Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-14 / 11. (959.) szám
2 Budapest, 1928. március 14. sére vonatkozó határozatát, de ugyanakkor egyenként megjelöli azokat az üzemeket is, amelyeknek a megszüntetését a már megszüntetetteken kívül még szükségesnek tartaná. A belügyminiszternek ez a leirata az autonómia hatáskörének tiszteletben tartásával természetesen Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este 347 órakor a párt Akadémia uccai helyiségében Gaár Vilmos elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a párt bizottsági-, pót- és kültagjai nagy számban vettek részt. Jelen voltak többek között: Szabó László, Diniek Vidor, Girardi Tibor, Zsirass István, Balkányi Kálmán, Ereky Károly, Szentirmay Imréné, Ugrón Gábor", Farkas József. Politzer Gábor, Domány Aladár, Bohn József, bibithi Horváth János, Scheuer Róbert, Németh Béla, Hubert Vilmos, Sűmeghy László, Halter Károly és még mások. A jegyzőkönyvet 'Payr Hugó főtitkár vezette. Az ülés megnyitása után Dinich Vidor arra kérte a pártvezetőséget, hogy a VI. kerületből a rendőri felügyelet alatt álló nők kitelepítését szorgalmazza. A kérelem teljesítéséhez a pártvezetőség szívesen hozzájárul, de hatásosnak tartaná, ha a gyors és eredményes intézkedés céljából néhány száz VI. kerületi polgár aláírásával beadványt intéznének a főkapitányhoz. Dinich ennek a teljesítését megígérte. Bibithi-Horváth János pártszervezkedési kérdésekben tett észrevételei után, amelyekre nézve az elnök megnyugtató választ adott, dr. Balkányi Kálmán szólalt fel és azt sérelmezte, hogy a rendőrségi közegek a főkapitánynak a zárórára vonatkozó legújabb rendeletét túlságos szigorúsággal hajtják végre. Kéri a pártvezetőséget, hogy lépjen érintkezésbe a főkapitánnyal, hogy bizonyos átmeneti intézkedéseket rendeljen el. (Helyeslés.) Dr. Farkas József szerint a kerületi pártszervezetek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az állami alkalmazottakat oly irányban serkentsék, hogy vétessék fel magukat a választói névjegyzékbe. Girardi Tibor arra nézve kér intézkedést, hogy a Usetty Béla dr. képviselő, az állategészségügyi törvényjavaslat képviselőházi vitájában olyan kérdést tett szóvá, amely Budapest közönségét közelről érdekli. A fővárosi húsvizsgálat irányítását tudvalevőleg az állatorvosi főiskola egyik tanára látja el és ezt az ideiglenes helyzetet már évek óta meg akarják változtatni. Usetty Béla kifogást emelt az ellen, hogy az állategészségügyi törvényjavaslatban ennek a kérdésnek rendezéséről nem történik intézkedés. Konr krét javaslattal lépett tehát elő és azt indítványozta, hogy a törvény keretében történjék rendelkezés a fővárosi tiszti-föállatorvosi intézmény megszervezése irátnt. Ebben az ügyben beszéltünk Usetty Béla dr. országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt egyik előkelő tagjával, aki a következőkben ismertette ezt a kérdést a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: __ — Az állategészségügyi törvényjavaslat 115. §-a úgy intézkedik, hogyha valamely törvényhatóságban, rendezett tanácsú városban, vagy községben több állatorvos van, akkor ezek közül a vezetőt a törvény- hatóságban a közgyűlés, egyéb helyeken pedig a képviselőtestület jelöli ki. Amennyire természetes ez a vidékf törvényhatóságokban, ahol 3, 4, 5, legfeljebb pedig 10 állatorvos lesz, sokkal inkább természetes Budapest székesfőváros területén, ahol az állatorvosok száma 52. Elég ha rámutatok arra a tényre, hogy Budapest székesfővárosnak vásárcsarnokai, vágóhídja és egyéb olyan intézményei vannak, — mint például a Tatter- I sail és a fuvartelep, — ahol nagy számban vannak állatorvosok alkalmazásban. Parlamenti felszólalásomban is rámutattam erre a tényre, valamint arra a körülményre is, hogy a főváros