Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-24 / 43. szám
6 Budapest, 1928 október 24. számban a nagyjelentőségű, de fölháborító interjú megjelent, kénytelen volt a vendégjog tiszteletét félretenni [és keményen visszautasítani Weisskirchner szofizmáit: „Nem sorakoztathatjuk fel, — írta a Fővárosi Hírlap 1916 május 3-án — az érvek hadseregét, nem mutatunk rá a térképre sem, amelyen még Bécsben is meg kellene látni, hogy ez a drága ezüstpántlika csak a miénk; hanem szárazon és igenis a keztyűdobás hetyke hangulatával közöljük a bécsi polgármesterrel: tanulja meg, hogy a Dunán való magyar hegemónia nem gazdasági kérdés, nem versengés tárgya, nem egy elintézendő ügy, nem árverés, amelyen a többet ígérő győz, hanem igenis, a Duna körül élet-halál harcot kezd a magyar — ellenséggel és baráttal szemben egyaránt.” A Fővárosi Hírlap leleplezése nyomán megindult az elkeseredett küzdelem a bécsi és a budapesti sajtó, a bécsi és a budapesti városháza, de a kormányok között is. A Fővárosi Hírlap közleményét és Weisskirchner interjúját legelsősorban a Pester Lloyd, majd az egész budapesti és az egész bécsi sajtó átvette. Weiss- kircímer fölvonultatta maga mellett Spitzmüller osztrák kereskedelemügyi minisztert, a híres Heiderich professzort, sőt a ruszcsuki polgármestert is. Azután a kormányok kezdtek tanácskozni, sőt maga Burián báró külügyminiszter is kinyilatkoztatta véleményét és épen az ő föllépése volt az, ami végleg Budapest javára billentette a serpenyőt. Május 6-án végre a főváros tanácsa kommüniké formájában hozhatta nyilvánosságra az örvendetes eseményt, hogy a Béccsel vívott küzdelemből győztesen kerültünk ki. Ekkorra már Bárczy István kezében volt Weisskirchner megtérő levele, amelyben „egy lap’l-ot említ, amely a bécsi kombinációkat fölborította. Weisskirchner különben a levélben azt a kérést intézte Bárczy polgármesterhez, hogy a Budapesten megtartandó dunai konferenciára hívja meg őt is, mert azon mind ő, mind az osztrák dunamenti városok polgármesterei okvetlenül meg akarnak jelenni. Június közepe után a városházán már meg is lehetett tartani a budapesti Duna-konférenciát előkészítő első értekezletet és a Fővárosi Hírlap június 12-iki számában már közölhette a Budapestre érkezett Bleyer József regensburgi polgármesterrel folytatott nagyfontosságú interjúját. Sajnos, a konferencia nem járhatott azzal a sikerrel, amelyet méltán vártunk tőle. Még a konferencia- határozati javaslatát is úgy nyomatták ki, hogy Budapest lesz a dunai központ. A konferencia reggelén azonban Weisskirchner előállott a nagy ágyúval és azt kívánta, hogy a határozati javaslatból hagyják ki, hogy a dunai parti bizottság- székhelye Budapest. A budapestieknek a bécsiekkel szemben udvariasnak kellett lenni mert tisztelniük kellett a vendégjogot. így történt, hogy honorálták Weisskirchner kívánságát. A második Weisskirchner-puccs Egy időre a Duna-ügy hullámai elsimultak, de annál élesebben ütöttek ki idehaza az ellentétek a magunk hatóságai között. A főváros, a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi minisztérium állottak szemben egymással az úgynevezett ad hoc bizottság, a zi- monyi vasút kérdése és a kikötő elhelyezése körül. A nyilvánosság előtt folyt le ez a küzdelem is a Fővárosi Hírlap hasábjain, ahol hétről-hétre elmondták véleményüket Kvassay Jenő, Hoszpotzky Alajos, Déri Ferenc, Fock Ede és Vita Emil. Csak lassan lehetett ezeket az ellentéteket kiküszöbölni, de a Fővárosi Hírlapnak büszkesége, hogy végeredményben az akaratok mégis találkoztak, amiben igen jelentős része volt a Fővárosi Hírlap munkájának. Ezenközben azonban újabb veszedelem fenyegetett. A Fővárosi Hírlap 1917 junius 13-iki számában jelent meg a figyelmeztető cikk ezzel a címmel: