Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-12 / 37. szám
E.CÖF1ZFTFS1 ÍRÍK: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre........................................12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTFSÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatal BÚD AFEST rí., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla, 40.424 TELEFON: A UTÓMAT A. 137—15 Wekerle Nándor, az új pénzügyminiszter nagy feladatra vállakozott, } amikor átvette az ország pénzügyeinek vezetését. Az j egész ország bizalma fordult feléje nemcsak azért, i mert édesatyjának nagy emléke a magyar pénzügyek j terén fogalommá tette a Wekerle nevet, de azért is, I mert kivételes tehetsége, tudós mivolta egyenesen j predesztinálják erre a helyre és erre a munkáira. Még j az ország bizalmánál is melegebb szeretettel fordul ■ azonban Wekerle Sándor felé Budapest polgársága, j mert ennek a városnak életében a Wekerle név az | egyik legelső helyet foglalja el. Budapest az ifjabb i Wekerle kormányrakerülésekor újra és mélységesen ! átérzi azokat a nagyszerű emlékeket, amelyek ezt a j várost az idősebb Wekerléhez fűzik. Szeretettel köszönti Budapest az ifjabb Wekerlét és azt kívánja neki, hogy necsak az ország pénzügyeinek intézésében, de Budapest szeretetében is érje el édesapja nagyságáit. Régi pesti embernek megható és fölemelő ez az j óra, mikor a nagynevű apa tudós fia kerül abba a j helyzetbe, hogy a családnak tradíciójává vált sze- í retetet a magyar főváros iránt tovább fejlessze. Ez a nagyszerű óra csak úgy lehet teljes, ha megemlékezünk az idősebb Wekerle Sándor hatalmas munkájáról, amelyet Budapest érdekében végzett. Az » emlékek fölrajzásában meg kell állapítani, hogy az ' idősebb Andrássyn kívül senki a magyar kormányférfiak közül annyit nem tett Budapestért, mint We* kerle Sándor. Az ifjabb Wekerle, az új pénzügyminiszter pedig, ha majd rákerül a sor — aminthogy | hamar rá fog kerülni, — hogy Budapest ügyeivel is | foglalkozzék, tegye az asztalára az 1894. évi XX. törvénycikket és az 1908. évi XLVIII. törvénycikket, amelyek édesatyjának Budapest fejlesztéséről szóló halhatatlan alkotásai. A Wekerle név, amióta Budapest Budapestté lett, állandó szerepet játszott ennek a városnak az életében. Hiszen Wekerle Sándor neve Budapest annaleseiben akkor szerepel először, amikor az egyesítést kimondó közgyűlésen 1873-ban mint ferencvárosi póttag jelent meg. Akkor indult, amikor Széchenyi rettenetesnek mondta „Buda-Pesten a szőke Dunát, a szennyes Dunapartokat, kivégzett budai szőlőket, kert nélküli házakat, minden fátul eltiltott utcák és tereket, szóval az egész láthatárt mindig s mindent hamuszínű köntösben nézni s a természet sok színű bájai helyett örökleg a homok bajaival küzködni“. Ezekből a szennyes Dunapartok- ból a hamuszínű köntösből és az örök homokból Wekerle Sándor hatalmas segítségével 3 fett a mai Budapest. Az ő segítő keze sohasem nyugodott, amikor Budapest szükséget szenvedett. Az ö gazdag fantáziája száz ötlettel segítette ezt a várost és a segedelemhez mindig megnyitotta az állam kasszáját is. Ezúttal azonban csak a két nagy feledhetetlen örökéletű alkotására, két hatalmas törvényére és a két törvényből kinőtt palotasorokra és közinézmé- nyekre emlékezünk vissza. Az egyik törvényhez érzelmi kötelékek is fűzik ezt a várost. Ez a törvény, az 1894. évi XX. törvénycikk tüntette el a föld színéről a magyarság egyik legszörnyűbb emlékét, a Neugebaudét, amelynek kapuja mögül fülbedugva is a keresztrefeszített magyarság véres jajait hallotta a pesti ember. A magyarság megalázásának ez a szörnyű épülete Wekerle törvényének parancsszavára tűnt el. És fölépültek helyette a külvárosi kaszárnyák, amelyek ezrek és ezrek számára adtak új életlehetőséget és amelyek közül ilyenformán rövid esztendők alatt a magyar fővárosnak új külvárosai nőttek ki a földből. De nemcsak új külvárosokat teremtett Budapesten Wekerle Sándor, hanem megteremtette a nagyszerű, az éltrevalóságában és ifjúságában ma virágzó Lipótvárost, a budapesti Cytit. Az a hatalmas fejlődés, amely a három város egyesítését megelőző időben megindult, de amely később ismét lehanyatlott, Wekerle törvényével, Wekerle alkotásával új életre kelt. Az ő emlékét dicséri az újjáéledt magánépítkezés, a gyönyörű Szabadság-tér, két Dunahíd és az immár lassan Budapest testévé közeledő Wekerle- lelep. ■ Budapestet a gazdasági bajok hínárjából mentette meg Wekerle második ii at almas alkotása, a főváros fejlesztéséről szóló törvény (1908—XLVIII. te.). Ez a törvény egy csapásra rendbehozta Budapestet és ismét beállította a fejlődés egyenes útjába. Régi ígéretét váltotta be Wekerle ezzel a törvénnyel, de nemcsak az alkotásért illeti őt hála, hanem azért a nemes, kitartó és lelkes harcért is, amellyel Budapest ellenségeit a törvényjavaslat körül folyó harcban legyőzte. Egy álló esztendeig tűrte és verte vissza a támadásokat, de törvény lett a törvény- javaslatból, amely nemcsak a Margitszigettel ajándékozta meg Budapestet, hanem egyébként is rendkívüli