Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-01 / 5. (953.) szám

Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, Í928 február 1 (íjl KÖTi'YVTAH 5 (953) szám ELŐFIZETÉSI ÁHÁK: Egész évre ............................24 pengő Fé lévre............................ .. 12 pengő Ál landóan; GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DAC SÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON SZÁM: TERÉZ 137-15 A Budapestet sem szabad elfelejteni, a beteg Budapestre is gon­dol/» i kell, nemcsiak az egészségesre. Mi boldogok vagyunk, hogy kezdenek a dolgok úgy indulni, amint azoknak már régesrégen útban kellene lenniök. Örü­lünk, hogy a fővárosnak sikerült sok-sok kislakás­sal, ha nem is kiküszöbölni, de enyhíteni a lakás­hiányt. Örülünk, hogy a megélhetés olcsóbbodásáért eredményes harcokat lehet már vívni. Örülünk, hogy olcsóbb lesz a villany, jobb a gáz. több a víz. Meg­nyugodva látjuk, hogy csinosodik a város, tisztul­nak a házak, az uccák. elevenednek a parkok és a közkertek. De mindez kilencvenkilenc százalékban az egészségesek kedvét, jólétét, kényelmét, boldog­ságát szolgálja. Budapestnek azonban nem szabad megfeledkeznie a betegekről sem. A beteg Budapest is megköveteli a maga jogait, mert akik ágynak es­tek. akik lázban vergődnek, akik testükön az ope­rációs kés éles vágását viselik, nagyon kevés kivé­tellel a munka me gr okkantjai. Annak a munkának a rokkantjai, amelyet Budapest összessége, az egész­séges Budapest érdekében végeztek. Budapestnek tradíciói vannak azon a téren, hogy a betegeivel szemben is mindig becsületesen viselkedett. A nehéz idők azután itt is súlyos álla­potokat hoztak létre. A törvényhatósági bizottságban esztendöröl-esztendőre élesen színes, fájó leírásokat adnak- egyes bizottsági tagok a budapesti kórházi állapotokról. Imitt-amott talán már segítettek is apróságokon, de nagyjában és egészében Budapest kórház-ügye rendkívül rossz lábon áll. Olyan auten­tikus egyéniség, mint Gerlóczy Zsigmond központi kórházigazgató, jelentette ki a minap a közegészség­ügyi bizottság nyílt ülésén, hogy a Rókus-kórház- ban, de még inkább a Dolog-kórházban, meg a Szent László-kórházban szomorú. valóságos botrányos állapotok uralkodnak. A legtöbb helyen az orvos- tudomány tényleg megtesz minden lehetőt és ön- íeláldozóan adja munkáját, tudását a betegek meg- gyógyítására. Az anyagiak hiánya teszi botrányossá az állapotokat, elnyűtt, rozoga, roskadozó, hulló vakolatú épületek veszélyeztetik a betegeknek tálán még az életét is. Ez nem méltó állapot Budapest szá­mára és tudjuk nagyon jól, hogy Budapest polgár­sága maga is tűrhetetlennek deklarálja ezeket az állapotokat. Ezek a lerongyolódott kórházak pedig még vendéglátói kötelességeket is teljesítenek, hiszen a Fővárosi Hirtap éppen legutóbbi számában mu­tatta ki. hogy a nyolcvanezer beteg közül, akiket évenként a főváros kórházaiban ápolnak, tizen­nyolcezer vidéki beteg található. Ezt a gavallér ven­déglátást Budapest rozoga kórházai nem bírják ki, különösen akkor, amikor a budapesti illetőségű buda­pesti lakósok ezrei még ezekben a rozoga kórházak­ban sem találnak enyhetadó betegágyra. Kórházak­nak kell tehát épülniök. építse azt bárki, akár a fő­város, akár Pestvármegye; de Budapest minden polgára elvárhatja, hogy ha megbetegszik, ágyhoz és orvosi kezeléshez jusson anélkül, hogy a lehulló vakolat az életét veszélyeztetné. jPárizsra gondolunk, ahol a Rókus-kórház fran­cia testvérét Hotel Dieu-nek. Isten házá-nák. hívják. A magyar ember nemesebb lelkű, mint a francia, a budapesti emberben pedig nem hal meg az ember­társaival szemben érzett testvéri érzés akkor sem, ha az embertársa betegen hullik el. Fokozottan az Isten házának kell tehát lennie a pesti Rókus-kórház- nak, meg a többieknek is. ahol az Isten házához méltó szeretettel, odaadással ápolják a betegeket. De bölcsnek és praktikusnak is kell ennek az ápolásnak lenni, hiszen az Isten házáról van szó. az Istenéről, aki megvilágosítja az elméket. Szépnek, tisztának, bensőségesnek, barátságosnak kell lenni a kórháznak, hiszen az Isten háza az. ahol a szelíd, gyógyító szépségek uralkodnak. Meg kell indulnia a nagy akciónak, hogy Buda­pest minden kórháza méltán viselhesse a Hotel Dieu nevet. Az utolsó esztendők minden nagy kezdeménye­zése az Egységes Községi Polgári Pártból indult ki és a párt máris érzi, hogy az irúcMívának nemcsak jogát, de kötelességét is a maga számára kell lefog­lalnia. Ez a párt akkor lesz hű a múlt esztendők tra­dícióhoz, a Ripka Ferenc és Kozma Jenő dr. által megindított nagy akciókhoz, ha a kórházak rendbe­hozatalának. a