Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-15 / 33. szám
rssmf!fUUibmttiTßjiiEiiiiämaiiiDiinsi(nO]i(IBfffaiiialiiaiilbi(iDuiäiiiaiiia!iiamDiuaiiiaiiiaiiiaiiiaiiminEii ELŐFIZETÉSI ÁH A IC: Egész évre ...............................................24 pengő Fé lévi'e..................................................... 12 pengő Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D AC S N E HI IL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BÚD 'FEST VI., SZÍV UCCA 18 SZ. •o.rékpénzt. csekkszámla 40.424 ON: ‘A UTÓM ATK 137—15 ^»zeiit István Hetének vendégei már gyülekeznek a magyar fővárosban és Budapest népe meleg szeretettel öleli keblére az idegenből, az ország tépett testének leszakított darabjairól és messze Amerikából is ez alkalomra hazajövő véreit. Két esztendővel ezelőtt hagyta el Ripka Ferenc főpolgármester tollát az ünnepélyes mondat: „Budapest székesfőváros Széni István ünnepére meghívja a magyar nemzet minden tagját.“ Két esztendő óta nagyot emelkedett az ünnep jelentőségében és megindult a főpolgármester gondolata azon a hó- j dító úton. amely együvé hivatott vezetni az egész magyar nemzetet. Szent István Hetének küszöbén [ meg kell állapítanunk, egyet és mást. Mindenekelőtt örömmel kell konstatálnunk, hogy mind szélesebb és szélesebb körök kapcsolódnak bele ennek az ünnepnek a megrendezésébe és jelentőségének növelésébe. Ez feltétlenül nagy és őszinte örömöt vált ki belőlünk, de közben különös jelenségeket is tapasztalunk. Mintha bizonyos kisajátításszerű eljárás indult volna meg. amivel szemben mi nem akarunk hadakozni, csak egyszerűen és ridegen 'konstatáljuk, hegv a nagysikerű gondolat fölvetője és tovább ; táplálója Ripka Ferenc dr. főpolgármester volt és ’ Szent István Hetének nagy magyar ünneppé való ma- j gasztosítása a budapesti városházán kezdődött meg. A másik, amit sietve le kell szögezni, az, hogy | a főpolgármester két esztendő előtt való célkitűzése teljesen és tökéletesen sikerült. Ripka Ferenc abból indult ki, hogy Szent István egyesítette lélekben a magyart. Az ő emlékének kell tehát bennünket újra egyesíteni. Szent István teremtett egy középponti vezetőerőt a nemzeti élet számára. Középponti vezető- szerepet visz a nemzet életében Budapest székesfőváros, azért méltó ez a hely Szent István emlékének és eszméjének ünneplésére. Szent István óta minden nagy és vezető emberünk a nemzeti egységre törekedett. Akik ellenséges táborokra bontották az orszá- j got, azok mindig a haza vesztére törtek. Szent István emléke parancsolja, hogy egyek legyünk és barátságos kézadással közeledjünk egymáshoz. Szimbolikus jelentősége ez Szent István Hetének és be kell vallani, hogy két esztendő alatt a Szent István Hét szimbolikus ereje áthatotta a nemzet fiainak lelkét. Az ország népe minden esztendőben eljön Budapestre és megnézi, milyen büszkesége neki ez a város, amely mérföldes léptekkel lia’ad a Szent István által kijelölt irányban, a nyugati civilizáció diadal- - más útján. Szent István Hetében megmutatja ez a város, hogy hű őrzői vagyunk minden magyar ideálnak, a magyar államiságnak, a magyar jognak és magyar törvénynek, a magyar erkölcsnek és a magyar becsületnek, amelyek megvalósítói a nagy magyar nemzeti egységnek. Mindezek mellett pedig még egy nyílt célját látta Ripka Ferenc annak, hogy Szent István Hetiéből nagy magyar nemzeti ünnep legyen és hogy ez az ünnep az ország szívében, Budapesten menjen végbe. Azt akarta a főpolgármester, ami sikerült is, hogy Szent István Hete legyen olyan