Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1928 december 19. 9 A PESTI VÁROSHÁZA * Újév táján jelenik meg könyvalakban a főváros parlamentjének ez a vidám pillanatfelvétel-sorozata, amelynél az ördöngős fotográfus torzító lenesét csempészett masinájába: a görbe tükör mulatságosan groteszk képeit örökítik meg ezek a felejthetetlenül derűs oldalak. A könyv szerzőjét, György Endre hirlapíi’ót, az Újság „Főváros” rovatának szerkesztőjét, — azt hisszük, — felesleges« bemutatni a Fővárosi Hírlap olvasóinak: a városházi folyosó „Mende-mondáinak” Gyuribandiját amúgyis ismerik. A napokban megjelenő könyv szerzője valójában nem is György Endre szerkesztő úr, hanem a mindig vidám Gyuribandi, aki a főváros iránt érzett rajongó szeretettel, de a találó szatíra csalhatatlan szemüvegén át nézi és veszi észre a fonákságokat, a városatyák és városi miniszterek méltóságteljes hivatásának gyakran groteszk szituációit, azokat a derűs epizódokat, amelyeknél már maga az igazmondás —- torzítás. Ehhez azonban rendkívül éles megfigyelő szem kell, elmondásához pedig az a nem bántó, könnyed és mégis fölényes hang, amelynek ép Gyuribandi elismert virtuóza „A PESTI VÁROSHÁZÁN”. Ezeket a kvalitásokat emeli ki Ripka Ferenc dr. főpolgármester is, aki a következőket írja a könyv előszavában: „György Endre írásainak van egy egészen különös mellékszépsége, azonkívül hogy élénken és találóan rajzolnak. Ez a mellékszépség az a jóindulat, amivel a városi dolgokat írja. Egészen különös szépség és bizonyos, hogy sokkal többet használ vele a városnak, mintha ez a szépség hiányozna belőle. Ezért köszöntőm most szívesen ezt a könyvet, mert a sok apróság majd egybegyűjtve is azt mondja el, amit külön-külön mondtak: Budapestet szeretni kell, akkor lesz belőle valami megint.” És ugyanezeket a kiváló sajátságokat veszi észre Buzáth János dr. alpolgármester is, aki a következőket írja: „A Pesti Városháza a kedélyeskedés és tréfa jegyében foglalkozik a főváros ügyeivel, azok intézőivel és szereplőivel. Igen alkalmas módja a megfigyeléseknek és az azokból leszűrt igazságoknak feltárására, a hibáknak és elkövetőinek kipellengérezésére és olymódon való „odamondására’hogy azokon még az is kénytelen legyen „derülni”, akinek bosszankodni volna oka. Nem az én stilusom, de el kell ös- merni a jogosultságát, s ha végeredményében az igazság szolgálatában áll, fontos hivatást tölt be, derűs oldaláról mutatván be a közélet küzdőterét. Mindenesetre hasznosabb szolgálatot tesz, ha derűt fakaszt a mostani szomorú világban, mintha furkósbottal keresné az igazságot. Es emellett még az az előnye is meg van, hogy bátrabban és sértés nélkül lehet mindent elmondani. Ezt teszi „A Pesti Városháza”, amelyet mindig örömmel olvasok és meggyőződésem, hogy ez a könyv, amelynek minden sora telítve van a főváros szeretetével, jó szolgálatot tesz a köznek, s hű fotográfiáját adja a főváros közéleti szereplőinek.” A Pesti Városháza minden bizonnyal a megérdemelt sikerrel indul útjára és ebben a sikerben méltó rész jut Madaras Lászlónak, a kitűnő fiatal rajzolónak, akinek jóízű és mély, humoros meglátás- ról tanúbizonyságot tevő karrikatúrái szerves kiegészítői Gyuribandi pompás karcolatainak. HÁROM PILLÉREN NYUGIZIK A KOZIGAZGATÁt ÚJ SZERVEZETE * A FŐVÁROSI HÍRLAP számára irta: SZABÓ IMRE dr. székesfővárosi tisztifőügyész A közigazgatás rendezéséről benyújtott törvény- javaslat világosan megrajzolja a kormány által a közigazgatás új szervezetéről megalkotott képet. A törvényjavaslat nagy hibája az, hogy csak részleges törvényintézkedés, amely a most fennálló törvényeknek csak bizonyos részeit változtatja meg, úgy hogy a törvényhatóságokról és a községekről rendelkező 1886. évi XXI. cs XXII. törvénycikkeknek csak bizonyos részei tekintetében állít fel új rendelkezéseket, aminek következtében a törvényhatóságokról és községekről szóló törvényt több különböző törvény egybevetéséből cs összeállításából lehet csak megállapítani. A törvényhatóságokról és a községekről szóló két törvénynek lesznek oly rendelkezései, amelyek az új törvény ellenére hatályukban változatlanul megmaradnak, lesznek olyan rendelkezései, amelyek a maguk egészében hatályon kívül fognak helyeztetni és helyükbe az új törvény rendelkezései fognak lépni, de lesznek olyan intézkedései is, amelyeknek csak az új törvénnyel ellenkező rendelkezései fogják hatályukat veszteni. A fennálló törvényes állapot tehát az ríj törvény megalkotása után több különböző törvénynek összeegyeztetéséből lesz csak egységessé összeállítható. A törvényjavaslat hibájául róják fel többen azt is, hogy nincsenek elkülönítve, helyesebben két törvényjavaslatba foglalva a megyei és városi törvény- hatóságok és külön a községekről szóló rendelkezések és hogy a városi törvényhatóságokra nézve az új törvény sürgős megalkotásának indokául felhozott az az érv, hogy különösen a városi üzemek és a vállalatok tekintetében megkívánt rendelkezés tette szükségessé a törvényjavaslat elkészítését és keresztülvitelét, a javaslatban nincsen megoldva, mert a városi üzemekről és vállalatokról ebben a javaslatban rendelkezés egyáltalán nincsen. A tanács megszüntetésének oka Ezt az utóbbi felfogást nem osztom, mert a törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság' hatáskörébe utalja a( törvényhatósági vagyon kezelésének és j.