Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-08 / 32. szám
Budapest, 1928 augusztus 8. 5 IdcntáctáJinzraP CSÖKKENT AZ ANALFABÉTÁK SZÁMA mert a felnőttek megszerették az iskolánkívüli népoktatási tanfolyamokat és előadásokat 64.000 hallgató a népszerű hangversenyeken — 333 tanfolyam és ,12.500 előadás — A főváros Népművelési Bizottságának eredményei és programja A főváros közgyűlése a kultuszminiszter leiratára még 1924-ben elhatározta az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság megalakítását, hogy ezzel centrális intézménybe tömörítse a régebben ’különböző címeken és formákban működő hasonló célzatú társadalmi szerveket. A Népművelési Bizottság ilyen formán létre is jött, de valóságban csak néhány héttel ezelőtt alakult meg. Az ajakuló ülésen egyúttal beszámolt az ideiglenes vezetőség az eddig elért eredményekről is. A Fővárosi Hírlap munkatársa a legilletékesebb helyen érdeklődött a nagyfontosságú intézmény elért eredményei és jövő programja iránt, amelyek lényegükben a következők: — A Népművelési Bizottság munkájának úttörője Mosdóssy Imre tanfelügyelő volt, aki a keletkezés pillanatában a kultuszkormá'ny megbízásából az ideiglenes vezetést átvette, s Novágh Gyula népművelési titkárral hat éven át eredményesen vezette. Az intézmény programja nemcsak az analfabetizmus kiirtása, hanem egyrészt a háború alatt elmaradt iskolai oktatás pótlása, másrészt a felnőtt lakosság ismereteinek állandó kiegészítése, gazdagítása és felfrissítése. Erre igén. nagy szükség van, hisz a technika révén oly közel jutottak egyulához Európa népei és Nemzetei, hogy egymás tudományproduktumairól mindenkinek tudomást kell szerezni, az együttmaradás érdekében. Az írás-olvasás tanítása mellett tehát ismeretterjesztő tanfolyamokat rendezünk, a könyvtárakban pedig megtanítjuk a népet a nyomtatott betű, az ismeretek szerete- tére. Nagy szerepet juttatunk a szemléltető oktatásnak is. Idekapcsolódik a mozgókép és a vetített képes előadások sorozata. — A nép széles rétegei eleinte bizonyos idegenkedéssé' fogadták a tanfolyamokat és a felnőttek — javarészt álszeméremböl — nem igen akartak újra iskolába járni. az idők folyamán azonban, egyre jobban megszerették az előadásokat. Erről tanúskodnak az alábbi adatok. Beszél a statisztika — A legutóbbi hat esztendő alatt az iskolánkívüli népművelés elősegítésére Budapesten összesen 106 analfabéta tanfolyamot rendeztek, amelyeken 13.442 órán át 2766-an tanultak. Az elemi ismeretterjesztő tanfolyamok száma 57 volt, 1446 hallgatóval, akiket 4988 órán át oktattak. Általános ismeretterjesztő tanfolyam 170 volt. 21.430 órával és 5088 hallgatóval. Háromszázharminchárom tanfolyam volt tehát összesen. 39.960 órával és 9300 hallgatóval. 12.562 ismeretterjesztő előadás volt ezenkívül 102.000 hallgatóval, végül tartottunk a zenei kultúra terjesztésére 61 téli és 5 nyári hangversenyt 64.268 hallgató előtt. —• Az analfabéta tanfolyamokra például az 1923/24. tanévben mindössze 27-en iratkoztak be. 1924/25-ben már 352 hallgató volt, 1925/26-ban 886, 1926/27-ben 768, 1927/28-ban pedig 533. A beiratkozottak legnagyobb része eredményesen le is vizsgázott. de csaknem valamennyi megtanult írni. olvasni azok közül is, akik nem vizsgáztak. A tanfolyamok eredményességét bizonyítja, hogy a legutóbbi évben már jelentékenyen csökkent a hallgatók száma. — Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság jövő programját illetőleg nem mondhatunk egyebet, mint azt, hogy a megkezdett úton tovább haladva mindent elkövetünk, hogy hatása minél szélesebb körre terjedjen ki és minél nagyobb