Vigyázat! Weisskirchner lesben Ujabh osztrák merényied készül És valóban junius 20-ára. Weisskirchner összehívta az osztrák Wasserstrassen-Tag-ot, amely a budapesti dunakonferencia pandantjának készült. „Azt kell hinnünk — írta a Fővárosi Hírlap, — hogy Bécsben újabb merénylet készül nemcsak a magyar, de ezúttal a bajor érdekek ellen is.” De azonnal meg is magyarázta, hogy az osztrákok a Duna—Odera- csatorna kiépítésére akarják a hangsúlyt helyezni, amivel az északi tengerrel való kapcsolatot érnék el. Ezzel szemben a bajor és a magyar érdek az volt, hogy előbb a Bajna—Majna—Duna-csatorna épüljön ki. Éppen ezért a Fővárosi Hírlap nagyon erélyesen figyelmeztetett: „Igen nagy érdekek forognak tehát a kockán, hogy junius 20-án a bécsi Wasserstrassen- Tag-on a magyarok képviselői ott legyenek és minden erejükkel a bajor álláspont érvényesülése mellett küzdjenek. Menjenek el a magyarok is olyan számban és olyan fölkészültséggel, mint ahogy Weisskirchner is két alpolgármesterrel és vagy tizenöt tanácsnokkal vonult föl a budapesti duna- konf erenciára. Weisskirchner újra mesterkedik, jó lesz minden mozdulatára vigyázni.” A figyelmeztetés használt, mert fölvonult Bécsbe Fock Ede és Vita Emil tanácsnok, továbbá az érdekMEINL UJTERMÉSŰTEA THREE STARS Rendkívül finom illatos Darjeeling jellegű, intenzív arómáju indiai keverék. Dobozban kb V2 angol font P 8.30 képviseletek és magyar dunai városok képviselői. A konferencia előtt a magyarok és a bajorok a bécsi Meissl und Schaden vendéglő különtermében összejövetelt tartottak, ahol nyilvánvaló lett, hogy Weisskirchnerék milyen puccsot terveztek. A konferencián azt akarták kimondani, hogy miután az osztrák viziutakat tűzték ki tárgyalásra, a magyarokat meg a bajorokat pusztán vendégeknek tekintik, akik ilyenformán legeminensebb életkérdéseikbe sem szólhatnak bele. A bajorok és a magyarok azonban fölkészültek minden eshetőségre és kész volt már az a deklaráció is, amelyet akkor olvastak volna föl, ha a kérdésekbe komoly beleszólást nem engedtek volna. A ravasz Weisskircner azonban megérezte a veszedelmet és az utolsó pillanatban meghátrált. A W asserstrassen-T ag örvendetes végeredménye ilyenformán az lett, hogy sikerült az osztrák határozati javaslatot előnyösen megkorrigálni. Vágó József magyar delegátus fölszólalására mindenekelőtt kidobták a határozati javaslatból azt a szót, hogy „legelsősorban” a-Duna—Odera-csatornát kell megépíteni. Ehelyett az elfogadott szövegbe az került, hogy „a mesterséges viziutak között” kell elsősorban ezt megvalósítani. A javított szövegbe azután belekerült az is, hogy teljes épségben fentartják a budapesti dunakonferencia határozatát, amelyben tudvalévőén benne van a fölső Dunának Ulmig való két méter mély szabályozása és az ezer oOlinás hajók járatására alkalmassá tétele. Épül a kikötő Irgalmatlanul nagy kérdések voltak ezek a magyar gazdasági élet számára, annál fájdalmasabb, hogy a hatóságok között esztendőkön át tartott a huza-vona. Pedig' ott élt valamennyiünk szeme előtt Hoszpotzky Alajos miniszteri tanácsos híres mondása: — Pliába lesz Budapest dunai központ, hiába lesz magyar hegemónia a Dunán. Ha nagyszerű, a célnak megfelelőbb kikötőt nem építünk, mint a többi dunamenti város, akkor Budapestnek — csak fütyülni fognak a hajók. Azok a lelkes férfiak, akikről cikkünk elején megemlékeztünk, ezért folytattak emberfölöttien nagy és nehéz munkát és ebben a nehéz munkában állandóan évek során igénybe vették a Fővárosi Hírlapot, ahol a kikötő-építés lehetővé tételének érdekében folytatott nagy küzdelem minden fázisát megörökítettük. A már említett 1916. évi megegyezés után újabb huza-vonák merültek föl míg végre 1917-ben Déri Ferenc alpolgármester elnöklésével megalakult a