biztosítva, a másik pedig nevetségesen alacsonyan. A becslés, a díjmegállapítás legtöbbször ötletszerűen történt, s így nem egyszer a legkirívóbb esetek álltak elő. Különösen növekedett a káosz a korona-romlás óta, ami a régi becsértékek teljes felborulásával járt. A biztosító társaságoknak alig volt nagyszerűbb területe a fővárosnál. A székesfőváros fizetett, fizetett, de ellenértéket alig kapott, amikor rákerült a sor. 'Az új javaslat szerint a főváros összes épületétől re, intézményeire, valamint az üzemekre, az önbiztosítást teszik kötelezővé, de előbb, hat éven át, megfelelő önbiztosítási tőkét gyűjtenek. A tűzveszélyes üzemeknél ezenkívül esetleg megmaradnak bizonyos speciális, esetleg szavatossági biztosítások. Az érdekes reform részleteiről Édes Endre tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője a következőkben informálta a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Eddig a fővárosi biztosításoknál a következő eljárás volt érvényben: A főváros épületei kárbiztosítás szempontjából két csoportra oszlottak. Az első csoportba tartoztak a kevésbbé tűzveszélyes, úgynevezett civil épületek, a hivatalok, iskolák, egyéb közművelődéi épületek, templomok, szegényházaik, árvaházak, menházak, kórházak, lakó- és bérházak, vigadók, vágóhidak, vásárcsarnokok, tűzőrségek, stb. — Ezek az épületek a városgazdasági ügyosztály időközönkinti előterjesztései alapján, egységes tervek szerint, tanácsi határozatokkal megállapított feltété-, leknek megfelelően magánintézeteknél voltak biztosítva, értékük 30—50, esetleg 100%-áig, aszerint, hogy milyen anyagból és hogyan készültek az egyes épületek. GANZ-DANUBIUS BUDAPEST Szabadalmazott „Jm (( néíkS[íeSSOr DIESELMOTOR a legtökéletesebb erőgép. — A második csoportba az erősen tűzveszélyes, üzemi célt szolgáló épületek tartoztak, amelyeket a gyárak és más ipartelepek biztosítására vonatkozó, különleges, lényegesen magasabb tarifa szerint biztosítottak, rendszerint maguk az üzemek vezetői, szintén magántársaságoknál. Ezt a nem egyöntetű kezelést próbáltuk közös, mindenkép kielégítő rendszerbe foglalni. — Minthogy a háború utáni pénzromlás és állandó értékingadozás ilyen zűrzavaros állapotot teremtett és az időközi biztosítások nem történtek egyöntetű értékelések alapján, — szükségesnek mutatkozott az összes épületek aramjkorona értékben való újra-* becsültetése„ De egyéb tekintetben is kívánatos volt a régebbi becslések revíziója, elsősorban azért, hogy a fővárosnak egy teljesen reális épületkataszter álljon rendelkezésére. Ez az új kataszter el is készült. —• A tiszti ügyészség és a gazdasági hivatal az önbiztosítás rendszerét javasolta, annál inkább, mert a rendelkezésre álló adatok szerint 1913—25 között a mai helyzettel szemben 571.086 ak. rúgott az az összeg, amelyet önbiztosítás esetén a főváros tartalékolhatott, illetve megtakaríthatott volna, míg 1922—1926 között ugyanez az összeg 487.762 ak., vagyis az utolsó húsz év alatt összesen 1,058.848 pengőre emelkedhetett volna a tartalékolás, vagy megtakarítás. — Az üzemek ezzel szemben aggodalmukat fejezték ki az önbiztosítással szemben és a XII. ügyosztály is a régi rendszer fenntartását 'kívánja -— különösen kellő önbiztosítási alap nélkül. A városgazda- sági bizottság hosszas megfontolás után az ügyosztály javaslatát fogadta el és az önbiztosítás rendszere mellett döntött. Előbb azonban elegendő