Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-05 / 36. szám

Budapest, 1928 szeptember 5. BUDAPEST KÖZLEKEDÉSI FEJLŐDÉ SÉNEK IGAZI AKADÁLYAI Irfia s ERESCY KÁROLY w. miniszter A nyár folyamán elterjedt hírek szerint a keres­kedelmi miniszter kifogásolta, hogy a polgármester a gyorsvasát ügyében előmunkálati engedélyt adott. Hihetetlennek tetszett ez a hír és azt hiszem, hogy csak a forró nyár keltette ki ezt a kacsát. Legna­gyobb meglepetésemre azonban, valóban átirat érke­zett a fővároshoz. Az átiratban a miniszter számon- kéri a polgármestertől, hogy milyen jogcímen adott engedélyt a földalatti vasát előmunkálatainak lefoly­tatására. Risuin teneatis! A Baross-féle törvény vilá­gosan a polgármesterre ruházza a jogot, hogy elő­munkálati engedélyt adjon a főváros területén épí­tendő vasutakhoz. A polgármester hosszas megfonto­lás és az összes körülmények mérlegelésével él ezzel a jogával, a vállalkozó pedig az előmunkálati engedély biztokában hozzá fog a tervek végrehajtásához. Ekkor jön a kereskedelmi miniszter és azt kérdezi, hogy miért kapott egy áj cég is előmunkálati engedélyt, amikor a BSzKRT már kapott ilyet. Kedves naivitás ez a kereskedelmi minisztérium urai részéről. Az ember szinte mosolyogna rajta, ha nem volna a dolog olyan keserűen komoly. Budapes­ten nemcsak egy uccában lehet földalatti vasutat épí­teni, hanem egyszerre akár tizenöt helyen is, semmi akadálya sem lehet tehát annak, hogy több vállal­kozó több helyen egy időben tanulmányozhassa a földalatti vasútépítés műszaki és közgazdasági lehető­ségeit. Hiszen nem arról van szó, hogy a BSzKRT, vagy Schiffer, vagy Darvas, vagv Halász vállalkozók építsenek-e földalatti vasutat, hanem a polgármester­nek arról a törvényes jogáról, hogy akár ötven vál­lalkozónak is adhat előmunkálati engedélyt. Amint a tények mutatják, a vállalkozók nem igen sietnek az ilyen _ előmunkálati engedélyek kiváltásával. A BSzKRT-nak évek óta van többszörösen prolongált előmunkálati engedélye és mindmáig nem csinált még semmit. A kereskedelmi minisztérium logikája sze­rint tehát ha egy 200 négyzetkilométeres területen, — mint amekkora a főváros területe, — már egyszer adtak egy vállalkozónak előmunkálati engedélyt, hogv valahol földalatti vasutat építsen és az a vállalkozó éveken át nem csinál semmit, akkor ezen a 200 négy­zetkilométeres területen többé semmiféle más vállal­kozónak előmunkálati engedélyt adni nem lehet. A legérthetetlenebb a kereskedelmi minisztérium eljárá­sában az, hogy megzavarja a vállalkozóknak azt a munkáját, amely nekik még csak hasznot sem hoz, de amiből a fővárosnak csak előnye származhatik. Hi­szen az előmunkálatok azzal az eredménnyel is vég­ződhetnek, hogy a földalatti vasutat nem lehet meg­építeni. Eben az esetben a vállalkozó csak költségekbe verte magát anélkül, hogy hogy bármi előnyt remél­hetne. Nagy kár a vállalkozók munkáját ilyesmivel hátráltatni és megakadályozni. Az élet halad a maga útján előre ... A főváros közlekedési problémái tombolva kiáltanak megoldás­ért. A BSzKRT túlterhelt vonalai és túlzsúfolt kocsijai azt mutatják hogy a közlekedés kérdései nincsenek rendben. A BSzKRT háromszáz millió utast szállít évenként, illetve ennyitől szed be viteldíjat. A nap legforgalmasabb óráiban a közönségnek legalább tíz százaléka ingyen utazik, úgyhogy a kocsik a forgal­mas órákban annyira túl vannak zsúfolva, hogy min­den túlzás nélkül megállapíthatjuk: Budapest közleke- désiigye a csőd felé közeledik. Szociálpolitikai szem­pontból meg lehet motiválni a viteldíjak le­szállítását, hiszen azoknak megállapítása elsősorban szociális kérdés. Szociálpolitikai és gazdasági