periódusa Budapestnek és az országnak, amely periódus megsokszorozza az idegenforgalmat Budapesten. A Szent István Hét a nemzeti ünnepen kívül Budapest ünnepe is lett, mert a vidéki magyarságot, az 'elszakított területek magyar lakosságát, de az amerikai véreinket is ezrével szólítja a maradék Magyarország fővárosába, amely meleg vendégszeretettel fogadja őket, egyben pedig első nagy, szilárd alapkövét teszi Te Budapest elérendő tekintélyes idegenforgalmának. Az első esztendőkben talán még történtek hibák, láttunk még gikszereket, éreztük a hasonló dolgokban való járatlanságunk hátrányait. Az idén már jó előre megelégedéssel kell tapasztalni, hogy az ünneprendezés gverek- betegségei nagyrészt elmúltak. De azért még^HÍndig messze-messze vagyunk a cél tökéletes elérésétől. Az idén talán már színesebb, vonzóbb, nagyszerűbb, monumentálisabb lesz az ünnep, de még mindig nem olyan kolosszális, olyan grandiózus, olyan az egész művelt világot ide csábító, amilyennek azt Ripka Ferenc elképzelte és amilyennek azt Budapest minden polgára látni szeretné. Még m,iádig érezzük azt az alapvető hibát, amelyet éppen a „Fővárosi íiirlap“ hasábjain minden esztendőben említettünk. Ez az alapvető hiba pedig az, hogy a Szent István Hét előkészítését mindössze hetekre zsugorítják össze. Mi úgy képzeljük, hogy a Szent István Hetet minden esztendőben egy esztendőn át kell rendezni. A teljes esztendőnek minden napját, minden óráját ki kell használni arra, hogy ennek az ünnepnek híre, neve, jelentősége, fénye és monumentalitása ismertté legyen az egész világon. Nem lehet hetek alatt meggyőzni a külföldet arról, hogy érdemes eljönni Szent István Hetére Budapestre, ahol szépet, nagyszerűt, a magyar kultúrát intenziven képviselő alkotásokat lehet látni. A végső célnak mindenesetre annak kell lenni, hogy Magyarországnak és Budapestnek is meg legyen minden esztendőben az az egy hete, amelyen nemcsak a magyar vidék, nemcsak külföldre j szakr. zk haza, de legyen ez a hét ) olyan, amc 6i.cu« Hatatlan erővel, a szépnek, | nagynak hódító erejével az idegenek tömegeit is ide csábítsa. Ha ez így lesz. akkor és csak akkor valósult meg teljesen Ripka Ferenc főpolgármester nagyszerű gondolata. Addig is azonban örömmel és boldogan látjuk, hogy tízezrével jönnek Budapestre a magyar vendégek. Jöjjenek, hogy Szent István grandiózus államférfiúi nagyságából sugározzák rájuk a nemzeti egység megteremtésének dicső gondolata. Ünnepeljük együtt minden magyarok annak a nagy államférfinak emlékezetét, aki a kereszténység átvételével a magyar kultúra alapjait vetette meg, aki nagyvonalú külpolitikájával a magyarságot bekapcsolta a nyugat kulturnemzetei közé, aki nemzetiségi politikájával I ' a legtökéletesebb társadalmi egyenlőséget teremtette meg. Maradjon ez a nagy uralkodó örök ideálja a kultúrájáért szomjazó, a társadalmi és felekezeti békét áhító magyarságnak. SCITOVSZKY BELÜGYMINISZTER: . .. kénytelen lennék Budapestre nézve is mandátumhosszabbitó törvénnyel Jönni az országgyűlés elé... Ez akkor következik be, ha a miniszter úgy látja, hogy a kisorsolt mandátumok lejárta előtt a fővárosi törvény nem hozható tető alá — Semmi akadálya annak, hogy az autó- taxi rendszámok fölemelésének tervéi végrehajtsák Scitovszky Béla belügyminiszter marienbadi kúrájáról szombaton reggel visszaérkezett Budapestre. A belügyminiszter megérkezése után azonnal hivatalába sjetett. ahol érdeklődött a fontosabb aktuális kérdések megoldása iránt. Itt volt alkalma vele beszélni a Fővárosi Hírlap munkatársának, aki érdeklődött a belügyminisztérium törvényelőkészítő munkálatai és ezekkel kapcsolatosan a fővárosi törvényjavaslat sorsa iránt. Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Csak egy napot töltök Budapesten, még ma utazom gombai birtokomra, ahol még három hetet fogok pihenni. Szeptember első hetében térek vissza Budapestre és ekkor veszem át újra hivatojom vezetését. Különösebb újságot tehát nem igen tudnék mondani . . . . Közbevetően megkérdeztük a minisztert azokról a hírekről, amelyek a fővárosi törvényjavaslatról, az új községi választások kiírásáról terjedtek el. Megemlítjük, hogy egyes híresztelések szerint, amelyek napilapokban is megjelentek, — ősszel elölről kezdik a fővárosi törvényjavaslat megszövegezését. E hírek szerint ugyanis komplikációk merültek volna föl, amelyeket csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a keretként elfogadott alapelvek tekintetében is lényeges módosításokat eszközölnének. Erre nézve, a következőket mondotta Scitovszky Béla belügyminiszter: — A törvényjavaslat minden ellenkez„ő híresztelés ellenére teljesen elkészült és legfeljebb már csak arról lehet szó, hogy egy-egy részletkérdésben történhetik módosítás. Mihelyt átveszem hivatalom vezetését, módot keresek arra, hogy a javaslatot megmutassam mindazoknak a tényezőknek, akiket a fővárosi reform kérdése akár politikai tekintetben, akár hivatalból érdekel. Ugyanazt a rendszert követem, amit a vármegyei törvényjavaslat megalkotásánál tartottam szem előtt. Meghallgatom minden érdekeltnek a véleményét s a hasznos tanácsokat köszönettel vészem és meghallgatom, ha azok az alapelvek sérelme nélkül megvalósíthatók. — Más kérdés azonban, hogv a fővárosi reform javaslata mikor emelkedik törvényerőre. Az őszi parlamenti kampány munkarendiének megállapítása még egy egészen távoli probléma s minthogy a vármegyei reform kétségkívül az első sorra kerülő javaslatok között szerepel, esetleg több mint félév is eltelhetik addig, amig a fővárosi reformból törvény lesz. Ugyanez a válaszom arra a kérdésre is, hogy mikor lesznek Budapesten a községi választások. Mindenesetre gondot okoz az a körülmény, hogy ez év végén lejár a bizottsági tagok felének mandátuma. Itt tehát csak törvénvhozási intézkedéssel lehet segíteni. A képviselöház hozott egy törvényt a lejáró törvényhatósági mandátumod meghosszabbításáról, I ez azonban nem vonatkozik a fővárosra. Ha tehát I úgy látnám, hogy a kisorsolt mandátumok lejárta j előtt a fővárosi törvény nem hozható tető alá, akkor j kénytelen lennék Budapestre nézve is ugyanolyan mandátum hosszabbító törvénnyel jönni a Ház elé, ! mint a vidéki törvényhatóságok esetében történt. Megemlítettük a belügyminiszter előtt a főváros j közönséget ezidőszerint legközelebbről érdeklő kérdés a fővárosi autetaxi szabályrendelet jóváhagyásának ügyét. Szóvátetttik. hogy hivatalos és nemhivatalos tényezők, budapestiek, vidékiek és idegenek egyaránt állandóan panaszkodnak az autótaxik számának csekélysége miatt. Hivatalos helyről panaszolják, hogy a budapesti idegenforgalom fejlődésének egyik legnagyobb akadálya az az elmaradottság. amit az autótaxik számának elégtelensége jelent- Megkérdeztük, hogy remélhetö-e a fővárosi autótaxi szabályrendeletnek még Szent István napja előtt való jóváhagyása? Scitovszky belügyminiszter ezeket mondotta: — Én a magam részéről nem habozom kijelenteni. hogy az autótaxik számának mielőbbi szaporítását általános közérdeknek tartom. Ügy a közlekedési szempontok, mint az idegenfor-