Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-04 / 27. (975.) szám
2 Budapest, 1923 július 4. jMváiátáJiifmip Fólmillió ember nem tud aggságáról gondoskodni — Budapest lakossága ezidőszerint 960.000 lélek. Ebből a keresők sorában 60.000 magántisztviselő és 194.000 munkás és egyéb segédszémélygej él. Eme keresők száma tehát összesen 254.000 ember. Az eltartottak száma az első kategóriában 51.000, míg a másodikban 170.000, összesen tehát 221.000. A keresők és eltartottak száma a két kategóriánál összesen 475.000. Ebbe a számba belevettem 53.000 háztartási alkalmazottat is, noha ezekre egyelőre nem terjed ki a kötelező biztosítás. Az önálló iparosok száma Budapesten 27.400, míg a kereskedőké 25.000. Az állandó közsegélyben részesülők pedig 11.500-an vannak. Ez utóbbi három kategória a családtagok számával együtt kereken 180.000, míg az előbbi két kategóriával együtt 655.000 embert számlál. Ennek a tömegnek a megélhetési viszonyaira vonatkozólag a következő számok nyújtanak igen szomorú képet: — A magántisztviselők, munkások és egyéb segédszemélyzet 254.000 kereső főt számláló kontingenséből 31 százaléknak a havi keresete alul marad a 80 pengőn, 55 százaléka alul marad a havi ?120 pengőn, 72 százaléka alul marad a havi 160 pengőn és csak 28 százalékának van havi 160 pengőnél magasabb keresete. Ez annyit jelent, hogy e nagy tömegnek 72 százaléka, ha a keresőkre eső eltartottakat számítom, családtagonként legfeljebb 54 pengőt tud havonta lakásra, élelemre, ruhára és minden egyéb életszükségletre fordítani. — Ilyen viszonyok között nem lehet szó arról, hogy ez a tömeg tökét gyűjtsön, vagy hogy önerejéből bármiféle aggkori ellátást biztosítson magának. Budapest lakosságának a nagyobbik feléről van itt szó, tehát félmilliót meghaladó embernek a kétséges helyzete változik át nyugalommá és reménnyé. — Félmillió embernek a lelkűidéből csapódik ki a mindenre kapható gyűlölet, melynek helyét az a felemelő tudat foglalja el, hogy a Haza gondoskodik gyermekeiről. Budapest szive — A háborút követő világválság Magyarországot rettenesen megtámadta. A nagy vérveszteség, az erkölcsi összeomlás, a borzasztó területi veszteség, mind végzetes csapást jelentettek hazánkra és ebben a katasztrófában a nagy árvíz menekültjei, mint valami szigetre, úgy gyűltek össze Budapestre. A fővárosnak amúgy is súlyos helyzete ezzel még súlyosabb lett, de azért még sem fordult el sohasem ridegen a nagy nemzeti szerencsétlenségtől. Már a háború menekültjeit is testvéri szeretettel fogadta, a nagy összeomlás után pedig, mikor megindult a menekülés nagy áradata, Budapest mindent megtett, hogy segítsen. — Sohasem nehezítette meg a menekültek idejövetelét, noha ez úgy a lakásínséget, mint pedig az általános nyomort megdöbbentő módon növelte és ennek folyományaként a betegségek, lelkiválságok s egyéb veszedelmes tünetek nyugtalanították városunk életét. A főváros ekkor is szívével gondolkozott és szeretettel nyújtotta segítőkezét azoknak, akik rá voltak szorulva. — Budapest főváros óriási feladatot teljesít az emberbaráti munka terén. Nincs a jótékonyságnak, a nyomorenyhítésnek, a gyermek és embermentésnek olyan cselekvési köre, mélyet ki ne használna a népjólét emelése érdekében. A csecsemő- és gyermekvédelemtől fogva az öregség részére felállított szeretet-otthonokig, minden intézménye olyan, amely bátran kiállja az összehasonlítást még a íegkuliúrál- tabb külföld hasonló intézményeivel szemben is. — Budapest főváros emberbaráti munkájának jellemzésére meg kell említenem, hogy a folyó 1928. évi költségvetésében a 201 millió pengőt kitevő ösz- szes kiadásaiból 20.5 millió pengőt költ emberbaráti célokra. A költségvetés kiadásai részének tehát 10 százalékot meghaladó összeget áldoz a humanitás oltárán. Ebbe az összegbe nincsenek belevéve a közegészségügyi célt szolgáló kiadások, amelyek szintén hatalmas össszeggel terhelik a székesfőváros budget j ét. — Igen nagy összeg ez mélyen tisztelt Felsőház s büszkék lehetünk a fővárosnak érré a nagyarányú áldozatkészségére. Nagyon sajnálom, hogy a fővárosnak eme kiadási tételeit nem tudom összehasonlítani az állami budget hasonló tételeivel, mert azok oly szerteágazók, hogy csak' hosszabb tanulmány alapján lehetne a kívánt számadatot megállapítani. Azt hiszem azonban, hogy az állami költségvetésnek