Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-06 / 10. szám
Budapest, 1929 március 6. yót'ÁpasDf/ÁiAP 7 MÁR AZ ELSŐ ÜLÉSEN MEGFENEKLETT a helyikikötő-egyezmény ankétia ___ ——— Cik ksorozatban számolt be a Fővárosi Hírlap a székesfővárosi helyikikötő építésének és egyéb előkészületeinek minden fázisáról, egyben pedig az objektiv kritika reflektorával világított rá arra az érthetetlen huzavonára és már feltűnő tétovázásra, amellyel ezt, a főváros jövője, fejlődése és gazdasági élete tekintetében, felbecsülhetetlen fontosságú problémát a városházán kezelik. Eközben az államtól leérkezett a kikötő-egyezmény tervezet, — amelyet annak idején részletesen ismertetett a Fővárosi Hírlap — de ezt elintézetlenül hevertették a városházán február elejéig, amikor a kereskedelmi kormányzat megsürgette a dolgot és terminust kért egy ankét egybehívására. A közgazdasági ügyosztályban erre a sürgetésre szőkébb szakértői értekezlet ült össze, amelyen azokat az irányelveket íikszirozták, amelyeket a főváros mandátusainak az ankéten követni kell. A közgyűlésből delegált pátközi, külön kikötő bizottságot azonban ez alkalommal sem hívták össze és nem kérdezték meg. Mindazáltal nagy reménységgel néztünk az ankét elé, amely az elmúlt pénteken ült össze Maurer Emil kormánybiztos elnöklése mellett, s amelyen a fővárost Lobmaycr Jenő dr. közgazdasági és közlekedési, Csármann Ferenc út-, csatornaépítési és •városrendezési és Vájná Ede közélelmezési tanácsnokok, továbbá Wargha László műszaki főtanácsos városrendezési szakértő, Demeter Dezső műszaki tanácsos, a kikötőépítkezés vezetője és Széllé József dr. .tisztiügyész képviselték. Az ankét feladata lett volna a területek tulajdonjogának tisztázása, a vasúti forgalom kérdésének tisztázása, a vonalvezetéshez és pályaudvarokhoz szükséges területek ingyenes átengedésének kérdése, a tranzitó forgalom ügye, a vámmentesség kérdésének szabályozása, a hajózási jog és a vontatás szempontjai, a zsiliphasználatra vonatkozó megállapodás, a halászat joga, az utak kérdése és mindazok a nyílt kérdések, amelyeket sorban rendezni kell. Sajnos az értekezlet eredménye nem elégítette ki a várakozást, mert a tanácskozások már az első összejövetel alkalmával megfeneklettek, s minden konkrét eredmény nélkül oszlottak szét az állam és a főváros delegátusai. Bizonyos tulajdonjogi kérdésekben ellentétes a kincstár és a főváros meghatalmazottainak felfogása, ezért az első egyezmény-ankét azzal oszlott fel, hogy mind a tiszti ügyészség, mind a kincstári jogügyi igazgatóság újból fontolóra veszi a vitatott pontokat, az ütköző jogi állásfoglalásokat, a két jogi faktor külön ül össze tanácskozásra s csak azután folytatják az ankétozást. A kikötökérdés tehát pillanatnyilag újból holtpontra jutott, mindazáltal remélhető, hogy rövidesen megegyeznek az állam és a főváros jogászai olyan módusokban, amelyek nyomán újból fel lehet venni az abbahagyott tárgyalások fonalát. RIEGER OTTÓ ORGONAGYÁR ÚJ ORGONÁKAT valamint HO ML OKZA TSIPOKA T szállítunk és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X, SZIGLIGETI UCCA 29 (RÁKOSFALVA) IELEF. JÓZSEF 393-45. Munkatársunk érdeklődött Lobmayer Jenő tanácsnoknál kikötőügy jelenlegi állása és a tanácskozás kilátásai iránt. A kormány részéről összehívott tanácskozásról lévén szó, a tanácsnok elhárította a nyilatkozattételt, azzal, hogy nem érzi magát felhatalmazva arra, hogy e tanácskozásról érdemben információt adjon. Kérésünkre általánosságban, mégis a következőket mondotta: — A legteljesebb megértés és kölcsönös jószándék jegyében indult meg a kikötőegyezmény kérdésében a tanácskozás, amely elvi kérdésekkel foglalkozott. A tárgyalás sorozatos lesz és rövidesen folytatjuk. Ettől a hivatalos nyilatkozattól függetlenül sikerült tudósítónknak jól értesült forrásból a tanácskozás eddigi részéről az alábbiakat megtudni: — A különböző kikötő területek tulajdonjogának tisztázásánál akadtak