tömegeket részesítsünk a tudás áldásaiban. A Népművelési Bizottságot e téren a régi úttörő elődök nemes példája vezeti. —• A széles néprétegek iskolánkívüli oktatásának, azok kultúrális gondozásának kérdése hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a magyar kultúrpolitikusokat, paedagóguspkat és a társadalmat. Az elődök munkája — 1867-ben Eötvös József báró, Türr István tábornok és Irányi Dániel kezdeményezésére indult meg Budapesten a népoktatási körök megszervezése, amit hamarosan követett az egész ország. A „Pesti Népművelési Kör" volt az első, majd 1874-ben, megalakult a „Budai Népszerű Felolvasásokat Rendező Társulat", utána a „Fővárosi Iparosok Köre". végül a „Természettudományi Társulat" folytatott figyelemreméltó munkásságot. A társadalomnak és az államnak a népművelés iránt tanúsított közönye miatt azonban ezeknek az egyesületeknek a működése egyre szűkebb körre zsugorodott, annál is inkább, mert a népművelésre szánt összegeket törölték az állami költségvetésből is. — A múlt századvégi nemzeti mozgalmak adtak újabb lendületet a népművelésnek. Sorra alakultak a különböző közművelődési egyesületek, amelyek létrehozták az Országos Közművelődési Tanácsot. Ezidő- ben alakult meg a kereskedelmi kormány támogatásával a „Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság". 1893-ban alakul meg a Szabad Lyceum. 1897- ben az „Uránia Magyar Tudományos Egyesület", s vele az „Uránia Tudományos Színház". 1902-ben alakul meg az „Erzsébet Népakadémia", s ugyanez évben kormányrendelettel alakultak meg a budapesti és kolozsvári egyetemmel kapcsolatban a.Népszerű Főiskolát Tanfolyamok". Egyre intenzívebben veszik ki a részt a munkából a többi egyesületek is. A föld- müvesnép iskolántúli oktatásával a „Magyar Gazda- szövetség". az ipari munkások továbbképzésével pedig a Magyar Mérnök és Építész Egylet Munkás- továbbképző Bizottsága foglalkozik. Ezeknek a szerveknek a központi irányítására szervezte meg az állam 1911-ben az Országos Szabadoktatási Tanácsot és 1917-ben annak budapesti törvényhatósági bizottságát is. Ezt a szépen fejlődő munkát a Szovjet-köztársaság pünkösdi királysága szakította meg. 1922-ben a kultuszkormány megszüntette a Szabadoktatási Tanácsot és a közoktatási minisztérium kebelében felállította a „Népművelési Központot" ugyanakkor hívta fel a fővárost az iskolánkívüli népművelési bizottság felállítására, amely hat év óta ideiglenes formában működött, mígnem most véglegesen is megalakult. az Egységes Községi Polgári Párí hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre .......... 12 pengő. egész évre ........ 24 pengő. Moor Gésa építőmester jg Budapest, VI., Reiter Ferenc ucca 103. S3. 1 ele fon : Lipót 911—13 ISSSS&S9&&SS ■ S52S2S35SS I FORT OSZKÁR és TÁRSA lel • 3- 303-35\ műszaki iroda és vállalat,,,, „ Központi fűtés vízvezeték stb.| „ , , w _ berendezések Budapest, IX., Angyal-ucca 33 részére Telefon: József 464-57 KOVflSS OSZKÁR Teleion: József 464-57 BÁDOGOS-MESTER. ÉRCKOPORSÓ ÉS TEMETKEZÉSI CIKKEK KÉSZITÓJEBUDAP1ST, IX., GYEP UCCA 5S. SZÁM. TAX KERTÉPIIŐ ÉS NÖVÉNYkÖlCSÖNZŐ MÚKERTÉSZET Telefon: József 391—51. Budapest, X,, Vszér-u. 116 és Mogyoródi-út sarok vállal minden e szakmába vágó munkákat. VÍZMENTES ponyvá tt, zsákok, takarók, kötéláruk Zsák és Ponyvagyár r.-t t, Vilmos császár út€L >z. Telefon; Lipót ÖI6—35. sz. HASZNÁLT ZSÁKOK Ä.4* GATTYÁN PÁL KÖVEZÖMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Budapest, IX. kér. tíeöthy-ucca 2. Telefon: József 318—62 Vállai: útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát Díjmentes költségvetés