egy-eg'y kerülete egymagában van akkora, mint bármelyik vidéki törvényhatóság és ezekben a kerületekben az álltorvosok nagy számban vannak alkalmazva. Természetes tehát, hogy itt az, akinek a felelősséget kell vállania, csak tanács lesz a további megszüntetéseket illetően, abban a reményben, hogy a közgyűlés a felsorakoztatott okok alapján a belügyi kormány felfogását honorálni fogja. Scitovszky belügyminiszter közvetlen környezetében úgy tudják, hogy a leirat valamennyi ipari üzem megszüntetése mellett foglcd állást. Közmunkák Tanácsa által kivetett portáladót töröljék el, vagy legalább is mérsékeljék. Dinich Vidor ismételt felszólalásában arra kéri a pártot, támogassa Folkusházy Lajos alpolgármesternek azt az elgondolását, hogy a Nagy-Rákoson 140 hold területet kihasítsanak sport-célokra. A magyar sport fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. Az alpolgármester terve a szegényebbek számára is sportlehetőséget nyújt és szabad levegőhöz juttatja őket. Egy másik kérése Dinieknek arra irányul, hogy az új iskolaépítéseknél az eddigitől elütő típus érvényesüljön: tágas udvarral, nagy tornatermekkel stb. Az értekezlet helyesléssel fogadta ezeket a felszólalásokat, majd a Mayer-fiúárvaház felügyelő bizottságába Dorner Gyulát jelölte. Scheuer Róbert indítványára kimondotta az értekezlet, hogy akciót indít az irányban, hogy az új fővárosi kislakásokban a bérek magasságuk és arányosságuk tekintetében revízió alá vétessenek. Az értekezleten szóbakerült még a vásárok és vásárcsarnokok kérdése, amelyet részletesebben legközelebb fognak megvitatni. Ugyancsak külön értekezleten és legközelebb vitatják meg azt a kérdést is, hogy a Rókus kihelyezése esetén nagy új kórház létesüljön-e, vagy pedig kerületi kisebb kórházak. Balkányi Kálmán javaslatára elhatározta még a párt, hogy az üzemek leépítése és a forgalmiadó kérdésében erélyes akciót indít. Végül Halter Károly ismételten megsürgette a 28-as villamosvonal meghosszabbítását és a Rákosfalva—Kőbánya—Gyömrői útig terjedő autóbuszvonal gyors beállítását. Scheuer Róbert megnyugtató válasza után, amely szerint főleg a kívánt autóbuszforgalom 19-es jelzéssel legkésőbben június havában megindul, az értekezlet este 8 órakor véget ért. aki vezet és irányít, a főváros területén ennyi emberrel szemben, nem tud már továbbra is foglalkozásával is törődni, mert hiszen az irányítás munkaidejét teljesen igénybe veszi. Szükséges tehát, hogy ezt a vezető és irányító szerepet olyan ember töltse be. aki minden más feladattól felszabadult és csak ezzel foglalkozik. — 1908-ban, amikor a húsvizsgálatokról volt szó, a földmívelésügyi miniszter rendeletben mondotta ki, hogy a fővárosban a húsvizsgálat irányítását addig, amíg a tiszti-főállatorvosi állást meg nem szervezik, az állatorvosi főiskola egyik tanára fogja elvégezni. A rendeletben tehát kifejezetten benne foglaltatik az az elv, hogy a tiszti-főállatorvosi állást meg kell szervezni. Ha tehát már 1908-ban erre az álláspontra helyezkedett a földmívelésügyi kormány, ma még megokoltabb, hogy törvényben mondassák ki a fővárosi tiszti föállatorvosi intézmény megszervezése. — Természetes, hogy ehhez a fővárosnak is joga van hozzászólni, de az autonómiát illetőleg semmiféle aggodalom sem merülhet fel abban a tekintetben, hogy az ilyen irányban hozott törvényes rendelkezést ne helyeselné. Bizonyítja ezt a parlamentben kifejtett álláspontomat már maga az a tétay, hogy felszólalásom hatása alatt a baloldalról is hasonló értelmű felszólalások hangzottak el. Indítványom, amelyet a Házban előterjesztettem,,úgy szólt, hogy a húsvizsgálat körében felmerülő felülvizsgálatot a törvényhatósági bizottság által választott tiszti fő- állatorvos .látja el. Mayer János földmívelésügyi miniszter úr "azzal a