Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-14 / 46. szám
4 Budapest, 1928 november 14. i Felvirágoztatják a hajdani világhírű gellérthegyi őszi-barack termelést ——rva——' Negyvenezer barackfát ültetnek el a budai hegyek lejtőin A főváros Kecskemét versenytársa lesz Vajmi kevesen tudják, bogy a budai hegyek lejtőit vagy száz év előtt még dús gyümölcsöskertek, zöldelő, buja szőlők borították. A Sashegy borai Európaszerte, messze vitték a tüzes „magyar nektár” hírét, a gell érthegyi barack még ma is világmárka és tudjuk hogy a Gellérthegy déli lejtőjén vadon megterem a tropikus füge. Szerencsétlen körülmények, a generációk érdeklődésének lanyhulása, a liozzánemértés, a földtől való elfordulás eredményezte, hogy a híres budai szőlők, a gazdag gyümölcsöskertek mind elpusztultak. A budai hegyek egyrésze kopár, másrészén úgy ahogy, kertgazdaságokat rendeztek be, de seholsem használják ki olymódon, ahogyan ez az áldott vidék megérdemelné s a racionális gazdálkodás, az okosság és a gazdasági helyzet javítása is joggal megkövetelhetné. Néhány évvel ezelőtt Purébl Győző tanácsnok, Hamvassy István és März Károly körül kis csoport tömörült és megalakították a Budapesti Gazdálkodók Egyesületét azzal az ideállal, hogy újra felvirágoztatják Budapest határán a mezőgazdaságot, a kertészetet és ezzel a főváros lakosságának egyrészt új kereseti forrásokat nyitnak, másrészt az élelmiszer- piacot is kedvezőbb helyzetbe hozzák. A Budapesti Gazdálkodók Egyesülete pár éves fennállása alatt ha nem is produkált csodákat, de olyan tiszteletreméltó eredményeket ért el, amelyekből joggal következtethetünk jövendő sikerekre. A Budapesti Gazdálkodók Egyesülete szorosan kooperál a Székesfőváros Mezőgazdasági Bizottságával és most megtartott közgyűlésén újabb igen számottevő erőkkel gyarapodott: díszelnökeivé választotta Ripka Ferenc főpolgármestert, Bódy Tivadar nyugalmazott alpolgármestert és Sipöcz Jenő polgár- mestert. Ezen a közgyűlésen März Károly társelnök indítványára az egyesület elhatározta, hogy újra felvirágoztatja a régi híres baracktermelést, a budai hegyvidéket egyidőben beérő, egyfajta őszibarackfával ülteti be, hogy a termelés és értékesítés racionálissá váljék. A cél érdekében a kertes gazdák között széleskörű propagandát indított és megbízta az elnökséget, hogy a végzett talajvizsgálatok eredményei nyomán állapítsák meg, melyik a legmegfelelőbb barackfajta. A talajvizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy a budai hegyvidék a legkitűnőbb őszibaracktermő talaj egész Európában. Az érdekes terv részletei és a talajvizsgálatok eredményei iránt érdeklődtünk a Budapesti Gazdálkodók Egyesületénél, ahol a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Gazdálkodók Egyesületének megbízásából a talajvizsgálatot helyszíni szemlék és vegyi vizsgálatok útján Ballenegger Róbert dr„ egyetemi tanár, végezte. A vizsgálat, nagy alapossággal, hónapokig tartott. A vizsgálat eredményeiből megállapítottuk a budapesti földek természetét, figyelmeztetést, útbaigazítást kaptunk arranézve, hogyan fogjunk azok műveléséhez. Megállapította a vizsgálat elsősorban, hogy a budapesti földek az istállótrágya mellett bő és gyakori műtrágyázásra szorulnak. — Angyal Kálmán dr. pomológus a vizsgálati Meinl kávé Különlegességünk eredmények egybefoglalásával megállapította, hogy a budai hegyvidék talaját baracktermelésre találja legalkalmasabbnak. A budai hegyoldalon Szentendrétől