Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-27 / 13-14. szám
Tizennyolcadul évfolyam Ára so fillér Budapest, 1929 március 27. 13—11. szám E£ÖFIZETÉSI fí III IC: Egész évre..................................24 pengő Félévre...........................................12 pengő Állandóan: GAZDASÁGI értesítő VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST TI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Budapest feltámadása A FŐVÁROSI HÍRLAP számára írta: RIPKA FERENC dr. főpolgármester Az idei kegyetlen, gyÖtrelmes télnek mégis csak vége szakadt és a tavaszi napsugár, a tavaszi illat — ha megkésve is — boldogan siet elébe a feltámadás gyönyörű ünnepének. Húsvéti séta a budai hegyekben, zsendülő élet a gazdag völgyekben, vidámság a ligetekben, derűs nyugalom a parkokban: csupa diadalmas szimbóluma a föltámadásnak. IJj életre kel a természet és hosszú esztendők piosztítása, letargiája, kényszerű tehetetlensége után föl kell támadnia ennek a városnak is. Ennek a föltámadásnak érdekében pedig nem elegendő, ha elvégezzük a mindennapi munkát, ha lassankint fölépítjük, amit az elmúlt világégés lerombolt; ennél sokkal többet kell cselekednünk, mert Budapest föltámadása ott kezdődik, ahol ismét eléri a világvárosi fejlődés régi, hatalmas iramúd. Ennek pedig két múlhatatlan követelése: az egyik az új intézményekkel való gyarapodás, a város szépítése, fejlesztése, a másik pedig a külföld figyelmének felénk való fordítása, megszabott s'zóval: az idegenforgalomnak most már egészen nagyvonalú fejlesztése. Nem is csoda, ha virágvasárnap és husvét között, amikor a tavaszi szellő gazdagabban nyitogatja, élesztgeti az ember reményeit, mint a fák rügyeit, kiiríhcct'atlun kittel hiszünk ennek a csodálatos szépségű, minden istenáldásával felruházott városnak a jövendőjében. Ezek a büszke hegyek, amelyek pár hét múlva felőlük haragoszöld díszruhájukat, hogy a szépség pompájával fogadják az érkezőt, ezek a föld füzétől forró vizek itt, amelyek a maguk áldott eszközeivel dúsan szórják az emberek közé az egészséget: ezek a letéteményesei Budapest jövendő nagyságának. Vannak pompázó, gazdag kultúrájú városok, vannak a múltra emlékeztető ezeréves romok, vannak erdőkoszorúzta hegyek, vannak gyógyító vizek, van máshol is halakban dús folyam, amely hűvös vizével paradicsomi szigetet ölel körül, de mindezt olyan összeforrottságban, olyan szétválaszthatatlanságban, mint Budapesten van, talán sehol a világon nem lehet megtalálni. Százszoros bűn lenne tehát, ha éppen mi nem fognánk hozzá minden erőnkből az idegenforgalom megszervezéséhez, a magunk gazdagságának megalapozásához, amikor a mi szépségeink, a mi egészségadó intézményeink századrészéből is gazdagon élnek más városok, más országok. Nem tagadjuk, ezen a téren a tapasztalatlanság, vagy a magyar nemtörődömség a múltban követett el mulasztásokat, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne pótolni, aminthogy néhány esztendő rendszeres munkájával sikerült is igen szép, igen biztató eredményeket elérni. Örömmel kell konstatálnom, hogy amikor néhány esztendő előtt programot adtam és ennek a programnak egyik sarkalatos pontjaként éppen az idegenforgalom felvesztését jelöltem meg, minden, tényező, legelsősorban a kormány férfiak, de a főváros intéző körei és maga a polgárság is a legnagyobb megértéssel fogadta ezt a gondolatot és azóta is mindezek a legteljesebb odaadással segítik, alapozzák az idegenforgalom ügyét. A sikereknek, a haladásnak titka pedig egyszerűen az, hogy Budapesten ma már mindenki a maga ügyének kezdi tekinteni az idegenforgalom ügyét, mert a hatóságoktól kezdve a legszerényebb kereskedőig és iparosig, mindenki érzi, hogy az idegen- forgalom emelkedése hamarosan mélyebb lélekzetvé- telhez, nagyobb darab kenyérhez fog juttatni mindnyájunkat. Idegenforgalmat pedig egyedül és kizáróan hivatalos apparátussal nem lehet csinálni, a propaganda mellett, amelyet az idegenforgalom érdekében az arra hivatott szervek kifejtenek, a város minden, polgárának is meg kell tennie a maga kötelességét. Meg kell tennie akkor, ha külföldre utazik, vagy külföldi emberrel találkozik, de meg kell tennie akkor is, ha az idegen itt van közöttünk, Budapesten. A külföldieket meggyőzni Budapest szépségeiről, gyógyító vizeinek nagyszerű hatásáról, még nem tartozik a nagy nehézségek közé, a nehezebb és fontosabb feladat, hogy az az idegen, aki egyszer ellá tógát Budapestre, itt tökéletesen jól érezze magát és visszavágyakozzék ide. Ez az a feladat, amely elsősorban a polgárságra vár, mert a Budapestre ellátogató külföldinek egyetlen egy disszonáns hanggal, egyetlen egy apró kellemetlenség gél sem szabad találkoznia, ezt pedig csak az idetartozó polgárság figyelme teheti lehetővé. Ma már van Idegenforgalmi Tanácsunk, vannak egyéb hivatott szerveink Budapest szépségeinek és előnyeinek propagálására, a kormány és a főváros jelentékeny