beteg Budapestnek árva ügyét sür­gősen kezébe veszi. Az egészségesek érdekében az Egységes Községi Polgári Párt nagy sikerrel indí­totta meg a közszolgáltatások árának leszállítását, a lakáskérdés megoldását és a közlekedés rendbe­hozatalát. Mindezek a sikerek egyenesen követelik, hogy Budapest székesfőváros közkórházainak rendbe­hozataláért is ez a párt indítsa meg a harcot. A párt ezzel nemcsak Budapest választópolgárainak emlé­kezetébe vési be munkásságának emlékeit, nemcsak új sikerek elé indul, sokkal többet tesz ennél; — kö­telességét teljesíti. Ä Beszkárt ügyének tárgyalásánál ki kell kapcsolni a szenvedélyeket, — mondja dr. Kozma Jenő „Kár újra felszítani a szenvedélyeket és fokozni a hosszú hónapok óta zavaró izgalmakat* r,ífi még erre a hétre összehívják a közlekedési bizottságot is. Ezek a bizottságok most már "végleg letárgyalják azokat a jelentéseiket és különvéleményeket, ame­lyeket a BSzKRT üzemének megvizsgálására kikül­dött ad hoc bizottság és annak egyes tagjai készí­tettek. A BSzKRT ügyeinek megoldása a végső kifej­lődés felé közeledik. A várospolitikai életből ezzel a megoldással ismét kitisztul egy mérgező anyag, amely esztendők során át izgatta a közvéleményt és adott alkalmat a politikai harcokra. A főváros pénz­ügyi bizottságának tizenkettes albizottsága szerdán, február 1-én tartja meg nagyon fontos ülését és Ebben az ügyben Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának; — A közlekedési bizottságnak, amidőn ezt a kérdést vita tárgyává teszi, öt jelentést kell letár­gyalnia: Láng Lajos és Lakatos Géza jelentéseit, valamint Bíró Dezső, Bedő Mór és Kassaiba János különvéleményeit. Ha ezeket a jelentéseket és különvéleményeket összehasonlítom és egy nevezőre ho­zom, megállapíthatom, hogy az egész anyag ismeretes a nagyközönség előtt. mert a lapok minden egyes tételt részletesen közöltek. Régen túlhaladott dolgok ezek. amelyeknek újabb félhány forgatása csak akadályozhatja mindnyájunk közös célját: a BSzKRT ügyvezetésével kapcsolatos kérdések mielőbb való rendezését. Normális vágányra kell már végre terelni a BSzKRT egész ügymenetét, kár tehát újra felszítani a szenvedélyeket és fo kozni azokat az izgalmakat, amelyek az érde­keiteket immár hosszú hónapok óta zavarják. Ezeknek a dolgoknak megoldása lényegesen könnyebb lett azzal, hogy Rényi Dezső vezérigazgató vég- kielégítésének kérdése a békés elintézés végső stádiumába jutott. Mindnyájunknak az tehát a felada­tunk. hogy a szenvedélyeket kikapcsoljuk, éppen a főváros közönségének egyetemes érdekében. Tavasssal megkesdödlk a bánípiáai cenirálé építése Me^oyőső^ésem^ £}0@y as ellenlé/elc asonnal el­simulna!miQelyt össseülneK a Kél fél ssateériői, — mond/a Herrmann KeresK etlelmi minissler A villamoscentrálé ügyében néhány hét óta szü­netelnek a kormány és a főváros között megindult tárgyalások. A főváros közönségét azonban ennek a kérdésnek a megoldása nagyon közelről érdekli, a Fővárosi Hírlap munkatársa tehát a városháza ille­tékes ügyosztályában érdeklődött az ügy várható fejleményei iránt. borvendég Ferenc tanácsnok, a főváros világítási ügyosztályának vezetője érdek­lődésünkre a következőket jelentette ki: — A tanács egyelőre várakozó állásponton van. A villamoscentrálé problémájának megoldása felé vezető úton ugyanis a legközelebbi stáció Herrmann Miksa ke­reskedelmi miniszter úrnak a főváros előter­jesztésére adandó válasza. Ez a válasz még nem érkezett meg, amíg pedig ez megtörténik, újabb lépésekre a mi részünkről nem kerülhet sor. Ha a válasz már birtokunkban lesz. a kormány szakértői összeülnek a mi kijelölendő szak­értőinkkel a részletek megvitatása és az ellentétek eloszlatása érdekében. Alkalmunk volt erről a kérdésről beszélni Herrmann Miksa kereskedelmi miniszterrel is. aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának; — Most kaptam meg a szakértők észrevéte­leit, amelyek választ tartalmaznak a főváros hiva­talos jelentésére. Rövidesen tehát már a tanács ke­zében lesznek azok a megjegyzéseink, amelyeket a főváros részéről emelt kifogásokkal szemben te­szünk meg. Ezek után pedig a közös szakértői bizottság kiküldetésére és tanácskozásainak megkezdésére kerül a sor. A polgármester úr közölni fogja velem, hogy a fő­város részéről kiket delegál abba a közös szakértői bizottságba, amelynek feladata a helyzet teljes tisz­tázása. a téves adatok, valamint a téves adaték alapján levont helytelen következtetések helyes­bítése. — Én abban a biztos meggyőződésben vagyok, hogy az ellentétek azonnal elsimulnak, mi­helyt összeülnek a két fél szakértői.

Next

/
Thumbnails
Contents