szem­pontból lehet arra az álláspontra helyezkedini, hogy a viteldíjakat szállítsuk le. A főváros szempontjából azonban a viteldíjak leszállítása azt jelenti, hogy a főváros bevételei csökkenni fognak. Ezt a bevételi hiányt valamilyen más úton pótolni kell! A legegy­szerűbb természetesen az a megoldás volna, hogy a luxusautomobilokra kell akkora adót kivetni, hogy az a BSzKRT tarifa-leszállítása következtében beálló hiányokat ebből fedezni lehessen. Természetesen van­nak más egyéb kellemes módok is. például: a kere­seti adó felemelése, új adók behozatala. Nyilvánvaló tehát, hogy a főváros szempontjából nem olyan egy­szerű kérdés a viteldíj leszállítása. Nézzük most már a BSzKRT szempontjait. Ha a BSzKRT magánvállalkozó kezében volna, mondjuk, hogy még mindig néhai Jelűnek Henrik dirigálná an­nak a sorsát, —- semmiesetre sem lenne 12 ezer al­kalmazottja, hanem legfeljebb 8000. Komoly és mél­tányolni való szociálpolitikai okok szólnak azonban az ellen, hogy a BSzKRT az alkalmazottak százait és ezreit elbocsássa, most amikor a munkanélküliek száma amúgy is túlságosan nagy. A BSzKRT szociál­politikai okokból tehát sokkal több alkalmazottat tart, mint amennyire rideg íizieti szempont szerint szüksége volna. Másrészről nem szabad megfeledkezni arról a körülményről, hogy a BSzKRT elhanyagolta a kocsi­parkjának a megnövelését. Jelenleg hiányzik néhány száz kocsi a forgalomból. Ha most a mai magas vitel­díjak mellett a kocsik túl vannak terhelve és pedig annyira, hogy a kalauz képtelen a viteldíjakat be­szedni; nem nehéz elképzelni, mi lesz akkor, ha a vi­teldíjakat leszállítjuk és így a kocsik még zsúfoltabbak lesznek. A kisebb viteldíjat még nagyobb nehézséggel fogja beszedni a kalauz, mert hiszen sokkal többen fogják igénybe venni a villamosokat. A jelenlegi meg­terhelésnél kb. 5—600 utas veszi naponta igénybe a BSzKRT minden kocsiját. Ha a viteldíjakat leszállít­juk, ez a szám felmegy 7—800-ra és ezzel teljesen le­hetetlenné válik a forgalom normális lebonyolítása. Azok, akik a leszállítás mellett érvelnek, nagyon jó­szívű emberek és tökéletesen igazuk van, ha azt állít­ják, hogy szociálpolitikai szempontból szükséges volna az egységes, olcsóbb viteldíj bevezetése. Az én meg­győződésem szerint azonban a viteldíjakat le lehet szállítani, de előbb annyi kocsit kell beállítani, hogy a viteldíjat a kalauz beszedhesse. Az autóbuszt or g almai illetően alig lehet újat , mondani. Annyi bizonyos, hogy az autóbuszé a jövő, ehhez azonban elsőrendű utak kellenek, amelyeken az autóbuszokat nem fenyegeti a tengely elgörbülé- sének és egyéb gyors leromlásnak a veszedelme. Helyes volna az autóbuszmegállóhelyeket ugyanolyan fémből készült számcédulákkal ellátni, mint amilyenek a BSzKRT megállóhelyein láthatók. Az autóbuszjára­tokkal a közönség még nem ismerős, hozzá kell tehát szoktatni a közönséget az autóbusz relációk számá­nak és az útvonalaknak a megismeréséhez. Az autótaxi ügyle szintén érdekes porondja a miniszteriális atrocitásoknak. Angliában a közigazga­tási tisztviselő fizetésének nagysága és emelkedése at- tól függ, hogy a kezén átmenő aktákat pontosan és rendesen intézte-e. Az alapfizetést minden tisztviselő pontosan megkapja, de az ezenfelül járó százalékos jutalmat csak akkor élvezheti, ha egyetlen aktával sincsen hátralékban. Az angol-szászoknál princípium, hogy a szorgalmas, dolgozó polgárokat a köztiszt­viselő kényelmessége nem akadályozhatja meg célki­tűzéseikben. Ebből a szemszöből bírálom el azt, ami az autítaxi ügyében történik. Budapestnek minimálisan kétszer annyi, de merem állítani háromszor annyi taxira van szüksége, mint amennyi jelenleg van