összegeket áldoz az idegenforgalom emelésére, remélni kell tehát, hogy ezen a téren, a közeljövőben még hatalmasabb eredményeket érünk el, mint amilyeneket eddig elértünk. Most azután elérkezett Budapest polgársága számára is az az időpont, amikor legteljesebb mértékben egyénileg is mindenkinek cselekednie kell az idegenforgalom emelése érdekében. A nyáron az eddiginél is nagyobb fénnyel, a magyar kultúra és művészet minden eszközének felhasználásával akarjuk megünnepelni Szent István Hetét, amelynek jelentőségét ma már sokkal nagyobbra értékeli az ország és a külföld is, mint azt, mondjuk, a háború előtt cselekedte. Szent István Hete alkalmával megmutathatja Budapest polgársága, hogy mit tud cselekedni, ki mennyi vendéget, érdeklődőt tud Budapestre invitálni és ki milyen figyelemben tudja részesíteni Budapest vendégeit. De a kongresszusok és egyéb találkozások egész sora megy végbe majd ezen a nyáron. Mindegyik külön alkalom arra, hogy Budapest polgársága az idegenforgalom, tehát a saját megélhetésének emelése . érdekében megmutassa, mit tud cselekedni. Ha mindenki megteszi a magáét, akkor hamarosan megérjük Budapest föltámadását. 9BI IBI I3BSE SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER: íz ősszel választatni akarok Budapesten----- ————— Pil lanatnyi helyzetünk nem engedi meg a vizűm eltörlését — Az uj közlekedési kódex a teherforgalmat a meHékuccákha \ tereli — Kár az iskolákban foglalkozni kell a közlekedés kérdéseivel - mondja a miniszter Ha máskép nem megy, törvényt hoznak a hazárdjáték elharapódzása ellen A képviselőház befejezte a vármegyei reform általános vitáját és a húsvéti ünnepek után már megkezdi a javaslat részletes tárgyalását. Bár a köz- igazgatási reform tárgyalása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, mégis remélni lehet, hogy a nyári szünet bekövetkezéséig a parlamentnek ideje lesz olyan törvényjavaslatok tárgyalására is, amelyek a fővárost közvetlenül érdeklik. E javaslatok között elsőnek a különleges ideiglenes házadómentességről szóló törvényjavaslat kerül megvitatásra, de komoly remény van arra, hogy a fővárosi reform is tető alá kerül még a nyári szünet előtt. Szó van továbbá több más fővárosi vonatkozású törvényjavaslatnak az előkészítéséről is. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt ezekről a kérdésekről beszélni Scitovszky Béla belügyminiszterrel, akit mindenek előtt arról kérdeztünk meg, miként áll a fővárosi reform ügye és mikor kerül sor a budapesti községi választások megtartására. E kérdés körül ugyanis az utóbbi időben a legkülönbözőbb, egymásnak ellentmondó híresztelések terjedtek el, amelyek azzal vádolták a kormányzatot, hogy szándékosan halasztja a reform elkészítését. Scitovszky Béla belügyminiszter a következő határozott kijelentéseket tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: •— En a magam részéről szeretném a fővárosi törvényjavaslatot még a képviselöház nyári szünete előtt letárgyaltatni. Ha ez megtörténik, — amit erősen remélek, — akkor még az ősszel meg lehet tartani a budapesti községi választásokat. Felvetették már előttem azt a kérdést is, hogy mi történik abban az esietben, ha a fővárosi reformot a nyári szünet előtt nem tárgyaltathatom le. Ez év végén ugyanis lejár a meghosszabbított mandátumok érvénye is, tehát aktuálissá válik az ríj választások Kiírásának problémája. Én ezt a kérdést a magam részéről nem vetem föl és ,a hozzám intézett ilyen irányú kérdésre nem adok választ, egyszerűen azért, mert én igenis még a nyári szünet előtt tető alá akarom hozni a reformot és az ősszel választatni akarok Budapesten. Nincs tehát semmi értelme annak, hogy az esetleg bekövetkezhető akadályokra való tekintettel már most gondolkodjam azon, mi történik akkor, ha őszig nem tudnék törvényt csinálni a reformból és az ősz folyamán e miatt nem tudnék választatni. A beszélgetés során megemlítettük, hogy a városházán mostanában az idegenforgalom fellendítését tartják a legsürgősebb és legfontosabb feladatnak. Közeledik a tavasz, szükség van tehát arra, hogy megteremtsük az idegenforgalom fejlődésének feltételeit. E célból városházi illetékes tényezők részéről is sürgetik a vízumkényszer eltörléséi és általában az idegenek vekszálásának a megszüntetését. Scitovszky Béla belügyminiszter erre a kérdésre, amelylyel a szállodások és vendéglősök érdekképviseletei is foglalkoztak, a következőket válaszolta: — Én is helyeslem, ha törődünk az idegenforgalom fellendítésének eszközeivel. A vízumrendszer eltörlése azonban sokkal kényesebb kérdés, semhogy elhamarkodott döntésre szánhatnánk rá magunkat. Az olaszok részéről kétségtelenül nemes gesztus volt, hogy megszüntették a vizumot. Sajnos, mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy hasonló nemes gesztussal válaszolhatnánk. A mi pillanatnyi helyzetünk nem engedi meg a vizűm eltörlését. Ennek az álláspontomnak legfőbb oka