öve- delmének hováfordítása, középületek emelése, közintézmények és üzemek berendezése, vállalatok létesítése és rendeltetési, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében hozandó szabályrendeletek megalkotását és így az önkormányzat hívei csak megelégedéssel fogadhatják a javaslatnak ezt a rendelkezését, amely ebben a tekintetben az önkormányzat jogait elismeri. A törvényjavaslat által megalkotott törvény- hatósági új szervezetnél első sorban feltűnnek a városi tanács megszüntetésére és a közigazgatási bizottság hatáskörének korlátozására vonatkozó rendelkezések. A törvényjavaslat kimondja, hogy az ebben tervezett kisgyűlés megalakulásával egyidejűleg a városi tanács megszűnik és hogy azokban az ügyekben, amelyek eddig ^ törvény vagy szabályrendelet értelmében a törvényhatóság, illetve a városi tanács intézkedő hatáskörébe tartoztak, jövőre a polgármester magánhatóságként intézkedik és határoz; a polgár- mester pedig a hatáskörébe utalt egyes ügyek vagy ügycsoportok intézését, személyes felelősségének érintetlensége mellett, helyetteseire (a főjegyzőre és egyes városi tanácsnokokra) bízhatja, amikor is a megbízott; az ilyen ügyet a polgármester nevében intézi el és annak elintézéséért személyesen is felelős. RDTFÜHftí A LEGJOBB KERITESANVAG. K0UEMH2S™! BUDAPEST. IV. FERENC-JÓZSEF RAKP. 21. TELEFON: ut. 269-65 Széchy Endre oki. mérnök, építési vállalkozó BudaipssS, VI., Bulyovszky ucca 12. A törvényjavaslat a városi tanács megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit különösen gyakorlati szempontokból indokolja azzal, hogy ezzel az intézkedéssel a tanács tagjait kívánja mentesíteni, igen gyakran, feleslegesen sok időt igénybevevő tanácsüléseken való részvétel alól, hogy a személyes felelősség elvének fokozottabb érvényesülése az ügyek érdemi intézésében nagyobb megfontoltságot fog eredményezni és a közigazgatás egyszerűsége és gyorsasága tekintetében is meg fogja hozni az annyira kivánt javulást, amely eddig az ügyeknek tanácsban való elintézése miatt nem volt elérhető. A három pillér A javaslat megszünteti a közigazgatási bizottságnak elsőfokú hatósági jogkörét, valamint felebbviteli hatáskörét és az előbbit a törvényhatóság első tisztviselőjére, az utóbbit pedig a javaslatban részletesen megjelölt különböző hatóságokra bízza. Ezek az intézkedések a javaslat indokolása szerint azon alapulnak, hogy a közigazgatási bizottság' összetételénél, a reá ruházott feladatok nagyságánál és eljárási módjánál fogva a hatásköréből ezúttal kivont intézkedések és rendelkezések megtételére megnyugtatóan nem alkalmas és hogy a javaslatban foglalt ezektől a rendelkezésektől az igazgatás gyorsítása, egyszerűsítése és az egyéni hatóság felelősség- érzete következtében jogszerűségének fokozása is remélhető. A városi tanács, mint testületi intézmény, megszűnése következtében a közigazgatás szervezete három oszlopon fog nyugodni. Ezek: a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a kisgyűlés, a polgármester és helyettesei. Az autonómia sértetlen marad A törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság eddigi hatáskörét lényegében nem érinti és tulajdonképpen csakis a törvényhatósági bizottság felebbviteli jogkörét és bizonyos egyes olyan kisebb jelentőségű ügyeknek intézését veszi ki a törvényhatósági bizottság hatásköréből, amelyek az önkormányzat lényegéi egyáltalán nem érintik. Arra vonatkozólag, hogy a törvényhatósági bizottság egyéb nagyjelentőségű feladatai mellett, összetételénél fogva, felebbezett konkrét ügyek elintézésére bem alkalmas, már általánosan kialakult a vélemény és már régóta sürgetik az illetékesek, hogy ezeknek az ügyeknek elintézését valamely más szervre bízzák, amely kisebb összetételénél és a fellebbezett konkrét ügyek részletesebb és alapom sabb megtárgyalása miatt ezeknek az elintézésére inkább alkalmas. T eherautópótkocsik Teherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA '''lllllllllllilllllllll gép- ás száliitóeszközgyár DílíHillllllllllllll1' Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80.