önbiztosítási alap gyűjtését kívánja., amely célra 1930-tól kezdve hat éven át évi 200.000 pengőt vesznek be a költségvetésbe. — Az üzemek is kötelezve lesznek arra, hogy az említett hat év alatt önbiztosítási alapot gyűjtsenek, amely összegeket másra felhasználni nem szabad és ezeket az összegeket a Községi Takarékpénztár fogja gyümölcsözően kezelni. — A tűzveszélyes, vagy robbanásoknak kitett üzemeknél az önbiztosítási tartalékok kellő megerősödéséig, még az önbiztosításon kívül is megmaradnak bizonyos speciális biztosítások, amelyeket az illetékes üzemi felügyelő bizottságok fognak elbírálni és megállapítani. 1930 és 1936 között a biztosítások rendszere a régi marad, de az egyes szerződéseket a biztosító intézetekkel szűkebb, vagy nyilvános verseny- tárgyalás útján fogja megkötni a főváros. —• Ha a törvényhatóság közgyűlése is így határoz, 1936-ra általában áttérünk az önbiztosításra, amivel előreláthatóan jelentékeny pénzt takaríthatunk meg a fővárosnak. — Érdekesnek tartom felemlíteni, hogy külföldön a városok, —- mint megtudtuk — általában szintén az önbiztosítás rendszerét követik. Egyes helyeken a városok szövetkeztek is e célra. — Most a gazdasági hivatal és az üzemek tűzés egyéb biztosítási díjai évi 243.801 aranykoronára, illetve 282.809 pengőre rúgnak. Ebből tűzbiztosítás 207.660 ak., betörés 7400, szavatossági biztosítás 28.741 aranykorona. DUDUS ERNŐ építési vállalkozó Budapest, VI., Jász ucca 73 Tel: L. 980-15 F ővárosi tisztviselőit és TELEFON: Automata 219--69. szám aszóik. ijoszszátartőszóinak a legjutányosabb áron szállítunk eredeti Wellner és Cla rfeld £ í b havi részletre alpacca, valamint alpacca ezüst evőeszközeiket 90-es pecséttel Árjegyzéket díjmentesen küldünk ...................................... .......... ALP ACCA ÁRUFORGALMI VÁLLALAT BUDAPEST, Bálvány u. 16 Pontos címre kérjük ügyelniDRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSANyAG. K0LLERICHM™ BUDAPEST. IV.FERENC- JÓZSEF RAKP. 21. JFelce/e Öáön mérnök V izmivek, vizzezcWuk, csatornázások, központi [Mask, szeüőxtetisek is ligszts zbtrendtzések tervezést ét kivitele Budapest II, Zsigmond u. 1. Tel. automataS14S0 * Hosentf}al István sütő-, cukrász, hús , fa- és vegyipari gípgyáitó és javítóműhely —3 TELEFON : J. 450-89. |=— Budapest, VII., Dőli ucca 90. szám. FRIEDRICH JAKAB ÁCSMESTER ÉS TETÖEMELÉSI VÁLLALAT Budapest, V., Párkány ucca 1418. Telefon: Lipót 969—98 Schwabl Alajos festékáru-kereskedés Bpest V., Vilmos csász. űt 22 TELEFON AUT. 2 8 7 — 2 6 SZ. SZALFETER EDE TELEFON: K. 502-36 üveg- és porcellánkereskedése, képke- FIÓKÜZLET : reíezési es épületüvegezést vállalata II, MALGIT-KÖRUT32 BUDAPEST I, KRIS2TINA-KÖRUT 83. SZ. GAUGUSCH JANOS ÉPÜLETLAKATOS-MESTER BUDAPEST, X., ZSIVORA-UTCÄ 5. HERCEG és VEkHGVlftA ;; festő, mázoló és bu’orfényező :: Tel.: fut. 270 86 BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UCCA 12. SZ. BUBIK LÁSZLÓ S«8sVrSor»IS készít mindenféle vas- vagy fém- j árút tömegben vagy egyenként BUDAPEST, X., SZIGLIGETI UCCA 26. j es na b. t. i Budapest, VI, LisziFerenctér4 Fgészségügyi b rendezések-Csővek-Műszaki cikkek-Fémgyártás HUBeRC Lizsinszky Rezső “'jj Budapest, I, Márvány ucca 46, ltos iszítő Telefonhívó Aut. 510-54 SCHAFFER KÁROLY okleveles mérnök Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó kövező-mester Budapest Vili, Aggteleki ucca 17. Telelőn: József 325-88