előnyöket juttatott a magyar fővárosnak. A főváros úgyszólván ellenszolgáltatás nélkül kapott mintegy öt millió koronát, részben készpénzben, részben pedig súlyos terhek átvállalásában. Ez a törvény alapozta meg az Attila-körút szabályozását, ez szerezte meg a fővárosnak a Sáros-fürdőt és a Rudas- 5 fürdőt és ez hatalmazta föl a kormányt, hogy a Hungária-kör út és Óbuda között Dunahidat létesítsen, végül pedig tizenötéves adómentességet biztosított az épülő Budapestnek. Mivel tudja mindezt meghálálni az idősebb Wekerle Sánor emlékének Budapest polgársága? A hála legcsekélyebb jele az volt hogy az egyház- politikai harc idején Budapest közgyűlése a város díszpolgárává választotta. Hálájának lerovására azonban most elérkezett a második alkalom: szeretettel öleli szívére a nagy ember fiát, aki nehéz körülmények között vállalkozott arra, hogy az ország kormányzásában részt vegyen. Wekerle Sándor fiától pedig csak azt az egyet kéri ez az örökkön hálás polgárság: szeresse úgy ezt a várost, mint ahogy feledhetetlen atyja szerette. Bőven lesz rá alkalma, hogy ezt a szeretetét megmutassa, mert Budapest ma sokkal jobban rászorul a támogató kézre, mint bármikor és alkalma lesz, mert olyan kormányban foglal helyet, amelyben Bethlen István gróf, Vass József, Scitovszky Béla, Klebelsberg Kunó gróf, Budapest igaz és nagyszerű barátai ülnek. SCITOWSZfCY BELÜGYMINISZTER a deficites költségvetés hírére takarékosságra mii a fővárost Az Egységes Községi Polgári Párt és a kőit' ségvetés — Felhívás © kerületi szervekhez A főváros jövő évi költségvetésén most végzik az utolsó simításokat. Az egyes ügyosztályok még júliusban elkészítették költségvetésük előirányzatát. Ezek az előirányzatok a főváros pénzügyi ügyosztálya elé kerültek, amely most dolgozza fel a hatalmas anya- . got. Az összesítési munkálatok során kiderült, hogy | — amint a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában kö- ! zöltük — az ügyosztályok költségvetési előirányzatai végösszegükben ötvenmillió pengővel lépik tű! az 1928. évi költségvetés kiadási oldalát. ] Tekintettel arra a körülményre, hogy a főváros be- j vételei az előirányzat szerint ugyanazok maradnak, j mint amekkorák a tavalyiak voltak., Kozma Jenő, az ! Egységes Községi Polgári Párt elnöke a Fővárosi I 1 Hírlap munkatársának adott nyilakozatában épen e ; körülményre célozva állapította meg, hogy művészet 1 lesz megcsinálni a jövő évi költségvetést. Az adókat í és a fővárosi közszolgáltatások árát emelni nem lehet, sőt 'az Egységes Községi Polgári Párt arra törekszik, hogy a villany, a gáz árában további mérsékléseket érjen el, a villamosviteldíjat leszállíttassa és a húsfogyasztási adókat eltöröltesse. Ilyen körülmények között már is meg lehet állapítani, hogy a főváros jövő évi költségvetésének megállapításánál rendkívül súlyos nehézségeket kel! a megoldás útjából elhárítani. Az ügyosztályok követeléseit az egész vonalon a tavalyi mederbe kell visszaszorítani, különben valóban a deficites költségvetés rémének feléledésével kell számolni. A deficites költségvetés bekövetkezésének lehetőségét megemlítettük Scitovszky Béla belügyminiszter előtt, aki a főváros gazdálkodásának hivatott ellenőre. A községi háztartások ellenőrzéséről szóló törvény nemcsak jogot ad a belügyminiszternek az ellenőrzésre, hanem kötelességévé is teszi a költségvetés felülvizsgálását és bizonyos esetekben a jóváhagyás megtagadását. Scitovszky Béla belügyminiszter érdeklődésünkre, hogy mi a véleménye a deficitesköltségvetésről szóló hírekről, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nekem csak az elkészült és készen felterjesztett költségvetésről lehet véleményem. A készülő költségvetésről szóló hírek egyelőre hivatalosan nem érdekelhetnek. Annyit azonban máris kijelenthetek, hogy a legmesszebbmenő takarékossági elvek alapján állok és ezt a felfogásomat a főváros jövő évi költségvetésével szemben is érvényesíteni fogom. Scitovszky belügyminiszter rövid, de annál határozottabb nyilatkazata nem hagy kétséget afelől, hogy milyen szempontoknak kell érvényesülniök azokon a tárgyalásokon, amelyeknek a jövő évi költségvetés megállapítása lesz a feladatuk. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa a legbeavatottabb helyről értesül, a belügyi kormányzat deficites költségvetéshez nem adja meg a jóváhagyást. A jövő évi költségvetés erősen foglalkoztatja az Egységes Községi Polgári Pártot, amely^ nyári szünet előtti utolsó értekezletén felhívást intézett a kerületi szervekhez aziránt, hogy a főváros jövő évi költségvetésével kapcsolatosan igényeiket jelentsék be az elnökségnek. Ezt a felhívást most a Fővárosi Hírlap útján megismétli a pánt vezetősége annál is inkább, mert egyik legközelebbi értekezletén a részle- tekbemenően fog a költségvetés problémájával foglalkozni. Az egyes kerületi szervek tehát minél előbb jelentsék be igényeiket és szükségleteiket az Egységes Községi Polgári Párt elnökségének, hogy a párt bizottsági tagjai ezeknek a bejelentéseknek a tárgyalások során érvényt szerezhessenek.