ez az arányszáma lényegesen kisebb a 10 százaléknál. — Ez a néhány adat azt mutatja, hogy Budapest nem a kövek halmaza, nem gépek, raktárak és üzleti könyvek nagy telepe, hanem kulturáltságával természetes vezetője a magyar életnek és jó szívével példát ad arra, hogy egy ilyen müveit nagy magyar közület- nek. még nehéz időkben is, hogyan kell cselekednie. — Rendkívül örvendek annak, hogy felszólalásom kapcsán módomban állott ezeket elmondani, mert Budapest szívéről sokszor és sokat beszélnek és sokszor nem úgy beszélnek, mint ahogy azt megérdemelné. A magyar fővárosnak nemesen érző nagy szíve van, melynek érzékeny antennája felfog minden hullámrezgést, melyet a magyar szenvedések vagy örömök leadó állomásai bocsátanak feléje. Budapest a nemzet életében — Ez a javaslat, mely Budapest félmilliót meghaladó lakosához szól, a főváros életére mély hatást fog gyakorolni és hatása meglátszik majd a lelkű- letek megnyugvásán. — Budapest lelkülete pedig igen fontos tényező Magyarország sorsának alakulásában. A nemzet nagy életében a különféle szervek közös és harmonikus működése szükséges. — Minél jobban nő a fa, annál több lesz az ága és az ágakon annál több gally fejlődik. A nemzet életében is így szaporítja a fejlődés az élet elágazását. Azért nem lehet egyetlen szempontból megítélni az egész nemzet életét, amint nem volna észszerű a fát arra késyszeríteni, hogy minden ága, minden galyja egy irányban nőjön. Nemcsak hogy kóros fa lenne az ilyen, de semmi se védené a vihar támadása ellen azokon az oldalakon, amerre nem fejlődtek ágai. — Azért a városok életét is csak akkor érthetjük meg, ha természetük és jelentőségük szerint nézzük őket. — A városi életnek jellemző sajátsága, hogy nem a hatalomra, hanem a törvényre támaszkodik. Mert a középosztály életét a hatalom akkor biztosítja, ha törvényes alapon, áll. — A hagyományok tisztelete és a haladásra való törekvés mindig egyesült a városok életében, ha korszakok szerint e kettőnek egymáshoz való viszonya meg is változott. — Az ipar és a kereskedelem, a városi életnek ez a két fontos tényezője, egészen más lelkületet nevel az emberekbe, mint az őstermelés, mely sokban ki van szolgáltatva a természet változásainak és a természet meg nem változtatható rendje konzervatívabbá teszi. — A városi ember a természet meghódítására indult kezdettől fogva és hogy ma a természeti erők egész sora szolgálja az emberiséget, azt a városok munkájának, a városok kultúrájának köszönhetjük. A magyar városok történetében is benne van az ország kultúrájának története. Buda és Pest a királyi udvar fényében lett az ország ékessége és a nemzeti királyság megsemmisülésével semmisültek meg. A magyar alkotmányos élet újraéledésével aztán feltámadtak megint. — Ez pedig nem véletlen, hanem nemzeti életünkben nagyon fontos jelenség. A nyugat eszméinek nagy hangfogója — Magyarország Európában a legkeletebbre fekvő nemzet, mely Európa kultúréletét ezer év óta éli át. Európa szellemi története ezer év óta Magyar- ország keleti határainál végződött és a haladás minden riadóját itt meghallották, de nem tovább. — Természetes, hogy Budapest, a hirtelen kifejlődött világváros, nyugat eszméinek nagy hangfogója lett és a nemzetet, mely a szabadságharc összeomlása után a tétlenségbe belefáradt, gyorsított menetben akarta előre vinni a haladás útján, hogy pótolja azt, amit két évtizeden át elmulasztott. — A nemzet a múltba nézett és a szabadságharc szépségein ábrándozott, a fiatal főváros pedig előre rohant és ezzel kezdődött a végzetes elszakadás. — Az a történet ismétlődött, amit Arany János A sárkány című költeményében mond el. Amikor feleresztik a sárkányt a magasba, mindig magasabbra akar emelkedni, de nem lehet, mivel a zsineg a földhöz köti. Nagyot ránt a papirossárkány, elszakítja a zsineget és most már akadálytalanul repülhet a legnagyobb magasságokba. De nem úgy lesz, mert az a zsineg eresztette mindig magasabbra a sárkányt és mikor elszakadt, a sárkány lezuhant a mocsárba. — Budapest is így járt. Arról a kötelékről, mely a magyar élethez fűzte, azt hitte, hogy akadályozza a repülésben, az emelkedésben. És amikor elszakadt a kötelék, megjött rá a lezuhanás. — De talán nem is szabad azt mondani, hogy Budapest. Mert akik Budapestet jelentik, nem azok követték el azt, ami történt. Budapest