Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-13 / 11. szám

Budapest, 1929 március 13. 7 jzommsfjiijzMp Éber Antal közgazdasági elméletei Qsztalékmentalifás a városházán — Elméletekkel nyomort enyhíteni nem lehet Éber Antal a főváros közgyűlési termében az «lő tilalomfa szerepét erőlteti magára. A községi •életben való pártonkíviiliség konzekvenciáját akként vonja le, hogy semmit sem akar. amit mindenki akar és mindig olyat akar, amit senki más nem akar. E splendid isolation,,-™ való törekvése azután néha egészen fonák szituációkba sodorja a magyar gazda­sági életnek ezt az igen értékes, vezetésre valóban hivatott egyéniségét. Ez történt meg Éberrel a fő­város legutóbbi közgyűlésén is, amikor valamennyi párt közös egyetértéssel egy negyedmillió pengőt szavazott meg a munkanélküliek segítésére. Mindenki elismerte e segélyakció szükségességét és helyessé­gét, a közgyűlési pártok nevében egymásután hozzá­járultak a szónokok az erre vonatkozó javaslathoz, de akkor felemelkedett Éber Antal és kétségtelenül érdekes, elméleti megállapításokkal ékes beszédben tiltakozott a segélyezés e módja ellen. Azért tagadja meg a hozzájárulást ehhez a segélye­zési javaslathoz, mert „a közgazdasági igazságok ■alapján áll”. Ezek pedig azt tanítják, hogy „a fej­lődés útjára csak a termelés vezet”, a termeléshez töke kell, tőke pedig „csak takarékosság útján jöhet létre”. Dixit, et salvavit animan suam! Szerencsére a közgyűlés Éber Antal közgazda- .-sági tanaival szemben érzett minden respektusának a rendkívüli munkanélküli segélyt pártkülönbség nélkül és egyhangúlag elfogadta. Nyilván úgy véle­kedett, hogy addig is, amíg a termelés megfelelő magaslatra emelkedik, addig is, amíg az ehhez szük­séges tőke takarékosság útján valamikor, egyszer, a távoli jövőben meglesz: a főváros sok tízezerre rugó kereset- és munkanélkülijének nyomorát eny­híteni kell. A didergőkön és éhezőkön segíteni kell, mert a nyomor pusztít, a hideg öl, az éhség nem okoskodik. Szép dolog a termelés, jó dolog a taka­rékosság, de nincs az a koplalóművész, aki a nyomort élve kibírná, amíg az Éber Antal közgazdásági tanai valóra válnak! A munkanélküliek megmentése, szenvedéseik enyhítése sürgős szükségesség, amelyet az emberies érzésű város el nem odázhat közgazda­sági elméletekre való hivatkozással. Ámde Éber Antal nem az az ember, akit az- egyhangú vótum meg tudna ingatni abban a meg­győződésében, hogy csak néki van igaza. Már 24 órával nem túlságosan rokonszenves közgyűlési sze­replése után tollat ragad és egy igen tanulságos cik­kével síkra száll a lakásépítés veszedelmei ellen. Körülbelül városházi beszédével egybehangzó érve­ket sorakoztat fel arra nézve, hogy a lakásépítés nem hasznos beruházás és számszerű adatokkal vállalkozik annak a körnek a négyszögesítésére, hogy a fővárosban egyáltalán nincsen, lakásínség. (?) Ezt akként akarja igazolni, hogy Budapesten a saját maga adatai szerint 1927— 28. évek folyamán az évi szobaprodukció sokkal na­gyobb volt az 1890—1900. éviek legnagyobb lakás- produkciójának év átlagánál. De már az összehason­lítási alap is nagyon gyanús, mivel a régi 10 esztendei periódus évi átlagát veti egybe a jelenlegi két évi átlaggal, holott köztudomású, hogy 1890-től 1900-ig Budapesten igen erős lakásépítkezés csak a millé- niumi kiállítást megelőző három és az azt követő egy esztendőben volt, vagyis 1893—1897-ig, az évti­zed hat évében azonban nem. Ennek a négy eszten­Magy&p IZör&zzéH Spar &WISZ Vilmos utódai 25uüa$jtesi, V, Mérl&g uccu 4 ss. Telefon: 810—56 szám. SAJÁT KÉSZÍTMÉNY!) Valódi bor- és modern angol butor<jk,bor-ésvelourfotelok modern