Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-05 / 36. szám
Tizaptketedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 szeptember 5. 36 szám ELŐFIZETÉSI ÁHMMí: Egész évre ...............................24 pengő Fé lévre........................................12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTESÉTŐ —————«jMTOW VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: EMIL ——MMB3 MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST rí., SZÍV UCCA 18 SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: A UT03IATA 187-15 A* őszimunka megkezdése előtt sohasem árt seregszemlét tartani a teendők fölött. Ezúttal annyi a pótolni és újítani való, hogy a seregszemle, amelyet a város urainak meg kell ejteniük, nem a tennivalók sokaságára, hanem azoknak sorrendjére vonatkozik. Hogy az építeni, az alkotni, a teremteni valóknak milyen mérhetetlen tömege előtt állunk, semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy a főváros óvatos tanácsa, amely eddig alkotás- vágyával sohasem számított a könnyelmű bohémek közé, ezúttal messze, túlgaloppozta magát a költség- vetés lehető határain. Nem hinnénk, hogy a tanács tevékenysége, ötletgazdagsága buzogna egyszerre mélyebb és öblösebb forrásokból, inkább az a meggyőződésünk, hogy a szükségletek növekedtek meg horribilis módon. És ez valóban így van. Megerősödhetünk ebben a hitünkben akkor, ha végigtekintünk a városigazgatás egyes ágazatain. Ha nem említünk mást, csak a leromlott utakat’, amelyeket amugyis a közlekedés új formái számára kell tökéletesen átalakítani, a tanulni vágyó ifjúság számára kicsire zsugorodott iskolák számát, a közegészségügy megoldásához szükséges kórházépítkezéseket, a lakosság érdekében teendő preventív közegészségügyi intézmények megalkotását, a városfejlesztés számos nagy problémáját: akkor azt kell mondanunk, hogy az őszi munka egyes programpontjainak csak a felsorolása is végeláthatatlan feladatokat nyit meg. Súlyos korszak az, amelyben élünk. Ez a nemzedék irgalmatlan terheket visel a vállán, mert nemcsak a jövő számára kell teremtenie, hanem még mindig azzal kell foglalkoznia, hogy a háborús veszedelemmel és az ezt követő viharos időkkel terhes múlt minden mulasztását pótolja. Mi nemcsak magunkról gondoskodunk, hanem a jövőről is, amely ismét kényelmesen és nyugodtan áldozhat majd az alkotások oltárán, amelyet ez a korszak, ez a nemzedék hivatott ismét romjaiból felépíteni. Nem csodálkozunk tehát akkor, amikor a feladatok és az áldozatok rendkívüli módon megnövekszenek. Még nem is ez az óra az, amelyben a jövő közság kemény parancsként diktálja a politikai handa- bandázással való teljes és tökéletes szakítást. Csak ez az út az, amely a minden oldalról való megbecsülést, a munden oldalról való segítést biztosíthatja. Ha pedig mindez megvan, akkor legfeljebb a fejlődés lehetőségeit biztosítottuk, de még mindig páratlan energiát, odaadást és minden tehetségnek felhasználását kell harcba vinni. Ismételjük, az őszi munka nem egy korszak, nem egy nemzedék ügyét szolgálja. Múltat reparál és jövőt alapoz. A háború által megszakított nagyságunkat akarjuk visszakövetelni a ránk következő időtől, tovább akarunk haladni a világváros felé való fejlődés útján, mert a kicsiny Magyarország, a csonka haza százszorosán megköveteti Budapesttől, hogy a kultúra és a haladás fényében ragyogjon az egész világ előtt, a kuliura és haladás fényével bizonyítsa, hogy a történelem számára Budapest mindörökké Nagy magyar ország fővárosa maradt. Ezt pedig kicsinyes eszközökkel, szegényes ötletekkel elérni nem lehet. Mindenkinek össze kell tehát fognia, a tehetségeseknek legragyogóbb ötleteikkel kell harcba államok, a közlegényeknek pedig minden erejüket oda kell adniok. Nem lehet tovább kicsinyes várospolitikát űzni. nem lehet a takarékosság szegényes, máról-holnapra való segítségével élni, nagyvonalú, évtizedekre előrelátó, gazdag programmal kell nekiindulni a várospolitika új évszakának. Mert mi nemcsak a mának és nemcsak magunknak dolgozunk. A jövő nemzedék, az egész nemzet, a visz- szavágyott Nagymagyar ország követeléseit, parancsait kell teljesítenünk: Budapestet irigyelt, fényes, tökéletes világvárossá kell fejlesztenünk. HERRMANN MIKSA MINISZTER bilik benn®, hogy a Talbot ügyben megegyezik a fowáTOssal A kesreskaäsSemSsiri minisatep a legk©ialefebi napokban mra tárgya! a fővárossal — Hala- dékfaianul dűlőre akaria vinni as auSétaxi szabályrendelet Jóváhagyásának igyál i Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, aki hosszabb szabadságáról váratlanul visszaérkezett Bu- í dapestre, hétfőn vette át hivatala vezetését. A keres- j kedelmi miniszter hazaérkezése két fontosabb fővárosi | problémát visz közelebb a megoldáshoz. Az egyik a j Talbot-centrálé ügye, amelynek fővárosi vonatkozásai I még mindig tisztázatlanok, a másik ügy az autótaxi- ! szabályrendelet jóváhagyásának kérdése, amit úgy az érdekeltek, mint a politikai tényezők egyaránt erősen sürgetnek. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt a külföldről hazaérkézett kereskedelmi miniszterrel a a fővárost érintő kérdésekről beszélni. Mindenekelőtt i aziránt érdeklődtünk, hogy londoni tartózkodása alatt i folytatott-e az országot érintő megbeszéléseket? E4@rrmaim Miksa k®rasis©d©Smi miniszter gyűlési szezon feladatait részletezzük, de máris illik rámutatni azokra az életlehetőségekre, amelyek ezt a sok gonddal és munkával terhelt nemzedéket előbbre viszik keserves útján. Azoknak, akik ma a város ügyeivel foglalkoznak, minden órában számolniok kell a lelkiismeretükkel. A lelkiismeret szava pedig azt mondatja velünk, hogy ez a porig sújtott város és annak agyonterhelt lakossága egyedül, egymagában képtelen feladatainak elvégzésére és áldozatainak meghozására. Segítségünkre kell hívnunk tehát a kormányt csak úgy, mint az ország népét, de közvetett úton a budapesti idegenforgalom fejlesztésével a külföldet is. Minden lépésünket annak a gondolatnak kell irányítania, hogy a kormány, az ország és a külföld Budapestet méltónak találja arra, hogy segítségére siessen akkor, amikor ez a város régi boldogságát, régi nyugalmát felülmúló módon hatalmas világvárossá akar fejlődni. Békés, odaadó, nyugodt munkát, a jövőre való predesztináltságot, ritka kvalitásokat kell ennek a városnak mutatnia, hogy mindezek a tényezők melléje álljanak és segítségére legyenek. Eddig soha nem tapasztalt jóviszonyt kell inaugurálni a kormánnyal, testvéri ölelkezést az ország népével és egyben megbecsülést kell biztosítanunk a külföld részéről. Hogy pedig mindehhez hozzájussunk, ennek legeslegelső feltételét, példaadását a főváros törvény- hatósági bizottságának kell nyújtania. Eredményes, minden erőt összefogó munkát kell produkálnia a közgyűlésnek, amelynek ma a város szeretető és a hazafía következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Londoni utam kizárólag magántermészetű volt és így annak nem lehet sem közvetlen, sem közvetett formában hivatalos jelleget tulajdonítani. Nyári szabadságidőm alatt ellátogattam Londonba is, ahol — ha már ott voltam — felhasználtam az alkalmat arra, hogy tárcám körébe eső néhány fontosabb kérdés iránt érdeklődjem. Ebből a szempontból a fővárost legfeljebb az érdekelheti, hogy megtekintettem azokat a gyárakat, amelyekben aTalbot-féle villamossági művekhez szükséges gépeket készítik. Örömmel állapítottam meg. hogy a múlta kielégítően halad előre. Azt a benyomást merítettem, hogy a leszállításra készülő gépek és alkatrészek minden tekintetben meg fognak felelni a követelményeknek. Arra a kérdésre, hogy a Talbot-centrálé ügyében I konkrét megállapodásra vonatkozóan, Herrmann történt-e közeledés a kormány és a főváros között a I Miksa, kereskedelmi miniszter ezeket mondotta: •— A fővárossal már a legközelebbi napokban újra felveszem a az eredményétől függ a megállapodás formája. tárgyalások fonalát. Ezeknek a tárgyalásoknak Én mindenesetre bízom abban, hogy sikerül körülményre, hogy a taxik jelenlegi számával a közlekedési igényeket nem lehet kielégíteni. A következő választ kaptuk: olyan megegyezést létesítenünk, amely egyfelől megfelel a főváros speciális érdekeinek, másfelől hasznára lesz az általános országos érdeknek is. Szóvátettiik ezután az autótaxi probléma megoldása körül támadt bonyodalmakat. Megemlítettük, hogy politikai körökben nehézményezik a szabály- rendelet jóváhagyásának elhúzódását tekintettel arra a —- A taxirendszámok szaporításának nincs akadálya. Magam voltam az első, aki a fővárosi közlekedés fejlesztését sürgettem és ezzel kapcsolatban az autótaxik számának felemelése mellett foglaltam állást. A fővárosi szabályrendelet jóváhagyásánál azonban tisztázni kel! fontos hatásköri kérdéseket. Ez az oka a késedelemnek. Kijelenthetem azonban, hogy most már haladéktalanul dűlőre viszem ezt a kérdést. Még ezen a héten érintkezésbe lépek az illetékes városházi tényezőkkel és rövidesen döntök a jóváhagyásról. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyilatkozata után minden remény megvan arra. hogy most már legfeljebb két-három héten belül kiosztásra kerülnek az új rendszámok. A kereskedelmi miniszter egyébként elmondotta még. hogy a Talbot-centrálé építkezési munkálatai rendkívül előrehaladtak és a jövő esztendőben a Dunántúli Villamoscentrálé már működésbe is léphet.
