Fővárosi Hírlap, 1929 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-06 / 10. szám
Bftimiiie3S!minaiBiQiiieiiimiiie3tnaiiiciiiiaBiim!i!3ifij3!iiOínciüiamcimoiiininQmo!ii3Biioumí3iBiíiniimi!ioiimiíi ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre................................24 pengő Félévre ........................................12 pengő Áll andóan: GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DAC SÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAEEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Eostatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137-15 Rendkívüli közgyűlés tárgyalja szerdán a súlyos gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget. Egészen rendjén van ez, mert tényleg komoly és súlyos jelenségekkel találkozunk a gazdasági életben, Budapest polgársága és munkássága pedig a mindennapi kenyérért igen kemény küzdelmet kénytelen folytatni. Szomorú strucc-politika volna ezt észre nem venni és mindenki igaz szívvel óhajtja, hogy a szerdai közgyűlési tanácskozás komoly, praktikus eredményeket hozzon. Meg kell azt is állapítani, hogy Ripka Ferenc főpolgármester a szerdai közgyűlést a szociáldemokrata közgyűlési frakció kívánságára hívta össze. Az ő kívánságukra, az ő általuk beterjesztett, de olyan napirenddel, amely az Egységes Községi Pártot már hetek óta foglalkoztatja. Az Egységes Községi Polgári Párt a gazdasági bajokat — mint soha semmit — nem használta fel propagandisztikus .célokra, a polgárság és munkásság helyzetén kívánt és kíván segíteni, nem pedig önmaga számára babérokat aratni. Komoly, szakemberekből álló bizottság alakult a párt kebelében és már kész programja van a momentán gazdasági bajok leküzdésére, közben pedig az ötletek és tervek egész raja indult máris útnak a párt fémjelzésével, hogy segítsenek ott, ahol legközelebb van a veszedelem. Felkészülten, a tervek hatalmas arzenáljával, a gyógyító-eszközök jól felszerelt patikájával akarta megkezdeni a talpraállító munkát, nem volt azonban szándékában a nyílt színen inkriminálni, a közismert panaszokat dübörgő szónoklatokkal saját vitézségi érmeivé kovácsolni. Túl a Dunán valaha, a magyar közigazgatás csecsemőkorában, a közbirtokosságok úgy választották a vérségi gondnokot, hogy az kapott ugyan évi száz, vagy kétszáz pengő forint tiszteletdíjat, amelyet azonban köteles volt a helybeli református egyháznak ajándékozni. Mintha a közgyűlés baloldala most az Egységes Községi Polgári Pártot tette volna meg Budapest vérségi gondnokának, aki ideákat termel, megoldásokat agyai ki, kormánytámogatást szállít, de mindezt köteles a mélyen tisztelt baloldalnak ajándékozni. Nyugodt lélekkel lehet azonban vállalni ezt a szerepet is, a fontos csak az, hogy a székesfőváros közönsége számára tényleg lehessen eredményeket biztosítani. Kíváncsian várja Budapest a szerdai közgyűlés tárgyalását, előre is le kell azonban szögezni, hogy senki sem fogja eredményként elkönyvelni, ha a gazdasági bajoknak gyökerükben való megoldása helyett a megváltó gondolatok abban fognak kulminálni, hogy a főváros nyúljon ismét minél mélyebben a zsebébe és adjon újabb és újabb hatalmas összegeket az egyébként minden részvétet megérdemlő munkanélküliek számára. Régen bebizonyított dolog, hogy ez nem gyógymód, csak a beteg fájdalmainak olyan szerrel való enyhítése, amely szer elpusztítja nem a betegséget, hanem magát a beteget. A gazdasági életet kell itt talpra állítani, hogy legyen munkája• az iparnak, legyen vevője a kereskedőnek, mert akkor nem lesz többé munkanélküliség sem. Az ipar és kereskedelem panaszos szavát kell legelsősorban meghallani, mert a nagyváros életének természetében rejlik, hogy ezt az életet az ipar táplálja. Ha az ipar, legelsősorban pedig az építőipar, kiverekszi magát a bajok tengeréből, akkor keresethez jut a