kikötő-bizottság, amelynek véleménye alapján a tanács átrakodó kikötő helyett helyikikötő jelleg megállapítását kérte a minisztertől. Ezalatt Fock Ede tanácsnok vezetésével elkészültek a kikötő-építési tervek, amelyeket azután 1918-ban elfogadott a közgyűlés és az építés megindítására két millió koronát szavazott meg. Még ebben az esztendőben megkezdődött a helyikikötő építése, de 1919. elején Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter úgy döntött, hogy az állam és a főyáros — a fővaros eredeti álláspontja szerint —- közös erővel építsék meg az egesz kikötőt, amelynek a helyikikötő csak tartozéka legyen. A kommün után visszatértek az eredeti tervhez és 1919 novemberében a minisztertanács kimondta, hogy az országos kikötő építését kizáróan állami feladatnak tekinti és a fővárosnak csak a ferencvárosi helyikikötő építését hagyja meg. A közgyűlés 1919-ben négy millió, 1921-ben pedig tíz millió koronát szavazott meg a kikötőépítés céljára. A^ kormány 1923-ban a Schneider dk Creusot céggel^ állapodott meg a kikötő építésére vonatkozóan és így megalakult a Kikötőépítési Részvénytársaság. A csepeli kikötő megépült és szombat óta meg is kezdhette működését. Budapestnek azonban nem igazi ünnepe ez az ünnep, mert gyönyörű, nagy tervek estek el, olyan tervek, amelyek a főváros számára felejthetetlenek. Hinni kell azonban, hogy ez a megoldás is előbbre viszi Budapest és az ország gazdasági fölépülését és talán minél előbb pótolni fogja azt a sok veszteséget, amelyet a kérdés nagyon hosszú és nagyon fájdalmas elhúzódása okozott. 'Pogány Sélez SCHÄFFER KÁROLY okleveles mérnök Vasút., út-, betonépítési vállalkozó, kövező-mester Budapest Vili, Aggteleki ucca 17. Telefon József: 325-88 ............WH H.IIT-1 illHI III ...................... I JA NCSURAK GUSZTÁV rézműves-mester I Budapest, IX., Ferenc-ucca 39. ____________Telefon: József 8—47, 30S—47. § PÓ RIK FERENC . tetőfedő-mester és tetőket jókarbantartó vállalkozó VALLAL: pala műpala, cserep és kátrány-lemezzel fedett tetők javítását és jókarban tartását Budapest, III., Pacsirtamező-utca 53. Telefon: Óbuda 625-72. KISS BÉLA ÉS TÁRSA KERTÉPÍTŐ ÉS KERESKEDELMI KERTÉSZETI TELEPEK II., Pasaréti-ut 77 — II,, Hidegkuti«ut 3 Telefon: Q43-Q3. Telefon: JÓZ86f 464-57 KOVÁCS OSZKÁR Teleton: JÓZ88T 464-57 BÁDOGOS-MESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZITÓJEBUDAPEST, IX., GYEP UCCA 56. SZÁM. TAX kertépítő és nővénykölcsönzö műkertészet Telefon: József 391—51. Budapest, X,, Vezér-u. 116 és Mogyoródi-út sarok »állal minden e szakmába vágó munkákat. Polgár Ignácz é pület és műiakatos Vasszerkezetek, portálok, díszműárúk, kapuk, rácsok, sírlámpák és tűzhelyek készítése különféle kivitelben, saját tervezés és beküldött rajz szerint. Tel: J. 438-53 Budapest, X., Hölgy-ucca 24 a S I £ I A £ R ÁKOS MECHANIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI ÜZEME Készít és raktáron tart: emeltvűs kapcsolókat, lamellás biztosítókat, olvadóbetéteket BUDAPEST. VII. KMIETTY UCCA 17. Telefon: Upót 902—40 ______ KA UFMANN GYULA BUDAPEST nyomdai és papíripari gépraktára Kertész ucca 48. Telefon J. 405—70. LXPNER ÉS TAUSZ Iroda : BUDAPE S f épület- és keményfakereskedök Főraktár; VIII, Szeszgyár-u. 8. Tel: J. 310-23 és 394 24. VII, Thököly ut 145 '1SCHER ANTAL szobrász Budapest, VII., Cobor ucca 6. szám APIATOROKÁT ÉS KAZÁNOKAT központi fűtésekhez gyárt a MAGYAR RAD1ATORGYÁR R.-T. Budapest, X., Gyömröi út 76. sz. Telefon J. 390-34 és 350-88 TELEFON : AUTOMATA 517-08. IEMER MIKSA KÖZPONTI FŰTÉS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK Budapest, II., Batthyány ucca 18 sz. AKOVSKY FERENC | Budapest, VII. Abony!-u. 4. F8l8p Sxáxz-Cobnrg Gltlul I bérc«* Ö királyi Femégt I uradalmi építésze | TELEFON. J. 881-171
