Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-05 / 49. szám

4 ^ÓvÁEO$ÍjíÍ£Zí& Budapest, 1928 december 5. Nem szégyen-e, hogy még nincs fürdőkórházunk, mondta Vass miniszter Buda­pest Fürdőváros Egyesületének közgyűlésén Esztergom és Budapest közt meg lehetne valósítani a magyar Boszporust“ — A Fővárosi Hirlap működésének elismerése 91 A Budapest Fürdőváros Egyesület vasárnap délelőtt tartotta ez évi rendes közgyűlését a Gellért- szálló koncerttermében, amelyen az egyesület tag­jain kívül országgyűlési képviselők, törvényhatósági bizottsági tagok, a magyar idegenforgalmi érdekelt­ségek vezetői, a szállodás- vendéglős és kávésipar képviselői mind megjelentek. Ott volt a közgyűlé­sen Dréhr Imre népjóléti államtitkár, Ripka Ferenc főpolgármester, Györy Tibor helyettes államtitkár, Jakab Oszkár államtitkár, Lukács György és TIo- monnay Tivadar országgyűlési képviselők, báró Ko­rányi Sándor egyetemi tanár, Samarjai Lajos, a Máv. elnökigazgatója, Karafiáth Jenő, a képviselő­ház háznagya, Gerevich Zoltán és Biankó Elemér dr. miniszteri tanácsos, Miklós Elemér, az Idegenfor­galmi tanács főtitkára, Becsey Antal, Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő igazgatója, Bánlaky András, a Duna- szövetség elnöke, Glück Frigyes kormányfőtanácsos, Édes Endre és Bérezett Jenő tanácsnokok, Wellisch Andor és még sokan mások. Fass József népjóléti miniszter megérkezése után József Ferenc királyi herceg megnyitó szavai­ban elismeréssel adózott mindazoknak, akik az egye­sület elmúlt évében a fürdőváros megvalósítása terén különösebb érdemeket szereztek. Egyelőre meghiúsult ugyan, mondotta az elnök, a Gellérthegyi kiállítás terve, azonban mi, akik itt vagyunk, elhatároztuk, hogy türelemmel megvárjuk, amíg ez a gondolat mégis megvalósítható lesz. Ezután Vass József népjóléti miniszter mondta általános figyelem közben a következőket: ■—- A fenséges úr a türelemről szólva, megadta beszédem mottóját. Meg kell várni türelemmel, míg a környezetnek a hozzájárulása megérik egy nagy­vonalú koncepció megvalósításához. — Itt folyik városunk közepén a Duna s nin­csenek kellő számban dunai fürdőink. Nyáron rek- kenő hőségben néhány szűk úszóhelyen kínlódik ezer és ezer ember, ahelyett hogy a Duna ágai és partjai mellett vasbeton öltözőfülkéket állítanának fel ezerszámra és ingyen fürödhetnének ennek a világváros­nak a lakói. — A gyárak kapui ezrével ontják napfénytől elzárt helyiségeikből a munkásokat, akik átizzadva, szénporral telve kerülnek az utcára és nem tudnak rúegfürödni, pedig az úristen ujja a városon húzta végig a Duna vonalát, azét a Dunáét, amely sohsem csal meg bennünket, nem önt ki és nem szárad ki. Ezért van szükség ex­tenziv fürdőpolitikára, mert addig nem ruházhatom fel a fővárost fürdő­városi címmel, amíg nincs megvalósítva az egészségesek százezrei részére a fürdőzés lehetősége. MEINL UJTERMÉ SŰ TEA. THREE STARS Rendkívül finom illatos Darjeeling jellegű, inten­zív arómáju indiai keverék. Dobozban kb V2 angol font P. 8’30 — Egy másik kérdés Budapest csodálatos gyó­gyító vizeinek a felhasználása. Itt is extenziv poli­tikára van elsősorban szükség és a saját igényeinket kell először kielégíteni és belső fürdőkultúrát kell teremteni. Elsősorban a mi betegeinknek van gyógyulásra szüksé­gük, s vájjon nem szégyen-e, hogy még min­dig nincs fürdőkórházunk. — Beszéltem erről