ebédlőszékek, adott tervek és raj l k szerint is. Lakbe­rendezési tárgyak Kopott bóYbutorait és borszékeit javítjuk, ál fest­jük és átala- k í t j u k ! Köztisztviselőknek fizetési kedvezmény. Automobilok villamos berendezése Szerelés Javltá3 és kiegészítés MÁGNESEK DINAMÓK INDÍTÓK AKKUMULÁTOROK URNER ÉS BERKOVITS —B—■MHIB-iWWB——BM—B—Bm——Ml Scintilla, Index, Fenag, Hagen, Kienzle vezérképviselete Budapest, V, Pozsonyi-űt 4/f. Telefon: Aut. 148-84 dei átlagnak az évi lakástermelését tessék az össze­hasonlítás alapjául venni. Hiszen 1897-ben már ki­ütött a lakáskrach és innen kezdve körülbelül az 1900- as évek első két-három esztendejéig az építkezés csak igen kis arányokban folyt, hogy azután 1904— 1906-ig ismét erősen fellendüljön. Ha Éber Antal 10 éves átlagokat számít a régebbi időkre, úgy tes­sék ugyanilyen átlagot venni a jelenlegi lakásépít­kezés számszerű megállapítására is. (1918-—1928!) Mert a legprimitívebb elméleti tétel a statisztikában is, hogy csak egynemű tényezőket lehet összehason­lítani. De az összehasonlítási alapok e különbözőségé­től eltekintve azért sem vághat teljesen Éber Antal számítása, mert a háború és forradalmak összeom­lása óta a főváros lakossága a menekültek nagy­mérvű beözönlése következtében jóval na­gyobb mértékben szaporodott, mint bármikor a békében. És, ha Éber Antal e ténnyel szemben a szobasürűség adatait viszi harcba azzal, hogy 1910-ben a szobasűrűség még 2.60, 1928-ban pedig csak 1.60 volt, és ezzel a lakásviszo­nyok megjavulását vitatja: úgy elfelejti, hogy a szobasűrűségben igen nagy szerep jut a lakásépítés kvantitatív megoszlásának, annak tudniillik, hogy. a lakásprodukcióból mennyi a kislakás és mennyi a nagyobb új lakás? Az utóbbi esztendők építkezése során a magántőke által vég­zett építkezésekben a nagy lakások aránylag sokkal nagyobb mértékben szerepelnek. Ennek megfelelően három-négy-öt szobás üres lakás meglehetős nagy számban van is, míg kisebb lakásokban abszolúte nincs kínálat. A szobasűrűséget a nagyszámú na­gyobb lakás egyenként kevesebb lakója számszerű­leg rendkívül nagy módon befolyásolja és azért az összes szobaszám egybevetése a lakosság öszszámával egyáltalán nem szolgálhat alapul a nagy tömegek lakásviszonyainak megítélésére. Méltóztassék csak számítást végezni arra nézve, hogy az egy- és két­szobás lakásokban tényleg lakó lakosság a szoba- sűrűségnek milyen arányszámát fogja szolgáltatni. De még, ha tény is volna, hogy a nyers szobasűrű­ségi arányszám Éber szerint bekövetkezett meg- javulása a budapesti lakásviszonyok javulását mu­tatja a béke éveihez viszonyítva, -— aminek a köz­tudomás, az üres kislakások teljes hiánya és a tö­meglakások nagy száma ellene mond — még ezzel sem bizonyította volna be Éber Antal, hogy a fő­városban lakásépítkezésre most már szükség nincsen. A bankvezérnek azzal a felfogásával, hogy munkaalkalmak teremtése építkezés útján közgazda- sági szempontból káros és veszedelmes, mert „a lakás­építés nem hasznos beruházás”, valami különösebben nem kell vitába szállani. Itt nála egy dogmaszerű hit­tétellel állunk szemben, amelyet közgazdasági érvek­kel sem megdönteni, sem megerősíteni nem igen le­het. Az alapfelfogás kiegyenlíthetetlen, különböző­sége dolgozik e kérdés körül még a legkiválóbb szak­emberek koponyájában is. De semmiesetre ne bigyje Éber Antal, hogy akár a közgazdasági tudomány, akár a prakszis, olyan axiómaszerű biztonsággal igazolná azt a tételét, hogy hasznos csak az a be­ruházás, amely „termelési eszközöket” produkál. Ő például a jobb lakást a beruházás szempontjából „nagyobb fogyasztásnak” tekinti, amely azért mellő­zendő, mfert nem szaporítja