for­galomban. És mi történik? A kereskedelmi minisz­térium egyik magasrangú tisztviselője — állítólag — azt a kijelentést tette, hogy hathetes restanciák van­nak az asztalán és így ő Szent István-napja előtt nem foglalkozhatni az autótaxik ügyével. Hathetes res­tancia? ... ez angol-szász mentalitásban azt jelenti, hogy két esztendeig nincs jutalom és nincs előléptetés. Micsoda cirkusz lenne a hivatalokban, ha nálunk is bevezetnék ezt a rendszert. Minthogy azonban nálunk ilyen rendszer nincs, el lehetünk készülve arra, hogy az autótaxik ügyében még várhatunk a döntésre. Budapest közelekdésügyének fejlődésre volna szüksége. A főváros közönsége és annak képviselői meg is aikarják valósítani ezt a fejlesztést, de a munkát végző kezeket az egyik oldalon a hatósá- gak, a másik olldalon az élet úgynevezett tehetetlen­ségi törvényei fogják le. ycfetz János oki. építészmérnök, építőmester ervezö- és vállalkozó irodája »lapíttatott: 1876 — Telefon: József 351-54 Budapest. VII. Rottenbiller ucca 6 b. ___ Va sszerkezeti- is lokatosőrugyár .Farkas és Társa Telefon: Budapest, VI. kér., Lehel ucca 8. L. H08-62 BENEDEK JÁNOS SZOBAFESTŐ- ÉS MÁZOLÓ-MESTER BUDAPEST, VII, ABOMYI UCCA 4 SZÁM SCHINZEL HAJÓS szerSÍá Budapest, VB?, Péferfy Sándor u. 15 MESTER Telefon: J. 393-32. TERVEZ ÉS ELVÁLLAL: Központi gőz-, viz és légfütési valamint száritó berendezéseket és bádogos munkákat. iSCHEtt ANTAL szobrász Budapest, VI!., Cofoor ucca 6. szám l' — ———— LENDVA1 FERENC FESTŐ ÉS MÁZOLÓ ludapest, VII., Nefelejts ucca 50, 53 LUÜEÉC1A íí a legjobb lószerszám festő és impregnáló Gyártja és ’JÄH « « I A H h P Q V6gyi éS °la> szállítja: i Hu u u IrtaHUw ipartelep Budapest, VI?., üSácskai-ucca 9. szám. TELEFON: JÓZSEF 422-19. VOZÁRY PÁL oki, gépészmérnök Budapest VESS, Hunyadi u. 37. Tel.: J 374-31 VÁLLAL: Villamosvilágitási, erőátviteli és gyengeáramú be­rendezéseket. Községek, gazdaságok és épületek erőátviteli és világítási berendezések tervezését és készítését. Dynamók és mo­torok javítását, tekercselését. Gép- és épületlakatos munkákat. Budapest legszebb helyén, a budai oldilon, a főváros erdejének tó'szomszédságában a 83-as végállomástól megközelíthető, a fővárosi Nagyréttől néhány percnyire cca 320 házhellyel létesült a " „TISZA ISTVÁN KERTVÁROS“, mely kies fekvésével, pormentes levegőjével egyenesen hivatva van a fővárosi intelligencia lakáskérdesének megoldására. A végle gesen jóváhagyott parcellázási terv alapján uccákkal, terekkel ellátott és erdőterületen fekvő kertváros telkei kedvező fizetési félté-- rele;kel kaphatók. Épülő mintaházak a helyszínen megtekinthetők. Hivatalos órák délelőtt 9—1-ig. Kertváros Építő R.-T. IV., Piarista ucca 6. Telefon: Aut. 865—78. Muüälißi iflZillMMap RÉSZVÉKYTÁRSíSía BUDAPEST. V, KÉR. TISZA ISTVÁN UCCA 2. SZÁM TELEFON: AUTOMATA 820-51 ÁBéSAHÁM ÉS GUKTLER bádogos és szeretők BUDAPEST, VJ., DOHÁÍiY-U. 29. TELEFON: J. 130—13. Épület- és díszműbádogos munkák. Vízvezeték, gázberendezés, csatornázás és központi ffltés. „VIKTORIA“ zászlógyár és díszítő váilalai BUDAPEST, IX, Páva-ucca 7. ROHEOLR B. fii! Zászlók, díszítések, cirafestő, mázoló és szobafestő munkák. Telefon ; J. 352-09 Alapíttatott: 1842. ,STEAIIA“ MAGYAR KŐOLAJ &.-T. REX benzin speciális autó és traktor- olajok, aszfalt, porolaj Központi iroda : V, Nádor*u. 2. Telefon : Au*. 939-25 Telep: csepeli petroleum kikötő Telefon: J, 309-86 Telepek, szab adr aktárak, benzin­kutak az egész ország-bán. g efe Ödön mérnöte k, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, tések és légszes zberendezések tervezése és kivitele ’.st II, Zsigntond u. 1. Tel. automata514-80

Next

/
Thumbnails
Contents