Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-27 / 13-14. szám

Budapest, 1929 március 27. Hl LEGYEN A FŐVÁROSI REFORM ALAPJA A FŐVÁROSI HÍRLAP számára írta: KOZMA JENŐ dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke Híreszteléseit és rosszindulatú megjegyzések ellenére is ma már kétségtelen, hogy a húsvéti vaká­ció elmúltával mindjobban a politikai élet előterébe tolódik az új fővárosi törvény kérdése. Mind élén­kebben fogja most már foglalkoztatni ez a nagy probléma Budapest törvényhatósági életét és Buda­pest közönségét is. Így is kell ennek Lennie, mert minden jel arra mutat, hogy még a nyári szünet előtt sikerülni fog a belügyminiszter nagyjelentő­ségű javaslatát a parlamentben is letárgyalni. Minél inkább közeledik azonban ez az időpont, ;innál inkább tisztában kell lenni azokkal az alap­elvekkel, amelyeken ennek a javaslatnak nyugodnia kell és azokkal az elsőrendű érdekekkel, amelyek a törvényjavaslattal vonatkozásban Budapest léte és jóléte, valamint a polgárság vezetőszerepének meg­tartása körül csoportosulnak. Egészen általánosságban két szempontot tartok olyannak, amelynek a legteljesebb mértékben érvé­nyesülnie kell az új törvényalkotásban. Az első ilyen szempont az autonómia teljes védelme és ennek keretében a második alapelv a polgári elem szupre- máciájánaJc tökéletes biztosítása. Abból a megdönt­hetetlen igazságból kell kiindulni, hogy akinek több köze van a fővároshoz, az nagyobb érdeklődéssel vi­seltetik Budapest sorsa iránt és az több lelkesedéssel dolgozik az autonómiáért, mint aki úgyszólván csak átszálló vendége, földnélküli Jánosa ennek a város­nak. Különösen nagy fontossága van annak, hogy ez az elv vezető-gondolattá emelkedjék most, amikor a leromlott gazdasági helyzet örökös fölhánytorgatá- sával valóságos hadjáratot indítottak, hogy a pol­gárságot azoknak a jelszavaknak a jármába hajtsák, amely jelszavak ellen küzdeni éppen a polgárságnak hivatása és önmaga iránt való kötelessége. Nem elegendő azonban a polgárság politikai szupremáciájának biztosítása, hanem gazdasági té­ren is minden erővel és minden eszközzel jobb kö­rülmények közé kell emelni a polgárságot, hogy úgy egzisztenciájában, mint ősi erkölcsei'oen szilárd tala­jon támaszthassa meg lábát. Az erre vonatkozó szá­mos eszköz közül legelsősorban azt a törekvést kell említenem, amely lehetővé akarja tenni, hogy az építkezések és a lakástermelés újból visszakerüljön a magányosok kezébe. Ugyancsak hathatós eszköze a polgárság megsegítésének az, hogy nemcsak az építkezés, de egyéb vállalkozások eszközlésére is hitelt lehessen számára biztosítani. Nem elegendő azonban a polgárság támogatását csak részben végrehajtani, hanem le kell nyúlni egé­szen a legkisebb egzisztenciák rétegéig, ezeket kell erőteljesen támogatni, nehogy azok a gazdasági egyensúlyukat elveszítve, természetes helyzetükből ki­lendüljenek és proletarializálódjanak. Mindezek ér­dekében cselekednie kell elsősorban magának a fő­városi törvénynek, de segítségül kell sietnie minden más lehetőségnek is, legelsősorban fontos és általá­nos gazdasági intézkedéseknek. A proletarializálódás ellen való küzdelem volt az a kényszerítő erő is, amely például engem a telekért ékadó behozatalával szemben állásfoglalásra kényszerített. A telekérték- adó kétségkívül vagyonadó jellegű és így az én meg­gondolásomban annak az szempontnak kellett győze­delmeskednie, hogy nem szabad a polgárság lába alól egy talpalatnyi földet sem kihúzni, amely azt elválasztja a proletariátustól. Hasonlóképpen ugyan­ebből az okból helyeslem azt a törekvést, hogy par­cellázás útján építkezési lehetőséghez kell juttatni a polgárságot. Fájdalom, minden bajnak legfőbb okát és kút- forrását, Trianont még mindig nem lehet a múlt fájdalmas emlékei közé sorolni és éppen azért a fájdalmas és egyelőre megváltozhatatlan rabság keretei között kell törekednünk önmagunk megerő­sítése felé. Ennek pedig1, nézetem szerint, ma legelső és legfontosabb eszköze a polgári sziipremácia meg­mentése és a kispolgárság olyan arányú megsegítése, hogy azt megvédhessük az elproletarializálódástót. Eltűnt „az árvizi hajós“ árnya: erődítés-szerű gátak védik Budapestet Néhány nap előtt még zord, északsarki táj volt a Duna