a termelési eszközöket. De ugyanilyen joggal mellőzni kellene a kórházadé létesítését, az iskoládé építését, mert hiszen ezek egyike sem szaporítja"a termelési eszközöket. Az ilyen felfogás talán megállhat magángazda­sági vonatkozásokban, mondjuk, egy részvénybank üzleti kihelyezései szempontjából. De, hogy nem le­het helyes az államra vagy egyéb közületre nézve, egy percig sem kétséges. Mert eltekintve a lakás, kór­ház, iskolaépítkezés által a gazdasági forgalomban meginduló nagyobb és gyorsabb pénzkeringéstől, az általuk teremtett kereseti és munkaalkalmaktól: az elért hatás is önmagában itermelésfejlesztő. A job­ban lakó proletármunkás egészsége, jobb munka­kedve és képessége nagyobb és tehát munkateljesít­ménye is eredményesebb. A- közegészségügy kórházak útján való ápolása gazdaságilag is növeli a termelé­kenységet, mert óvja és visszaállítja a munkaképes­séget; és ugyanígy vagyunk az iskolák létesítésével is, amelyek a tanultság növelésével hatnak fejlesz­tőén a termelőképességre. Ez a hatás nem mérhető a rentabilitás magángazdasági mértékével. Produk­tiv lehet az összességre nézve is, ami például a részvénytársaság osztalékmentalitása szerint feltétle­nül improduktív. A főváros közgyűlési termébe hely­telen ezt az osztalékmentalitást bevinni. Éber Antalnak tehát még elméletileg sincs igaza. De még, ha volna is:; elméletekkel enyhíteni a nyomort nem lehet. Egy kis iüzelőszer, egy falat ke­nyér, kis leves, egy-egy munkaalkalom a nyomorgó­nak nagyobb igazság az Éber Antal összes tudomá­nyánál. A nyomor enyhítése azonban okosság dolga is. Az okos megfontolás is azt diktálhatná Éber Antal­nak, hogy juttassunk vissza egy kis fénysugarat ab­ból a nagy ragyogásból, amelybe a sors, a társada­lom és az ország egyikünket-másikunkat feleméit: a nagy jólétből, gondnélküliségből csak egy parányi részecskét, csak egy kis meleget adjunk vissza azok­nak a tízezreknek, akiknek hajója megfeneklett az életóceán szirtjein. Minden közgazdasági elméleten tói az okosság is ezt parancsolja! DRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSANyfiG. KŰLLERIEKfMH BUDAPEST.fY.FEREMC- JÓZSEF RAKR Z«.. Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, Vili., KiSSTÁCIÓ UCCA 3. Telefon: József 888—OB, Töke Gy emelési vállalkozó Budapest, T/X, Hungária-kömt 79. TELEFON: L1PÓT 975-62 Inem ES ÉS SCHRAMEKi MŰKERTÉSZ KERTÉPÍTŐK 5 i 0KL­l BUDAPEST, I, MÉSZÁROS UCCA 56-a | | TI'. LE FOS: KRISZTINA 509—36 | * oe+oo «• © ♦ o o a00 ♦♦ ♦ ❖ 0 ♦« TÓTH LAJOS Pala és cserépfedómestei eternit-, cs e rép t e d és, íacement- és bör- lemezfedés, tetők jő karban tartása és tat«/ ozása Telefon: jdzsef35l— 01 UDAPEST, I., udaioki út 23 GÖTZ ANTAL Mindennemű PRRKETTH, padozat készítése és -'avftása Telefon: Aut. 507-34. 4# Budapest, 1, Bors u. 24 ^mTEF'i'rSTésTI a s ^ Vállalja új reszelők szállítását és használt reszelők fálvágását Budapest, VJ., Forgácn ucci 19. Alapítva 1895. évben— Telefon: L. 815—86. mm phíhix Állami- és egyéb közintéz­mények évtizedes szállítója Budapesti,Visegrádi 0.17 TELE ON; automata 123—70 VEGYÉSZETI és MOSÓPORGYÁR mimm e* műm ELEKTROTECHNIKAI, MECHANIKAI Éi RÁDIÓ TÖMEGCIKKEK GYÁRA BUDAPEST, V, KÁBÁR-U. 6 ALAPÍTTATOTT: 1889-BEN Gyengeáramú és Rá diőfe! szara! ósi cikkok Préselés csiszolás, ezüstözés, aranyozás, nik­kel ezés és egyébb színezések Kapható minden újságárusnál hr a 40 fillér legölaisb száma szenzációs taria8©misia8 Fefeeíe Ödön mérnölc Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi fútésaA, szellőztetések és légszcs »berendezések tervezése és kivitel« Budapest II, Zsigntottd u. 1. Tel. automata514-80

Next

/
Thumbnails
Contents