értékei akkor fogházban ültek, vagy elmenekültek. Budapest minden jóra- való lakosa szenvedett akkor. Akik Budapestet világvárossá emelték, akkor nem voltak ők a vezetők. Akik Budapesten a magyar tudomány, művészet, nemzeti eszme képviselői voltak, azokat megalázták és sanyargatták. Földrengéskor előfordul, hogy ismeretlen mélységből fekete iszap tör elő és megfojtja az életet. Ilyen ismeretlen mélységből feltört iszap borította el akkor Budapestet. Csak a házak voltak akkor Budapest, de nem az emberek. — Budapest ma minden erejével arra törekszik, hogy kapcsolatait a nemzet életével megszilárdítsa és ennek a törekvésnek igen örvendetes eredményei vannak. A város vezetősége és polgársága mindent meg fog tenni, hogy a főváros és a vidék között teljes lelki harmóniát 'teremtsen és testvéri együttérzésben szolgálja a nemzet törekvéseit és ideáljait, mert tudja azt, hogy Budapest a nemzet nélkül és a nemzet Budapest nélkül, nem élhet meg. A lex Vass 13 — Ez a javaslat hatékonyan előfogja segíteni ily irányú törekvéseinket, mert ez a javaslat az élet legmélyebb ismeretéből: a szeretetből fakad, s szilárd meggyőződésem, hogy az ismeri legjobban az életet, aki szeretni tudja az embereket. Mert az élet törvénye: az erkölcs és az erkölcs a szeretet. És ennek a szeretetnek kell majd meghozni azokat a rendelkezéseket is, melyek a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot tökéletes egésszé, a magyar szociális gondoskodás erö§. várává fogják kiépíteni. Ezek közé tartozik a törvényjavaslatban önkéntes biztosításra utalt iparosok, kereskedők és háztartási alkalmazottaknak kötelező biztosítása s az általános népbiztosítás nagyszerű gondolatának a megvalósítása. — Gondoskodni kell a szegényügynek új alapokon. akár a községi törvény reformjával kapcsolatos, akár pedig egy külön szegényügyi törvény útján való megoldásáról, azután pedig a munkanélküliség esetére szóló biztosításról. —■ Jól tudom, hogy mindezt csak a gazdasági erők óvatos mérlegelésével, fokozatosan, lehet megvalósítani, mert nem lehet és nem szabad a termelésre olyan terheket róni, melyeket az elviselni képtelen volna. Már ez a javaslat is 1%-al fogja a termelés költségeit emelni, ami Budapestre vonatkoztatva kb. 17 millió pengőt jelent, s az előbb érintett kiegészítés lényegesen meg fogja sokszorozni ezt a terhet. — Végül pedig még egy körülményre bátorkodom a magas kormány figyelmét felhívni s ez a törvény- javaslattal tervezett biztosítás kontinuitásának a kérdése. —• A javaslat igen humánusan úgy intézkedik, hogy a munkanélküli biztosított egyén, ha az egész rendes hetijárulék fizetésére képtelen, havi 50 fillér elismerési járulékkal, ha azt 13 hétre fizeti, 1 évre biztosíthatja a kontinuitást, de az így eltelt hetek nem számíttatnak be a biztosítás idejébe, úgyhogy ez, rossz munkaviszonyok mellett esztendőkkel rövidítheti meg a munkanélküliséggel küz- ködő munkást. — Módot kell tehát találnunk arra, hogy az önhibájukon kívül munkanélküli sorba jutott munkások, akik nem képesek a rendes hetijárulékokat fizetni, — ne viseljék életük végéig ennek a következményeit. Meg vagyok róla gvőződve; hogy a kormány és a helyhatóságok megértő összefogása rövid időn belül lehetővé fogja tenni ennek a fájdalmas eshetőségnek az elhárítását’. i — Sokat vesztettünk és sok csapás érte ezt a nemzetet. De a történelem azt tanítja, hogy egészséges nemzetek könnyebben heverik ki a vereségeket, mint a nagy győzelmeket. — A testi és lelki egészség a nemzet legnagyobb ereje. Egy nemzet egészségének pedig legbiztosabb jele. ha a hatalom szereti a népet és a nép meg van győződve a hatalom tehetségéről és jóakaratáról. Mert az önkényuralom jelszavát Madách Ember tragédiájában mondja ki a haldokló rabszolga: Milliók egy miatt! Milliók élete csak arra való. ho^y egy emberért áldozzák föl. — Itt megfordítva áll a dolog. Ebben a javaslatban egy kormány, illetőleg egy ember szól milliókért. A zsarnokság milliókat dönt szenvedésbe, ez a javaslat milliókat akar a szenvedéstől megváltani, Egy nagy szabadságtörvény ez, mely a nyomor és tengő- dés béklyóit oldja le milliók kezéről. A javaslatot örömmel elfogadom! az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. * Előfizetési árak: fél évre ............................,.,!2 pengő. eg ész évre ... . . « * 24 pengő,