munkás, biztosabb megélhetése lesz a tisztviselőnek, a szabad szellemi pályán működőknek, akik 9 viszont új életre keltik a haldokló kereskedelmet. A I közmunkák kiírása, a terhek lehető csökkentése, be- S hozatali- és vámkérdések rendezése, a közüzemek kon- B kurrenciájának csökkentése, hitelek nyújtása, az el- I esőben levő iparágak megsegítése és még számos olyan | terület van, ahol nem csupán a beteg test fájdalmait csökkenthetjük, hanem a betegség kiirtását is elősegíthetjük. Ezek azok a területek, ahol a közgyűlés kezdeményező lépéseket tehet. Ezek azok a területek, ahol a főváros közgyűlésének kérnivalói lehetnek és vannak az ország kormányától és ahol erőteljes, nyomatékos utasításokkal láthatja el a tanácsot. A kormány — a példák légiója igazolja — örömmel vesz minden ideát és mint eddig is minden alkalommal, ezúttal is az adott eszközei által nyújtott lehetőségekig segítségére siet a főváros lakosságának. Viszont a tanácsnak is meg kell végre értenie, hogy parancsoló szükségességek kötelezik a maga erejének, a maga tehetségének, ötletességének és munkabírásának végsőkig való kiSipőcz Jenő polgármester február havi jelentésében panaszkodik, hogy több fontos szociálpolitikai probléma megoldása igen nagy nehézségbe ütközik, így például előadja a február havi polgármesteri jelentés, amelyet március 11-én tárgyal a közigazgatási bizottság, hogy a szegényházi férőhelyek száma kevés, ezen a hiányon azonban gyökeresen segíteni csak a tervbevett 1600 ágyas új szeretetotthon megépítésé- vél'lehet. Az építési terv pályázatai beérkeztek, tekintettel azonban a nagy építési és berendezési költségekre, az új szeretetotthon megépítését a főváros anyagi helyzete késleltetni fogja, esetleg egészen lehetettemmé teszi. Éppen ezért szükség volna a kormány anyagi támogatására. De panaszkodik a polgármesteri jelentés a szükséglakások számának csekély volta, valamint amiatt is, hogy a lakásépítés céljaira nem áll elegendő fedezet rendelkezésre. Ez utóbbi két probléma megoldását is csak kormányhatósági támogatás mellett tudja a polgármester elképzelni. Minthogy mindezek a kérdések a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartoznak, a Fővárosi Hírlap munkatársa Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkárhoz fordult felvilágosításért. Mindenekelőtt megkérdezte, hogy a létesíteni kívánt 1600 ágyas új szeretetotthon megépítéséhez a kormány hajlandó-e támogatást adni? Dréhr Imre államtitkár a következőket válaszolta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A népjóléti miniszter úr a megindult tárgyalások során kilátásba helyezte, hogy az új szegényház építési költségeihez nagyobb összeggel járul hozzá és ezt azonnal ki fogja utalni, mihelyt a főváros bemutatja a részletes terveket és a szeretetotthon építéseinek költségvetését. A népjóléti miniszter úr ezt az ígéretét természetesen állja és mihelyt a terv végrehajtása aktuálissá válik, az összeget folyósítani fogja. Szóvátettük ezután, hogy a fővárosban még' mindig vannak olyan családok, amelyek bódékban, földalatti üregekben laknak. Sipöcz Jenő polgár- mester február havi jelentésében azt mondja — mondottuk Dréhr államtitkárnak — hogy a székes- főváros képtelen a maga erejéből elhelyezni ezeket a családokat. A főváros évenként többszáz szükség- lakást épít, erejének korlátozottsága miatt azonban ebben a tekintetben is szükség volna a kormány segítségére. Dréhr Imre államtitkár erre a kérdésre a következőket mondotta: — A hajléktalanok elhelyezése községi feladat. Ma, amikor az állami költségvetés erősen megduzzadt, az állam nem vállalhat magára olyan kötelezettségeket, amelyeknek teljesítése községi feladat. A fővárosnak kell elsősorban gondoskodni arról, hogy a földalatti üregekben, vagy bódékban lakó családokat ezekből az emberi hajléknak nem alkalmas