a kérdésről a pénzügymi­niszter úrral is és szóvá tettem, hogy Budapest lakói mindenféle nyavalyával vannak telve, anélkül, hogy el lehetne őket helyezni. És a pénzügyminiszter úr megígérte, hogy tá­mogatja azt a törekvésemet, amely egy köz­ponti fürdőkórház, szanatórium építésére irányul, ahol a gyógyítóforrások közelében Budapest klima­tikus levegőjét kihasználva gyógyulhatnak az embe­rek. Ez adja meg a fürdőváros cím mellé a fürdő­város jelleget s csak így indulhatunk el a felé a cél felé, hogy a nagyobb igényű idegeneknek is kielé­gítő ellátást biztosíthassunk.-—• Jól tudom, hogy a királyi herceg szerelmese annak a gondolatnak, hogy Budapestnek fürdővá­rossá való fejlesztése révén nálunk idegenforgalmat teremtsen. Nincs arról pontos statisztika még a mai súlyos gazdasági helyzetünkben sem, hogy mennyi pénzt visznek a külföldre a magyar nyaralók és gyógyulástkcresők, de mintegy 200 millió aranykoronára tehető ez az összeg. Csaknem akkora ez az összeg, mint Magyarország stabilizációs kölcsöne, akkora, mint a székesfőváros évi költségvetése, mint az állam költségvetésének negyedrésze, mint a nemzet összkeresetének egy he­ted része, súlyos tétel tehát fizetési mérlegünkben, amelyet szisztematikusan rontunk vagy engedünk rontani. Lelkes éljenzés és taps fogadta a miniszter sza­vait, melyeket József Ferenc ktr. herceg köszönt meg. _ „ _ — Köszönöm az ország, a főváros és a fovaros szegényei nevében -— mondotta — mindazt, amit őexcellenciája itt elmondott. Uj feladatot tűzött elénk a fürdőkórház tervének a megvalósításával, örülnénk, ha annak a fővédnökségét elvállalná. Mindenben ma­gamévá teszem a szavait, de azt hiszem, hogy az extenziv és az intenzív munkának parallel kell folynia, mert csak így oldható meg a magyar idegenforgalom nagy problémája és a kivitel és a behozatal egyensú­lyának a biztosítása. Kétszázmillió aranykoronával olyan fürdővárost tudnánk építeni, amely a világon a legelső lehetne. Most Törökországban jártam és a Boszporus partjain csodálattal néztem azt a hatalmas kertvárost, amely ott épült és azt hiszem, hogy Esztergom és Budapest között meg lehetne valósítani a második Boszporust. Köszönöm a miniszter úr szavait és látom, hogy biz­tosítva van Budapest fürdőváros jövője. Korányi Sándor báró szólalt fel ezután s han­goztatta ugyancsak a fürdőkórház felállításának a szükségességét, ahová a külföldiek ezrével járnának. Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos, az egye­sület ügyvezető igazgatója számolt be az egyesület működéséről és jövő évi munkaprogramjáról. Idegenforgalmunk óriási passzivumot mutat, mert jóval több magyar megy külföldre, mint ahány idegen jön ide hozzánk. — Külföldre járnak a magyarok — mondotta — s a magyar fürdők és szanatóriumok sokszor üresen állnak, pedig Budapest szanatóriumai és fürdői vete­kednek a világ bármelyik fürdőivel. Fontos feladatok várnak a fővárosra és az államra egyaránt, hogy egy­séges koncepcióval alkossák meg Budapest fürdő­várost. Nem hiba-e, kérdezte, hogy a fővárosnak van­nak forrásai és fürdői, de nincs hydrológusa, nincs klímái megfigyelő állomása, nincs a főváros forrásai­nak vizét kutató vegyintézete és nincs a fürdő gyógyító értékéről diagnosztikája és statisztikája? Nincs meg a védőövezet fürdőink körül, a Lukács- és Császár­fürdő környékén szemetet raknak le. Dr. Reiner Ede felszólalása