le, Érdig, legalább 40 ezer őszibarackfát lehetne elültetni. Ma is vannak ugyan szép számmal gyümölcsfák, de ezidőszerint legalább 60 barackfajta tenyészik, amelyek legalább 30 különböző időpontban érnek be, úgyhogy nagyobb mennyiségű gyümölcsöt, különösen vaggontételben, lehetetlen egyidőben piacra dobni. Márpedig a racionális gyümölcstermelésnek, különösen a gyümölcsexportnak a tömegtermelés, az egyidőben való szüretelés az alapfeltétele. — Tekintettel a gellérthegyi barack kitűnő hírére, remélni lehet, hogy néhány év múlva — ha az akció sikerrel jár — Buda legalább ugyanolyan fontos gyümölcskereskedelmi gócpont lesz, amilyen ma Kecskemét vagy Nagykőrös. Purébl Győző tanácsnok az egyesület elnöke, a következőket mondotta: — Talán idegenül és furcsán hangzik, hogy Budapesten, a paloták végtelen sorában mezőgazdaságról beszélünk. Pedig a főváros határában 20.789 ka- tasztrális holdat művelnek, ebből 11.625 holdon intenzív mező-, kertgazdálkodás és állattenyésztés folyik. A főváros területén négyezer darab tehenet, ötezer sertést, ezerkétszáz juhot és kétezer kecskét és rengeteg egyéb aprómarhát nevelnek a gazdák. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy ne díszfákat, hanem gyümölcsfákat ültessenek a gazdák. Ez az akció szorosan összefügg azzal a törekvéssel, amellyel már részben sikerült elérni, hogy a Sasadon és a budai hegyvidéken újra felvirágoztatjuk a régente világhírű őszibaracktermelést. Óbudán és Kőbányán, illetve a Rákos vidéken pedig a kihalófélben lévő szöllőművelés iránt ébresztettük fel a gazdák érdeklődését. Sikerült a földművelés- ügyi kormánynál, a Tanácsnál és az Omge-nél a szükséges támogatásokat elérni. A földművelésügyi minisztérium vetőmagot, csemetefákat adott. Eljártunk újból a budapesti szarvasmarha-vásárok engedélyezése érdekében is. Elősegítettük a villakörzeteken kívül eső tanyákon a tehéntartást, sertéstenyésztést és az apró- marhanevelést, lehetővé tettük a földművelésügyi miniszter támogatásával a tenyészállatok beszerzését, a gazdaságok számára legelőt szereztünk a főváros révén; a Felsőbb Mezőgazdasági Iskola, a Kertészképző Iskola mintaszerű intézmények európai és országos viszonylatban is és egyre örvendetesebben látjuk, hogy Budapest kereskedelmi és ipari élete mellett szépen megfér a mezőgazdasági élet, az állattenyésztés és a kertészet is. Felkerestük Fekete Béla erdöfötanácsost is, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A budapesti, illetve a budai gazdálkodók gyümölcstermelési akcióját az erdészet a maga részéről örömmel látja és a lehetőség szerint szívesen támogatja. A főváros maga is elölj ár jó példával, amikor már a tavaly megkezdte a fővárosi erdőterületek pótlásánál, kísérletképpen, a gyümöcsfa-ültetést, a főváros területén elvonuló úthálózat egy részét is gyümölcsfa-sorral ültettük be. Ugyanez a cél vezeti a fővárost akkor is, amikor a Kamara-erdőn és még két helyen nagy áldozattal faiskolát tart fenn s az ott termelt gyümölcsfa-csemetéket igen méltányos áron bocsátja a gazdálkodók, a kertészkedők rendelkezésére. PARKETTA szállítása, mindennemű padozat készítése és javítása. FRIED és BENEDEK ( parkettgyár és gözfürész Budapest, VII., Rákóczi-út 82. Telefon: József 133—43 és József 134—17. Wekerle és Budapest A családi tradíció megnyilatkozása Budapest kétségtelen nagy örömmel látja, hogy Welcerle Sándor pénzügyminiszter már a parlamentben történt megnyilatkozása alkalmával egyik