lakásokból kitelepítse és szükséglakásokban helyezze el. Ez elsőrangú községi feladat, melynek teljesítése a főváros vállaira hárul. Egyelőre nincs költségvetési lehetőségünk, tehát a szükséglakások felépítése tekintetében aligha tudunk kormánytámogatást biztosítani a fővárosnak. használására. Meg kell ismerkednie végre a tanácsnak a társadalom bajaival, sőt a kalendáriummal is, amely fenyegető gesztussal mutat a tavasz felé. A tavasz felé, amely gigantikus munkák megkezdését követeli egyelőre — sajnos — anélkül, hogy ezeket a gigantikus munkákat már az illetékesek kellőképen előkészítették volna. Szóvátettük a beszélgetés során a közgyűlésnek azt a határozatát, mely szerint a lakásforgalmat felszabadítani nem lehet mindaddig, amíg a lakástermelés rendes folyamata meg nem indul. A közgyűlés ebijen a határozatában azt is kimondotta, hogy a lakástermelés fokozásának céljaira a kormánytól, illetve a népjóléti minisztériumtól kérni fogják: bocsássa a főváros rendelkezésére azokat az összegeket, amelyek a népjóléti és munkaügyi minisztérium által a lakásépítési kölcsönökre kiadott összegekből, mint tőketörlesztések és kamatok folynak vissza. Sipöcz Jenő polgármester szükségesnek tartja, hogy a kormánynál megsürgesse ezt annál is inkább, hogy a kérdés részleteire vonatkozó javaslatait minél előbb előterjeszthesse. Dréhr Imre államtitkár a .következőket jegyezte meg érdeklődésünkre: — Az állam maga használja fel a lakásépítési kölcsönakció keretében azokat az összegeket, amelyek a lakásépítési kölcsönökre kiadott összegekből, mint tőketörlesztések és kamatok folynak vissza a népjóléti minisztériumhoz. Ezekre a visszafolyó ösz- szegekre előzetesen meghatározott célokból van szüksége a népjóléti minisztériumnak, amely tehát nincs abban a helyzetben, hogy ilyen kölcsönöket adjon a fővárosnak. Nem tudom, hogyan képzeli ezt a főváros vezetősége, hiszen itt olyan összegekről van szó, amelyeket a kormány kimondottan az 50 százalékos tisztviselői lakásépítési kölcsönök folyósítására engedélyezett. Nézetem szerint tehát a fővárosnak ezt a kérését teljesíteni nem lehel. HaEHBBSBaaEBHSHBHBBBBBBaeHBBaSHBEgi Alpolgármesteri renget és fizetést Köp Szabó Imre ár. tlsztlfőflgyész A fővárosi tisztviselők legutóbbi általános státusrendezése alkalmával egyes kategóriák, a többiekkel szemben, redukciót szenvedtek. Ezek közé tartozott a tisztifőügyész is, aki a státusrendezés előtt a második fizetési osztályban szerepelt, míg az új rendelkezés a főügyészt a harmadik fizetési fokozatba osztotta be. Megemlítést érdemel, hogy 1920-ban a tisztifőügyészt, különös érdemeire való tekintettel, a régi fizetési skála alapján a második fizetési osztályból az első a) osztályba léptették elő, vagyis alpolgármesteri fizetést kapott. Ezekután következett az 1926. évi általános státusrendezés, ahol a tisztifőügyész volt az evvetlen, akit az I. osztályból a Hl-ba soroztak vissza, ami anyagilag is igen jelentékeny veszteséget jelent, g A székesfőváros tanácsa belátta ennek a helyzetnek a visszásságát és most elhatározta, hogy Szabó Imre dr. különleges esetében korrekciót kíván végrehajtani. A legközelebbi rendes közgyűlés elé olyan előterjesztés kerül, mint a Fővárosi Hírlap értesül, amely dr. Szabó Imrét, aki több mint harmincéves közszolgálata alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett, az 1926. évi státusrendezés alapján az alpolgármestereknek megállapított Il/a fizetési osztályba kívánja előléptetni, amely esetben újra az alpolgármesteri rangnak megfelelő fizetést fog élvezni. SZÜKSÉGLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE aligha tudunk kormánytámogatást biztosítani a fővárosnak — mondja Dréhr államtitkár Ä népjóléti mmis2(criim nincs abban a befizet ben, hogy a lakásépítési kölcsönök visszafolyó részéből köUsöncket action a fővárosnak