után József Ferenc királyi herceg bejelentette, hogy a jövő héten tartandó nemzetközi reuma-kongresszuson leteszi az egyesület Budapest-Fürdőváros alapkövét, majd felszólítást in­tézett a GyOSz-hoz, hogy építsen strandfürdőket a gyári munkások részére. A választmány és az igazgatótanács taglétszá­mának kiegészítése után egyhangú lelkesedéssel vá­lasztottak meg újból elnökké József Ferenc királyi herceget, alelnökivé: Korányi Sándor bárót és Tas- nády Sziits Andrást. * „ ^ közgyűlés tartama alatt kiosztották a jelen­levők közt az egyesület 1927—1928. évi jelentését, amely meleg hangon emlékezik meg azokról, akik munkásságukkal az elmúlt év folyamán elősegítették az egyesület törekvéseit. Ebben a felsorolásban előkelő hely jutott a Fővárosi Hirlap-nak, amely számos cikkel állt szolgálatába a ne­mes célnak. A nyomtatott beszámoló a többek közt kiemeli a Fővárosi Hírlap ezévi május 16-i számát, amelyből szószerint közli Vass József népjóléti mi­niszter, Buci János pénzügyminiszter, Sci- tovszky Béla belügyminiszter, Rakovszky Iván közmunkatanácsi elnök és Ripka Fe­renc főpolgármester nyilatkozatait, amelyekben a magyar közélet e kiváló tényezői a legmelegebb támogatásukról tesznek tanúbizonyságot Budapest-Fürdőváros mindinkább a megvalósulás­hoz közeledő eszméje mellett. HIKKER GYULA Réz-, vas bútor-, sodronyágybetét gyára. Szálloda, kórház és penzió teljes berendezések Budapest, till, kér., Holló ucca 3. Mintaraktár: VII., Dohány ucca 6. (Izr. templom mellett.) _____________Telefon: Gyár: József 424-—12. Mintaraktár: József 361—97._____________ CSIM ÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ÉS VÁLLALATI IRODÁJA Budapest, l„ Böszörményiül 18 Aut. 510-86 Alapítva 1904 JEGYŰD GYULA IRODABÚTOR KÜLÖNLEGESSÉGI GYÁRA BUDAPEST, II., FŐ UCCA 68. és GYORSKOCSI UCCA 23. Telefon szám: Au to mai a 530—23. HUBE Eíémétföri W »w fjj TI! II. t. mmcuiHi KI Badap est VI. Liszt Ferenc tér 4 rtttaéMfc-CáCrsk -Mfasaki c&ktk-Fta&árffe Au^ltra Budapest, LUDVIG JANOS mázoló- ós tényező-mester IX., Angyal ucca 34. Telefon: J. 302-76 BSCHER ANTAL szobrász Budapest, VII., Cobor ucca 6. szám özv. Biberál Jázsefné" “p»»‘n Vp est. ^b" pala- és cseréptedő-mester II., Ostrom-u. 14. JlK-ís. Alapitasi ev ■ CRISTOFOL9 VINCE Telef0" J. 381-17 KOPADLÓ, FAYANCE FALBURKOLAT Budapest, VIL, Gizella-út 31. — Azelőtt Ilka u. 34. KISS BÉLA ÉS TÁRSA KERTÉPÍTŐ és kereskedelmi kertészeti telepek II., Pasaréti-uS 77 — II., Hidegkuti-ut 3 Telefon: Au!. 644-02. jfürdösxobtt berendezéseit \jéq szekrények, S ö r Ki m é rö le EleKtromos HUtöberendezéseK A mészáros-hentes, cukrász, vendéglő és tejipari üzemek részére WIESEL AHO LE Iroda és gyár: VI. Desservfy u 30 Üzlet: VI, Vilmos cs. út 47 Telet: C. 912—63 és Aut. 291—20 Tőke György emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975 - 62 STILLER G. A. és TARSA RE^°" Vállalja új reszeló'K szállítását és használt reszelek fölvágását BUDAPEST, VI., FORGÁCH UCC 4 19. _____________Alapítva 1895. évben. — Telefon: L. 913—36. Ra diátorok, Fűtőtestek, Höálló zomancozás ^ 25 ÉVES GYAKORLATTAL BÍ£S£ iCAnOE V Budapest, VII, Kerület, ,Hársfa ucca 57. szám TELEFON: JÓZSEF 451—43 H udetz János oki. építészmérnök, épltomesior tervezd- és vállalkozó Irodája Alapittatott: 1876 — Telafon : József 351-94 Budapest, VII. Bottenblller ucoa 6/b.

Next

/
Thumbnails
Contents