háta. A torlódó jégen viharmadarak tanyáz­tak, mintha nem is lenne tavaszváró március. Azután megindult a jég. A főváros út- és csatornaépítési ügyosztályának árvízvédelmi alosztálya az első riasztó jelenségekre, az első hírekre készen állt és minden dicséretet ki­érdemelve végezte el a maga feladatát. Különösen elismerést érdemel az a hidegvér és nyugalom, amely- lyel az illetékesek a nehéz pillanatokban intézkedtek. Nem csináltak lármát, kerülték a hióbhiradások ter­jesztését, csendben észrevétlenül dolgoztak és és olyan munkát végeztek, amely nemcsak a jelen pillanatban nyújtott biztonságot, hanem hosszú időkre megerősítette a fővá­ros árvízvédelmi berendezéseit. Az árvízvédelmi ügyosztály C sár mán Ferenc tanácsnok vezetése mellett Zaitz László és Farkas Árpád műszaki főtanácsosok, Licskó Pál főmérnök és Molnár László irányításával néhány hét alatt, de úgyszólván órák alatt igen hatalmas és gyönyörű munkát végzett. Az éjjel-nappal tartó gáterősítési munkákkal elérték azt, hogy Budapest egész területén 9 méterre emelték a gátak koronáját, már pedig ilyen magas vízállásra még nem volt precedens. Az egész árvízvédelmi munkálatot Bérezel Jenő alpolgármester vezette és ellenőrizte. Fáradhatatla­nul, egészségét nem kímélve járta be, nem egy helyen térdigérő sárban, a veszélyeztetett helyeket, kunt járt a ró­mai fürdő árterén, lent a Nádorkert előtti töltéseken és ahol szükség volt rá, nyomban intézkedett. A fővárosi hatóság, a műszaki közegek érdeme, hogy Budapestet teljes egészében elkerülte a veszedelem és minden aggodalom nélkül nézhet a május végével esedékes „zöldár” elé is, amely az Alpesek, az osztrák és német hegyek óriási hótakarójának olvadásával keletkező gigantikus vízmennyiségeket fogja a Dunán levezetni. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Bérezel Jenő alpol^ármeslerf, aki az árvízvédelmi munkálatokról a következőket mondta: — A főváros műszaki apparátusa a legnagyobb körültekintéssel és minden elismerést megérdemlő buzgalommal végezte el a reárótt fontos feladatot és ha nem is volt közvetlen veszedelem, ha nem is volt ok különös aggodalomra, mégis a műszaki ad­minisztrációé az érdem, hogy Budapest lakosságát ugyanakkor, amikor a Duna szeszélyes árja annyi várost és községet félemlített meg, teljesen elkerülte a rém. A hatóság minden feltűnést kerülve, a legnagyobb csendben dolgozott, nehogy az óvóintézke­dések riadalmat keltsenek az amúgy is könnyen nyugtalankodó publikumban. Most, hogy mindenen túl vagyunk, megállapíthat­juk, hogy a veszedelem nem volt egészen jelentékte­len és nem voltak feleslegesek az óvintéz­kedések.* — A fővárosnak a mostani árvízvédelmi munká­lat mintegy 60.000 pengőjét emésztette fel, de a munka megérte az áldozatot, mert nemcsak a momen­tán veszedelmet hárítottuk el, hanem hosszú időre garantáltuk a főváras biztonságát. Az árvízveszede­lem egyébként most már elmúlt és a budai Dunapar- ton már megkezdték a gőzszivattyúk leszerelését. Mindezekből kitűnik, hogy a főváros lakossága túl van a sokat rettegett tavaszi áradáson, de túl van minden további kellemetlenségen is. Az „árvizi hajós” fenyegető árnya eltűnt, mert a 9 méter magas gátak erődítésszerüen védik Budapest házait. Az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre ...................................12 pengő: egész é vre ..............................24 pengő: DEL MHü BELA oki. mérnök, építőmester Budapest,VI. Benczúr u. 17 Telelői 263-40 Automobilok MÁGNESEK Szorelés villamos bp.endezése DINAMÓK INDÍTÓK AKKUMULÁTOROK Javítás és kiegészítés 1 URNER ÉS BERKOVITS j Scintilla, Index, Fenag, Hagen, Kienzle Vezérképviselete Budapest, V, Pozsonyi-út 4/f. Telefon: Aut. 148-84 Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár. Budapest, VII. kér., Rózsa ucca 4—6. szám Kérjük 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését­■ Xr vrjni~ ditto tlorfer Jeni mérnök központi fűtési, azellöztetásl, vízvezetéki és csatornázási berendezések vállalata Budapest, Vili., Gólya ucca 22. sz. Telefon ■ Káint Jóniof 435-T2 7 FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöl­tőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly>út 33. Telefon: J. 394-41 és J. 446-72.

Next

/
Thumbnails
Contents