megokolással kérte indítványom elutasítását, hogy a székesfőváros a maga autonom hatáskörében bármikor megszervezheti a tiszti főorvosi állást. ennélfogva indítványom törvénybeiktatása fölösleges. A földmívelésügyi miniszter úr nyilvánvalóan nem akart elébevágni az autonómia döntésének és így az én további lépésem az lesz, hogy a főváros jogügyi bizottságában konkrét javaslatot fogok tenni a fővárosi tiszti-föállatorvosi állás megszervezése iránt. Hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa az 1928. évben kiegészíteni kívánja a székesfőváros külső képére vonatkozó festmény-gyűjteményét és pedig olyan képekkel, melyek a főváros fekvésének páratlan szépségeit, nemzetközi szempontból is figyelmet érdemlő részleteit, világvárosi képét ábrázolják, a mellett alkalmasak arra, hogy külföldi képzőművészeti kiállításokon művészi kvalitásaikkal is felébresszék az érdeklődést. Erre a célra legalább 6000 pengőt kíván fordítani és ezt az összeget azon a kiállításon óhajtja felhasználni, melyet a városligeti műcsarnokban f. évi június havában a pályaművekből rendez. Számításba jöhet minden olyan festmény, mely tárgyat a fent körvonalazott1 körből merítette. A megvásárlandó müveket a székesfőváros vá- sárl'óbizottsága jelöli ki és ugyan ő állapítja meg az egyes képek vételárát. A vásárlóbizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy a művészek által megjelölt árnál alacsonyabbat ajánljon fel. A vásárlóbizottság javaslatát a tanácshoz terjeszti be, melynek határozata végleges. A képek méreteire vonatkozólag megjegyzi a tanács, hogy lehetőleg a szokásos nagyságú képeket kívánja figyelembe venni, már csak azért is, mert intenciói szerint ezek a képek külföldön is kiállításra kerülnek és így a rendesnél nagyobb méretű képek_szállítása nehézségeket okoz. Ez okból kívánatos a pasztell mellőzése is. Megjegyzi továbbá a tanács, hogy műemlékek és várostörténeti szempontból érdekes részletek ábrázolását csak abban az esetben tartja kívánatosnak, ha az ábrázolt tárgyak általános művészettörténeti szempontból érdeklődés felkeltésére alkalmasak. A székesfőváros környékének olyan ábrázolása, mely erre nem jellemző és a helyi kapcsolatot nem érezteti, hanem csupán egyszerű tájkép, figyelembe nem jöhet. Nyomatékosan rámutat a tanács arra, hogy vásárlásainál a tárgyi vonatkozások elbírása mellett elsősorban a festmények művészi értékeit és általános festői .kvalitásait fogja mérlegelni, hogy a megvásárolt képek méltóképen reprezentálhassák festészetünk mai színvonalát. A pályázaton résztvevő festményeket május hó 31-én kell a Műcsarnok titkári hivatalának beküldeni, megjelölve, hogy a székesfőváros városképpályázatán kíván a mű résztvenni. Kiállításra csak azok a művek' kerülhetnek, melyeket a képzőművészeti vásárló bizottság által kiküldött felvételi zsíiri elfogad. Felhívja a tanács a művészek figyelmét arra is, hogy a pályázat feltételeinek megfelelő műveket más kiállításokon is külön figyelembe fogja részesíteni, anélkül, hogy a vásárlásra előirányzott összeget a kiállítás előtt felhasználhatná. A kiállítás megtartása után azonban, amennyiben a teljes összeget a vásárlások nem merítették ki, jogában áll a vásárlóbizottságnak más kiállításokon szerenlő mű megvásárlását hozni javaslatba a kitűzött összeg terhére. Budapest, 1928 március hó 1. A székesfőváros tanácsa. Mindenre kiterjedő figyelem a polgárság érdekében Aktuális kérdések az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén *-------- - - ■— I in m ,---- -r —f— u m — m » ■ — m i— m a mj_ - __i Us etíy képviselő a tisztiföállaforvosi állás megszervezéséért Parlamenti felszólalása után a főváros jogügyi bizottságában tesz konkrét javaslatot FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon : J 394-41 és J. 446-72