legfontosabb nyilatkozatát a magyar főváros megsegítéséről tette. A Fővárosi Hírlap annakidején, amikor Wekerle Sándor a pénzügyminiszteri székbe került, megemlékezett azokról a rendkívüli érdemekről, amelyeket az idősebb Wekerle Sándor Budapest fejlesztése körül szerzett és rámutatott arra, hogy az ifjabb Wekerle Sándor bizonyára érezni fogja azt a fölemelő és nagyszerű kötelességet, hogy nagynevű atyjának Budapest érdekében kifejtett munkáját ő is folytassa. Ez a reménységünk a legteljesebb mértékben bevált, amikor láttuk, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter egyik legelső teendője volt, hogy érintkezésbe lépett a főváros vezetőivel, elsősorban Ripka Ferenc főpolgármesterrel, akinek módjában volt rámutatni azokra a fájdalmas pontokra, amelyeken a főváros polgársága a pénzügyminiszter gyógyító kezének hatását várja. Ezeknek a tanácskozásoknak dús eredménye volt az a bemutatkozó beszéd, amelyet a héten mondott el a pénzügyminiszter. Ebből a beszédből igenis, mélyen kiérzik az immár családi tradicióvá vált szeretet Budapest iránt, de emellett az a ritka tudás és talentum is, amely az ifjú Wekerlének épp úgy sajátja, mint nagynevű atyjának volt. Örömmel hallotta Budapest polgársága, hogy a pénzügyminiszter a főváros vezető köreitől terveket kért, hogy milyen irányban kívánják Budapestet tovább fejleszteni. Főként pedig azt hallotta örömmel ez a közterhekkel agyonsújtott polgárság, hogy a pénzügyminiszter a főváros fejlesztési terveit adómérsékléssel kívánja alátámasztani. De nagy megnyugvást keltett annak a szociális érzéknek a megnyilatkozása is, amely a budapesti munkásság lakásviszonyainak szomorú sorsát tette bírálat tárgyává. A városházán ma, főként pedig a közgyűlési teremben mélyen át vannak hatva a szociális kérdések megoldásának szükségességétől. Jólesik tudni, hogy a pénzügyminiszter éppen olyan szociálisan gondolkozik, mint Budapest kormányzó testületé, mert így megvan a remény arra, hogy nemcsak a polgárság^ adóterheinek csökkentése, de a munkásság szociális viszonyainak rendezése révén is boldogabb es szebb napok virulnak majd a magyar fővárosra. CSIMÁR KÁROLY ÉPÍTŐMESTER TERVEZŐ ES VÁLLALATI IRODÁJA Mapitva Budapest, I,, Böszörményiül 18 auJbS GRÜNHUT ÓDON Saját készitménvű hentes, bonc- és munkaruha készítő. Budapest, Vili., József-korut 22—24. TELEFON: JÓZSEF 460—69. Vitéz HANTAY ÉS GALAVITS “ké'ntpéM elektrotechnikai vállalatai Budapest, Vili., Szigony-uoca 34. — Telefon : J. 373—59. „STEAUA“MAGYAR KŐOLAJ R.-Í7 REX benzin speciális autó és traktor- olajok, asifaiS, porolaj Központi iroda ; V, Nádor-u. 2. Telefon : Aul, 939-25 Telep: csepeli petroleum kikötő Tslefon : J. 309-86 Telepek, szabadraktárak, benzinkutak az egész országban. HUBERT ÉimiL IE2LÜ22 Bnúopest VI. Liszt Ferenc tér 4 Lfinségfigyi b«ri«á«<—k -Caftwk -(fizuid cikkek-Féagyártá* )örnerJ.és T WJ)' Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár Vasöntöde Telefon L 905-74, 905-75 BUDAPEST, V., Váczi út 48 Alap. 1867. Vitéz Márton Ferenc Äfko^ Tervez és épit családi házakat, villákat stb I. Csillagvölgyi út 3. Telefon: 661-45 mii Ml HÁLD OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, V, BALATON UCCA 2. TELEFON: T. 257—66. HACIEHDA JUAN KIHULLÓ V4 kg. P 3.50 S0PR0N-GYÖRI TEJ ES YOGHURT A LEGMEGBÍZHATÓBB! SOPRON-, GYŐR- ÉS VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.T. Központi üzem és irodák: I., Fehérvári út 33-35. Tel: J. 305-31., J. 428-01