meg a tanácskozások. A kincstár ugyanis a soroksári Dunaág szabályozásánál és hajózhatóvá tételénél igen jelentékeny területeket feltöltetett és pedig oly mértékben, hogy a meder cca a felével keskenyedett. A vízjog szerint a fővárost, mint partbirtokost a meder középvonaláig illette meg a tulajdonjog. Igen ám, de a feltöltés olyan hatalmas volt, hogy a folyamág középvonala körülbelül ugyanazon a helyen volt, ahol most a helyikikötő kiépített rakodópartja vonul. — A főváros képviselői, tekintet nélkül a feltöltés útján nyert területgyarapodásra, változatlanul ragaszkodnak a meder mostani középvonaláig való birtokláshoz. A kincstár részéről viszont az az álláspont, hogy a feltöltés megváltoztatta a helyzetet és csak a part a fővárosé, a mederrel pedig kizárólag a kincstár rendelkezik. Mégis használati jogot bizosít a fővárosnak és azt az engedményt is megteszi, hogy kettős sorban köthessenek ki a hajók a rakpart mentén. Ezzel az engedménnyel a főváros nem éri be, hanem a régi formához ragaszkodik. — A kincstár a feltöltött területek használatára nézve is bizonyos kikötéseket állított. így az egyezmény kimondja, hogy a. part területén a főváros csak a kikötéshez és átrakodáshoz szükséges építményeket létesíthet, míg ipari telepeket és más fenti célokkal szorosan össze nem függő építményeket ott elhelyezni nem lehet. A főváros ezt is per- horeszkálja. Azt mondja, nincs ugyan szándékában semmi egyébre felhasználni a területet, de tulajdonjogát nem engedheti korlátozni. — Ellentétek vannak a vasúti forgalomhoz szükséges területek átengedése, az összekötő vágányok elhelyezése stb. tekintetében is. E pillanatban mind a két fél mereven ragaszkodik a maga jogi plattformjához. A főváros képviselői hangoztatják, hogy legoda- adóbban kívánják elősegíteni a kérdés gyors tisztázását, de a főváros tulajdonának védelmében annál kevésbbé engedhetnek hajszálnyit is, mert ellenkező esetben épen a kormány, mint felügyeleti hatóság vonhatná felelősségre az illetékeseket, a közvagyon kellő megóvásának és megtartásának elmulasztásáért. — Komoly ellentétekről azonban szó sincs, mert mindkét félben megvan a jóakarat. A főváros bizonyos kikötések teljesítése, tulajdonjogának feltétlen elismerése és a szükséges telekkönyvi előjegyzések teljesítése esetén a legmesszebbmenő koncessziókra is hajlandónak mutatkozik. — A jogügyi igazgatóság és a tiszti főügyészség tanácskozásai e napokban megkezdődnek és remélhetően nem is húzódnak soká, így az ankétet rövidesen folytatni lehet. A többi függő kérdés megbeszélésére ilyenformán nem is kerülhetett sor, így a raktárépület felhasználására. és a kikötő felhasználására sem. E tekintetben nem lehetetlen, hogy a főváros a többi dunai rakpartokhoz hasonlóan egyes vállalkozóknak vagy cégeknek adja bérbe kisebb-nagyobb szakaszokra osztva a helyi kikötő rakodó partját, illetve a raktárépületet is, s csak az elektromos futódaruk üzemét, illetve a ki- és behajózást tartja meg házi kezelésben. Ezzel a megoldással tényleg igen leegyszerűsödnék a helyikikötő problémája, kérdés azonban helyes, jó lesz-e így, HERZ TESTVÉREK —' - FÖÜZLET1 Budapest, VI., Király ucca 13. Telsfon : i. 429-06 linóleum burkolási szukuállalat ~— ««*• «. ROYAL BENZINKUTAK PAJOR LÁSZLÓ a legjobb üzemanyagot és a legjobb amerikai Readway-olajat szolgáltatják Tel.: L 906-15 és Auf. 290-07 BUDAPEST, V., VACI-ÚT 18. SZÄM ezt akarták-e a tervezők, ezért hozták-e a milliós áldozatokat, * A kikötőegyezmény dolgában, értesülésünk szerint -— a hó közepén folytatják a tárgyalást a kincstár és a főváros megbízottai. DRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSANyAG. KOLLERICHM BUDAPEST.IY.FERENC-JÓZSEF RAKP. 21. I KNUTH K. mérnök és gyáros ! Budapest, VII., Garay ucca 10. sz. Telefoni József 510-75 I Vízvezeték Központi fűtés Vitás tulajdonjogi kérdések, amelyek megoldása az állam és a főváros jogászaira vár - Bérbeadják a bsEyikikötőf ?
